Új odútelep Tápióságon
Húsvét hétvégéjén 2 nap fáradtságos munkával megalapítottuk az új odútelepet, amelyet Tápióság határában létesítettünk. Mintegy 20 db B típusú odút, 3 db szalakóta költőládát és 2 db vércseládát helyeztünk ki. A 20 darab odúnak egy ideális költőhelyet szerettünk volna kiválasztani, a tökéletes helyet egy cserjékkel tarkított, bokorfüzesekkel övezett élőhely szolgáltatja.
A folyamatos legeltetés miatt (juhok, szarvasmarhák) a réten rengeteg rovar áll a madarak rendelkezésére, a patak közelsége miatt egész évben biztosított az ott költő populációk számára a folyadéklelőhely.
A mesterséges költődobozokat ketten helyeztük ki (Sári István segítségével), a munka nehézségei már a kezdéskor jelentkeztek, hiszen a nagy mennyiségű odú, a felrakás segítésére szolgáló bot és bozótvágó cipelése a vadregényes terepen nem könnyítették meg munkánkat.
A 2-2,5 km hosszú szakasz elejét egy tövises cserjetársulás adja, ahol 5 db, a füzes-nyáras társulásnál további 15 db odú került kihelyezésre. A területen egyaránt előfordul széncinege, kékcinege, csuszka, nyaktekercs és mezei veréb, reméljük ezekkel a "lakásokkal" megkönnyíthetjük fészkelésüket és utódnevelésüket.
A munka második napján a szalakótaodúk és vércseládák kihelyezésére került sor. 2 fő helyszín játszott ebben szerepet, a Felső- és Alsó-Tápió ártere, ahol a remek adottságoknak köszönhetően gazdag táplálékforrás elégíti ki a jövőben ott költő madarak táplálékigényeit.
A kihelyezési munka itt még komplikáltabb volt, hiszen az elhelyezéshez szükséges létra szállítása kisebb-nagyobb nehézséget jelentett. A felrakás sokkal nehézkesebb, mert a létra tetején 3-5m magasságban egy igen nagy és súlyos ládával, és egy kalapáccsal való egyensúlyozáshoz néha akrobatikus mozdulatok szükségesek. Az ideális fa olykor nehezen megközelíthető volt számunkra, ezért néha megtapasztalhattuk, hogy a természet is remek kalandparkot készít.
A ládákat a szalakóták mellett gyakran elfoglalják a füleskuvikok is, amelyek a falu határában rendszeresen előfordulnak.
A kihelyezés során alkalmunk nyílt megfigyelni egy ürgékre vadászó, és sikeresen zsákmányoló öreg kerecsensólymot is, emellett számos revírjét jelző, nádszáltetején ülő sordélyt is.
A vonulásból visszatérő rozsdás csukok mellett a szürkületben párját kereső kuvik hangját hallhattuk, ezután a visszafelé úton egy halra leső jégmadarat is szerencsénk volt megfigyelni.
Sári Gergő
