![]() | ![]() | ![]() |
Legfrissebb híreink
Új odúcsaláddal készül az MME az énekesmadarak másodköltésére
Kiemelt hírünk
Az idén tíz éves jubileumát ünneplő Madárbarát kert program célja a természetvédelem társadalmi szintű népszerűsítése. Ebben a legfontosabb segítőink ...
Fülemülék éjszakája 2012.
Hallgassuk meg együtt a fülemüle éjjeli énekét!
Utolsó frissítés:2012. május 4. 08:30
Az elkövetkező hetek kora esti és éjszakai óráiban hangzik fel országszerte, ...
Kitüntetések átadása az MME 2012. évi Küldöttközgyűlésén
2012. május 20.
Egyesületünk tegnap tartotta évi rendes Küldöttközgyűlését, ahol a helyi csoportok küldöttei dönthettek a felmerülő kérdésekről. Az MME legfőbb ...
Játékos programokkal ünnepelték a Madarak és Fák Napját Jósvafőn
2012. május 19.
Az MME Gömör-Tornai Helyi Csoportja az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósággal közösen játékos programokat szervezett a Madarak és Fák Napjára a jósvafői ...
Kuszma egy budapesti iskolában
2012. május 19.
Az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya az idén első alkalommal választotta meg az "Év hüllőjét", amely a lábatlan gyík - népies nevén a kuszma ...
102 ember vett részt a tápiószelei Fülemülék éjszakáján
2012. május 19.
Az MME Tápió-vidéki Helyi Csoportja - 3 másik helyszín mellett - Tápiószelén, a Blaskovich Múzeum parkjában szervezte meg a Fülemülék éjszakáját 2012. ...
Újabb országot hódított meg Panni
2012. május 18.
Egy héttel ezelőtt adtunk hírt arról, hogy Panni a mentett, jeladós parlagi sas már 9 országban járt. Azóta Moldovát is meghódította, visszakanyarodott Erdélybe ...
Természetvédelmi és ornitológiai táborok Dombóváron
2012. május 17.
Az MME Dombóvári Helyi Csoportja természetvédelmi és ornitológiai táborokat szervez júniusban és augusztusban. Változatos programjaikat ifjú madarászoknak ...
Az odúk felét foglalták el a madarak a városmajori telepen
2012. május 17.
Az MME Budapesti Helyi Csoportja Bajor Zoltán vezetésével ellenőrizte a Városmajorban található odútelepet. A péntek délutáni sétára 30 érdeklődő érkezett. ...
Rekorder lappantyú a Kolon-tavi Madárvártán
2012. május 17.
A hazai gyűrűzési adatbázis legöregebb lappantyúját fogta Sápi Tamás és Németh Ákos a Kolon-tavi Madárvártán. A hím madarat 2003 júliusában gyűrűzték ...
Jó hangulatban telt a madarásztúra a várpalotai Nagy Bivalyos horgásztónál
2012. május 17.
Az MME Veszprém Megyei Helyi Csoportja és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság gyűrűzéssel egybekötött madarásztúrát szervezett Várpalotára a ...
Több mint 100 ember vett részt a tokaji partifecske hajózáson
2012. május 16.
Az MME az idén harmadik alkalommal szervezte meg a tokaji partifecske hajózás nevű programot 2012. május 12-én és 13-án. A vasárnapi viharos, hideg idő ellenére ...
Madarásztúra Szögligetről a Szádvárra 2012. május 19-én
2012. május 16.
Az MME Gömör-Tornai Helyi Csoportja madarásztúrát szervez Szögligetről a Szádvárra 2012. május 19-én (szombaton). A túra Szögliget központjából vezet ...
A gyurgyalag nyerte az „Év madara 2013” szavazást
2012. május 16.
Lezárult az MME internetes szavazása a 2013-as év madaráról. A legtöbb szavazat a gyurgyalagra érkezett, így jövőre ennek a madárnak a védelmével foglakozik ...
Emlékeztető: közeledik a május 21-ei adóbevallási határidő!
2012. május 15.
Kellemetlen következményei lehetnek annak, ha elfelejtjük időben benyújtani kötelező adóbevallásunkat, ezért emlékeztetnénk minden érintettet, ...
Madarak és Fák Napja az Országos Mezőgazdasági Könyvtárban 2012. május 19-én
2012. május 15.
Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár játékos családi napot tart a Madarak és Fák Napja alkalmából 2012. május 19-én, (szombaton). A helyszínen megtalálhatók ...
Esti vörös vércse megfigyelés Budapesten az I. kerületben 2012. május 18-án
2012. május 15.
Az MME Budapesti Helyi Csoportja esti vörös vércse megfigyelésre hívja a madárbarátokat az I. kerületi Mészáros utcába 2012. május 18-án (pénteken). Az ...
Nyílt nap a kunpeszéri Rákosivipera-védelmi Központban 2012. május 19-én
2012. május 14.
Az MME Rákosi Vipera Védelmi Programjának munkatársai ismét nyílt túrát szerveznek a Kunpeszér melletti védelmi és oktató központban 2012. május 19-én ...
Újabb összefoglaló kisfilm a kerecsensólyom megfigyelésről
2012. május 14.
Elkészült a második rövidfilm a kerecsensólymok webkamerás megfigyeléséről. Míg az első rész a madarak fészekfoglalásáról és a tojásrakásról szólt, ...
|
Lepkés túrák Észak-Magyarországon
Lepkész öko-túrák az MME szervezésében A Kárpát-medence különleges földrajzi helyzetéből adódóan páratlan biológiai sokféleséggel rendelkezik Európában. A különböző földrajzi eredetű növény- és állatfajok keveredése, a flóra- és faunaelemek sokfélesége jellemzi. Magyarország a közép-európai lomberdők és a kontinentális erdőssztepp-öv határán fekszik. Tájainak változatos természeti sajátságai, élőviláguk sokfélesége, élőhelyeinek mozaikossága együttesen eredményezi azt, hogy Magyarország lepkefaunáját tekintve az egyik leggazdagabb ország Európában, közel 200 nappali lepkefaj fordul elő hazánkban. A lepkés túrák alkalmával Észak-kelet Magyarország leggazdagabb lepke-élőhelyeivel ismerkedhet meg a látogató a Bükki Nemzeti Park működési területén. Rövid túráink során szeretnénk bemutatni, hogy milyen egy védett, európai jelentőségű ún. Natura 2000 terület, milyen hagyományos gazdálkodási formákkal, tájhasználattal, területkezeléssel lehet megőrizni ezeket a lepkékben csodálatosan gazdag élőhelyeket. A látogatók a színpompás lepkefajok mellett megismerkedhetnek a természetvédelemben dolgozó szakemberek munkájával, és azzal hogy milyen módszerekkel dolgoznak rovarász kutatók. Ha a jövőben Ön is szívesen tenne valamit e ritka lepkéink védelme, élőhelyeik megőrzése érdekében, vagy egyszerűen csak szeret gyönyörködni a színpompás pillangókban - akkor Önt is várják az MME Lepke-védelmi munkacsoportja által vezetett kirándulások. A kirándulások kis - és nagy csoportok, családok számára egyaránt elérhetőek. A túrák területenként választhatóak az egyéni érdeklődés, a tavaszi vagy nyári hónapok kínálta lehetőségek és a megfigyelni kívánt lepkefajok szerint. Arra is van lehetőség, hogy a túrákat kombináljuk, így a különböző élőhelyek lepkefajait is megismerheti egyetlen nap alatt. A jelentkezőkkel egyeztetett időpontokban és helyszíneken a túrák májustól júliusig indulnak, többnyire hétvégeken, de igény szerint akár hétköznap is. Igyekszünk a vendégek igényeihez alkalmazkodni, de javasoljuk kiemelt ajánlatunk időpontjait figyelembe venni. A túrák lebonyolítása a vendégek autójával vagy tömegközlekedéssel és gyalog lehetséges, az útviszonyoknak és a túra jellegének megfelelően. Kérjük, tájékozódjon a részletes túra-leírásokban, hogy érdeklődésének és lehetőségének megfelelő programot ki tudja választani. Kiemelt ajánlatunk 2012-ben (természetesen más időpontokban is indulhatnak túrák, előzetes egyeztetéssel) - Erdőssztyepp, lösztölgyesek, löszgyepek védett nappali lepkefajai: május vége - Szurdokerdők - karsztbokorerdők nappali lepke ritkaságai: június eleje - Félszáraz dombvidéki gyepek, sziklagyepek nappali lepkéi: június közepe
- Hegyi rétek, hegyi bükkösök rejtett lepkevilága: július eleje Öko-túra helyszínek - Bükkalja - Déli-Bükk - Északi-Bükk dombvidéke és Upponyi-hegység - Bükk-fennsík
Bükkalja A Bükkalja változatos és igen fajgazdag lepke-élőhelyeket kínál a tavasz-végi időszakban. E tájon számos lepke ritkaság lelhető fel. Ezeket a természetközeli élőhelyeket és ritka lepkefajokat mutatja be a túra programja. Kiemelt ajánlatunk 2012-ben: Erdőssztyepp élőhelyek, lösztölgyesek, löszgyepek védett nappali lepkefajai: május vége A Magyar Alföld egykori zonális erdőtársulásának a tatárjuharos lösztölgyest tartjuk. Ez az egykoron jellemző erdőtársulás szinte teljes eltűnt az ember tájátalakító tevékenysége folytán. Az erdőket leirtották, szántókká, legelőkké alakították át. A legértékesebb megmaradt állományokkal a hegylábperemeken találkozhatunk. A mozaikos erdő - gyep komplexumokhoz kötődve, az erdőkben illetve azok tisztásain, nyiladékain még tömegesen repül a kis-apollo lepke (Parnassius mnemosyne). A völgyekben található kisebb gyertyános-tölgyes illetve kőrises állományok napsütötte szegélyein pedig tucatszám figyelhetők meg a díszes tarkalepke (Euphydrias maturna) példányai. Az erdő peremén lévő utak, ösvények mentén gyakran találkozhatunk a gyönyörű farkasalmalepkével (Zerynthia polyxena). Az erdőterületekhez csatlakozó értékes löszgyep fragmentumokban számos boglárka-lepke faj fordul elő, közülük is kiemelkedő értéket képviselnek a tűzlepkék: pl. az ibolyás tűzlepke (Lycaena alciphron). A Bükkalja természetközeli erdőssztyepp maradványokban gazdag táj. A domboldalak löszgyepjei, árvalányhajas erdőssztyepprétjei számos kontinentális elterjedésű növény ill. állatfaj értékes ill. sérülékeny populációit tartják fenn. A lepkefajok közül rendszeresen megfigyelhető itt a védett kis tűzlepke (Lycaena thersamon). A területeken a törpemandulás sztyeppcserjés kisebb fragmentált állományai is fennmaradtak. Az ilyen virággazdag élőhelyeken nagy számban táplálkoznak a kardos- és fecskefarkú pillangók (Iphiclides podalirius és Papilio machaon). A völgytalpakon mezofil kaszálórétek találhatók, itt nagy egyedszámban repül a nagy tűzlepke (Lycaena dispar). E gyepek természetességi állapota kedvező a megfelelő kezelés (kaszálás, legeltetés) következtében. Találkozás: telefonon egyeztetett helyen és időpontban. Részvételi díj: A részvételi díj tartalmazza a vezetett túra árát; Az ár nem tartalmazza a szállás, az étkezés, a személyes szükségletek és a biztosítás költségeit. Létszám: Természetvédelmi kérdések: A Bükkalja a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez tartozik. Egyes területei részét képezik a Natura 2000 ökológiai hálózatnak. A terület sérülékenysége magas. A domboldalak a legeltetés felhagyása miatt erősen cserjésednek, a lösztölgyesekben pedig az agresszív akác térhódítása a jelentős. Az üde völgytalpak természetességi állapota kedvezőbb a megfelelő kezelés (kaszálás, legeltetés) következtében. Minősítő fajok: kis-apollo lepke (Parnassius mnemosyne) díszes tarkalepke (Euphydrias maturna) farkasalmalepke (Zerynthia polyxena) nagy tűzlepke (Lycaena dispar) ibolyás tűzlepke (Lycaena alciphron) kis tűzlepke (Lycaena thersamon) kardos pillangó (Iphiclides podalirius) fecskefarkú pillangó (Papilio machaon)
Déli-Bükk A Déli-Bükk változatos és igen fajgazdag lepke-élőhelyeket kínál a nyár-eleji időszakban. E tájon számos lepke ritkaság lelhető fel. Ezeket a természetközeli élőhelyeket és ritka lepkefajokat mutatja be a túra programja. Kiemelt ajánlatunk 2012-ben: Szurdokerdők - karsztbokorerdők nappali lepke ritkaságai: június eleje A Hór-völgy környéke a Bükk-hegység növény- és állattanilag egyik legváltozatosabb területe. A fajgazdagság okai a változatos alapkőzetnek, a déli peremhelyzetnek és a változatos geomorfológiának köszönhetők. A Déli-Bükk legmélyebb és egyik legmeredekebb oldalú völgye változatos sziklai- és szurdokerdő társulásoknak ad otthont. Számos montán elterjedésű flóra- és faunaelem lelőhelye. A lepkefauna különösen gazdag. A patakvölgyben a napsütötte szakaszokon tömegesen szívogatnak a talajon egymás társaságában a ritka védett lepkefajok, így a kis-fehérsávoslepke (Neptis sappho), kis lonclepke (Limenitis camilla), kis színjátszólepke (Apatura ilia), nappali pávaszem (Inachis io), nagy rókalepke (Nymphalis polychloros) és c-betűs lepke (Polygonia c-album). A délies kitettségű mészkőterületeken a sziklagyepek a pannon sztyepprétek szép állományai díszlenek, melyek legtöbbször nyílt tölgyesekkel, bokorerdőkkel, sztyeppcserjésekkel érintkeznek. Igen magas az ezen élőhelyhez kötött védett növény- és állatfajok száma! A lepkék közül megfigyelhetőek itt a ritka nagy-fehérsávoslepke (Neptis rivularis) példányai. A zonális erdőtársulások közül nagy kiterjedést érnek el a cseres-tölgyesek, a gyertyános-tölgyesek illetve a magasabb régiókban, völgytalpakon a szubmontán bükkösök, melyek erdészeti gazdálkodás alatt állnak. Az erdők nyíladékaiban még megtalálható a kipusztulás szélén lévő nyugati mustárlepke (Leptidea morsei) és a hegyi fehérlepke (Pieris bryoniae). Agyagpala térszíneken kisebb foltokban mészkerülő erdőket is találunk, ahol az acidofil növényzet képviselői uralkodnak. Máshol sajátos dolomitvegetáció díszlik. Értékes erdőtársulása a magyar aszatos tölgyerdő, amelyre jellemző az orchideafajokban való gazdagság, illetve a teljes záródású igen fajgazdag aljnövényzet. Ilyen élőhelyekhez kötődik a lokális magyar tarkalepke (Melitaea telona kovacsi). A völgyeket kísérő higrofil növényzetet részben az égerligetek képviselik, ugyanakkor fajgazdag magassásos, zsombéksásos mocsárrétek tenyésznek, kisebb szőrfűgyepekkel kiegészülve. Találkozás: telefonon egyeztetett helyen és időpontban. Részvételi díj: • 6 órás túra 20’000 Ft/1-12 fő részére A részvételi díj tartalmazza a vezetett túra árát; Az ár nem tartalmazza a szállás, az étkezés, a személyes szükségletek és a biztosítás költségeit. Létszám: Természetvédelmi kérdések: A Déli-Bükk a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez tartozik. Egyes területei részét képezik a Natura 2000 ökológiai hálózatnak. Az erdőgazdálkodási tevékenység illetve a természetvédelmi célkitűzések megvalósulása közötti ellentét veszélye sajnos fennáll. Az erdőgazdálkodási szempontból kevésbé jelentős hegyi rétek és véderdők megfelelő kezelése mellett célszerű fokozatosan bevezetni a természetkímélőbb erdőgazdálkodási metódusokat. A terület telepített fenyveseit fokozatosan le kellene cserélni őshonos fafajú erdőkre. Külön problémát jelent helyenként a túltartott vadállomány (a Déli-Bükkben elsősorban a betelepített tájidegen muflon), mely nemcsak a védett növények állományaiban tesz kárt, de komoly erdőfelújítási problémákat is okoz. A turizmus, idegenforgalom számára látogatható területek egyértelműen ki lettek jelölve, a turistaút létrehozásával illetve a tanösvényhálózat fejlesztésével, karbantartásával. Minősítő fajok: nagy-fehérsávoslepke (Neptis rivularis) kis-fehérsávoslepke (Neptis sappho) nyugati mustárlepke (Leptidea morsei) hegyi fehérlepke (Pieris bryoniae) magyar tarkalepke (Melitaea telona kovacsi) kis lonclepke (Limenitis camilla) kis színjátszólepke (Apatura ilia) nappali pávaszem (Inachis io) nagy rókalepke (Nymphalis polychloros) c-betűs lepke (Polygonia c-album)
Északi-Bükk dombvidéke és Upponyi-hegység Az Északi-Bükk dombvidéke és az Upponyi-hegység változatos és igen fajgazdag lepke-élőhelyeket kínál a nyár-eleji időszakban. E tájon számos lepke ritkaság lelhető fel. Ezeket a természetközeli élőhelyeket és ritka lepkefajokat mutatja be a túra programja. Kiemelt ajánlatunk 2012-ben: Félszáraz dombvidéki gyepek, sziklagyepek veszélyeztetett nappali lepkéi: június közepe Az Északi-Bükk dombvidéke rendkívül tagolt felszínű táj. A tagolt felszín és a hozzá alkalmazkodó hagyományos tájhasználat az élőhelyek rendkívüli változatosságát alakították ki. A terület dombvidéki fajgazdag félszáraz gyepek és borókás legelők mellett hagyományos művelésű gyümölcsösökből (szilvásokból) áll, amelyek alatt üde és félszáraz, fajgazdag gyepek alakultak ki. Lepkefaunájuk igen változatos, különösen a ritka boglárkalepkéket kell itt megemlíteni, így az ozirisz-törpeboglárkát (Cupido osiris), barnabundás boglárkát (Polyommatus admetus) és nagypettyes hangyaboglárkát (Maculinea arion). A gyümölcsösöket legelők, kaszálók és erdőfoltok tagolják. A völgyi részen forráslápok, lápi magaskórósok alakultak ki. Itt a védett nagy tűzlepke (Lycaena dispar) fordul elő nagyobb számban. A veszélyeztetett fajok előfordulási aránya magas, a terület fajgazdagsága kiemelkedő. A hagyományos gazdálkodási módok (kaszálás, legeltetés, gyümölcstermesztés) eltűnésével a területen lévő, a tájhasználat kialakította fajgazdag élőhelyek megszűnhetnek. Az Upponyi-hegység kiemelkedő értéke az a mészkőszurdok (Upponyi-szoros), amely rendkívül fajgazdag edafikus társulásoknak ad otthont. A szurdok lepkefaunája szintén kiemelkedő. Rendszeresen nagyobb példányszámban megfigyelhető itt számos lepkeritkaság, mint a nagy-fehérsávoslepke (Neptis rivularis), gyászlepke (Nymphalis antiopa) és kis lonclepke (Limenitis camilla). A terület középhegységi fajgazdag tölgyesek, sziklaerdők, mészkő sziklagyepek, sztyeprétek mozaikos együttese. Találkozás: telefonon egyeztetett helyen és időpontban. Részvételi díj: A részvételi díj tartalmazza a vezetett túra árát; Az ár nem tartalmazza a szállás, az étkezés, a személyes szükségletek és a biztosítás költségeit. Létszám: Általános információk: Természetvédelmi kérdések: Az Északi-Bükk dombvidéke és az Upponyi-hegység a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez tartozik. Egyes területei részét képezik a Natura 2000 ökológiai hálózatnak. A dombsági terület erősen sérülékeny. A hagyományos gazdálkodási, művelési módok - amelyek kialakították és év századokon keresztül fönntartották az élőhelyek sokszínűségét - eltűnésével az élőhelyek átalakulnak, homogenizálódnak. Az élőhelyek változatosságnak eltűnésével az itt élő veszélyeztetett fajközösségek is fölszámolódhatnak. Upponyban az erdőgazdálkodás okozta diverzitáscsökkenés, a sziklagyepek időnkénti legeltetése lehetnek a veszélyeztető tényezők. Minősítő fajok: ozirisz-törpeboglárka (Cupido osiris) barnabundás boglárka (Polyommatus admetus) nagypettyes hangyaboglárka (Maculinea arion) nagy tűzlepke (Lycaena dispar) nagy-fehérsávoslepke (Neptis rivularis) gyászlepke (Nymphalis antiopa) kis lonclepke (Limenitis camilla)
Bükk-fennsík: A Bükk-fennsík változatos és igen fajgazdag lepke-élőhelyeket kínál a nyár-eleji időszakban. E tájon számos lepke ritkaság lelhető fel. Ezeket a természetközeli élőhelyeket és ritka lepkefajokat mutatja be a túra programja. Kiemelt ajánlatunk 2012-ben: Hegyi rétek, hegyi bükkösök rejtett lepkevilága: július eleje A Bükk-hegység központi része Magyarország legmagasabb és legnagyobb kiterjedésű összefüggő karsztos fennsíkja, 850 m tszf. átlagmagasságával. Növényzetileg a montán (hegyi) bükkösök övezetébe tartozik. Lucfenyvesei nem őshonosak, telepített állományok. A fennsík nagy kiterjedésű rétjei az ember munkája nyomán alakultak ki. A Bükk-plató felszínét tarkító tölcsér alakú víznyelő-töbröket eredetileg jórészt erdők borították. A töbrök sziklás peremein, meredek falú oldalain és az aljukon lévő fagyzugokban viszont még megtalálhatók eredeti gyeptársulások és magaskórósok. E helyeken a maitól eltérő éghajlatú időszakok növény-, és állatfajai maradhattak fenn, egészen a jelenkorig. A sziklás töbrök peremein ezek a gyepek hársas - kőrises sziklaerdőkkel és mogyorócserjésekkl váltakoznak, mozaikos erdőssztyepp-jellegű társulásokat alkotva, melyek rovarvilága feltűnően gazdag. Az erdők letermelésével a megváltozott klímaviszonyok következtében a töbrök alján lehetetlenné vált az erdők felújulása, állandósultak az alhavasi – jellegű szőrfűgyepek és magaskórósok. Különleges élőhelyet és virágokban gazdag táplálkozó területet teremtve a ritka lepkefajoknak, így a gólyaorr szerecsenboglárkának (Aricia eumedon) vagy a lápi gyöngyházlepkének (Brenthis ino). A töbrök közti hátakon és a lankásabb töböroldalakon pedig az irtásrétek rendszeres kaszálása, esetleg legeltetése akadályozta meg az újbóli beerdősülést. Így jöttek létre, és maradhattak fenn egészen napjainkig a Bükk – fennsík híres rétjei, melyek közül a legnevezetesebb a már régóta védett Nagymező. A fennsík legfajgazdagabb élőhelyei az erdőirtás hatására létrejött, és kaszálással ill. legeltetéssel fentartott hegyi rétek. A bükki rétek igazi ékszerei a különféle lepkefajok. Különösen feltűnőek az élénk, ragyogó színezetű boglárkalepkék. Egyik legértékesebb fajuk a havasi tűzlepke (Lycaena hippothoe). Tárnics-fajokon, majd hangyabolyokban szimbiózisban él a védett szürkés hangyaboglárka (Maculinea alcon) hernyója. Az imágók alacsonyan repülve vagy különféle virágokon szívogatva figyelhetők meg, a ritka bükki szerecsenboglárka (Aricia artaxerxes) és a pemetefű busalepke (Carcharodus floccifera) egyedeivel együtt. Számos gyöngyházlepke faj is előfordul ezeken az élőhelyeken, pl. az árvácska gyöngyházlepke (Clossiana euphrosyne) és a fakó gyöngyházlepke (Clossiana selene). Az erdei élőhelyeken - árnyas utak mentén, erdőszegélyeken - is számos nagy testű, látványos nappali lepke faj figyelhető meg, így a nagy színjátszólepke (Apatura iris), a gyászlepke (Nymphalis antiopa), a nagy rókalepke (Nymphalis polychloros) vagy kis szerencsével a ritka vörös rókalepke (Nymphalis xanthomelas). A szurdokerdők és sziklaerdők pedig a kipusztulás szélén lévő hegyi fehérlepke (Pieris bryoniae) és magyar fehérlepke (Pieris manni) utolsó példányait rejtik. Találkozás: telefonon egyeztetett helyen és időpontban. Részvételi díj: A részvételi díj tartalmazza a vezetett túra árát; Az ár nem tartalmazza a szállás, az étkezés, a személyes szükségletek és a biztosítás költségeit. Létszám:
Természetvédelmi kérdések: Bükk-fennsík a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez tartozik. Részét képezi a Natura 2000 ökológiai hálózatnak. Az erdőgazdálkodási tevékenység illetve a természetvédelmi célkitűzések megvalósulása közötti ellentét veszélye sajnos fennáll. Az erdőgazdálkodási szempontból kevésbé jelentős hegyi rétek és véderdők megfelelő kezelése mellett célszerű fokozatosan bevezetni a természetkímélőbb erdőgazdálkodási metódusokat. A terület telepített fenyveseit fokozatosan le kellene cserélni őshonos fafajú erdőkre. Külön problémát jelent helyenként a túltartott vadállomány, mely nemcsak a védett növények állományaiban tesz kárt, de komoly erdőfelújítási problémákat is okoz. A turizmus, idegenforgalom számára látogatható területek egyértelműen ki lettek jelölve, turistautak létrehozásával. Minősítő fajok: szürkés hangyaboglárka (Maculinea alcon) bükki szerecsenboglárka (Aricia artaxerxes) gólyaorr szerecsenboglárka (Aricia eumedon) havasi tűzlepke (Lycaena hippothoe) hegyi fehérlepke (Pieris bryoniae) magyar fehérlepke (Pieris manni) vörös rókalepke (Nymphalis xanthomelas) lápi gyöngyházlepkének (Brenthis ino) árvácska gyöngyházlepke (Clossiana euphrosyne) fakó gyöngyházlepke (Clossiana selene) pemetefű busalepke (Carcharodus floccifera) nagy színjátszólepke (Apatura iris) gyászlepke (Nymphalis antiopa) nagy rókalepke (Nymphalis polychloros)
|



















