Szalakóta LIFE terepi nap a Felső-Kiskunságban

Bár szalakótáink még csak félúton járnak a dél-afrikai telelőterületeikről a magyarországi fészkelőhelyekre, a természetvédelmi szakembereknek bőven akad dolga a faj védelmét szolgáló LIFE programban.

Befektetés a jövőbe – telepített facsemeték gondozása, hogy 20-50 év múlva is tudjanak hol költeni a szalakóták (Fotó: Orbán Zoltán)


Rövid beszámolónk az egyik Felső-kiskunsági terepi nap munkálataiba engednek betekintést.

Az egyik legsürgősebb feladat a még raktáron lévő, hazánkban eddig nem alkalmazott fabeton mesterséges szalakótaodúk kihelyezése volt a potenciális fészkelőhelyekre, mielőtt a madarak hazaérnek.

Fabeton anyagú szalakótaodú (Fotó: Orbán Zoltán)
A fabeton odútípusnak az előlapja nyitható – 5 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán)

Ennek az odútípusnak az előlapja nyitható (Fotó: Orbán Zoltán)

Ennek az odútípusnak az előlapja nyitható (Fotó: Orbán Zoltán)

Az alján biztonsági csapadékelvezető nyílások vannak (Fotó: Orbán Zoltán)

Az alján biztonsági csapadékelvezető nyílások vannak (Fotó: Orbán Zoltán)

Az odúk nyilvántartásához és a következő hónapok, évek ellenőrzéseihez fontos a pontos GPS koordináták rögzítése (Fotó: Orbán Zoltán)
Az odúk nyilvántartásához és a következő hónapok, évek ellenőrzéseihez fontos
a pontos GPS koordináták rögzítése – 3 fotó, katt a képre (Orbán Zoltán)

Az odúk nyilvántartásához és a következő hónapok, évek ellenőrzéseihez fontos a pontos GPS koordináták rögzítése (Fotó: Orbán Zoltán)

Az odúk nyilvántartásához és a következő hónapok, évek ellenőrzéseihez fontos a pontos GPS koordináták rögzítése (Fotó: Orbán Zoltán)

 

A hazai szalakóta-állomány szempontjából az egyik legszűkebb keresztmetszet a fészkelőhelyek, a vastagabb fákba készült zöldküllő-odúk hiánya jelenti. Ezeket pótoljuk évtizedek óta mesterséges odúkkal. Csakhogy az odúkat is ki kell helyezni valahova, amihez fákra, fasorokra van szükség a faj potenciális élőhelyein. Ezért a szalakótavédelmi LIFE projekt egyik központi tevékenységét a csemeteültetés képezi, ami jelentős részben az együttműködő agrárgazdálkodókkal, a Szalakótás Gazda Program keretében valósul meg. A terepi napon az Észak-Kiskunságba hetekkel korábban kiültetett csemetéket ellenőriztük, illetve locsoltuk meg.

Facsemete öntözése és a törzset a nyulaktól és őzektől védő háló ellenőrzése, szükség szerinti megerősítése (Fotó: Orbán Zoltán)
– 6 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán)

A törzset a nyulaktól és őzektől védő háló megerősítése (Fotó: Orbán Zoltán)

Védelem hiányában ilyen őzkár (rágás vagy agancscsiszolás) fenyegeti a csemete további fejlődését (Fotó: Orbán Zoltán)

Csemetegondozás (Fotó: Orbán Zoltán

Csemeték mezővédő erdősávba telepítve (Fotó: Orbán Zoltán)

Terepen dolgozva a távcsőre is bármikor szükség lehet (Fotó: Orbán Zoltán)

 

Orbán Zoltán

Kapcsolódó hírek

Foltos szalamandta az egyik legszebb hazai kétéltűnk.

A napokban megjelent a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló, 41/2010 (II. 26.) kormányrendelet módosítása, amelyben tiltólistára kerültek egyes farkoskétéltű-fajok és csoportok. Az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya  arra kér minden érintettet, hogy az új szabályokat tartsa be, és ne törekedjen a tiltás megkerülésével ellenőrizetlen úton...

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Magyar Posta együttműködésének köszönhetően a 2017. július 3-án megjelent bélyegcímleteken, Magyarországon honos, védett madarak közül, öt bagolyfajt ismerhetnek meg a gyűjtők és a madarakat kedvelők.

Gólyacsapat szedeget a frissen kaszált gyepen (Fotó: Papp Ferenc)

Már javában tart a rétek kaszálása az Ipoly partján, ez a terített asztal kifejezetten vonzza a ragadozó életmódot folytató madarakat. Megjelennek ilyenkor a békászó sasok, ölyvek, csókák és vetésivarjú-csapatok. De van egy látványosabb sereg, mégpedig a tucatszámra szedegető fehér gólyák. Köztük olyan illusztris vendégekkel, mint „Január” vagy „Halász” csemetéje. Utóbbi pedig...