TERMÉSZETVÉDELEM > Terület- és élőhelyvédelmi programok > Biharugra GEF

Legfrissebb híreink

Nyári madarász öko-túrák az MME szervezésében


Kiemelt hírünk
Látott már színpompás gyurgyalagot, azúrkék szalakótát vagy mesteri fészket építő függőcinegét? Ha még nem, vagy jönne ismét, vegyen részt túráinkon! ...

Tovább »

Az MME központi irodája kommunikációs munkatársat keres! - jelentkezési határidő augusztus 5.


Kiemelt hírünk
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület széles körű faj- és területvédelmi, madárgyűrűzési, kutatási és adatgyűjtési, környezeti nevelési ...

Tovább »

A Nemzeti Lovarda is bekapcsolódott a fecskevédelembe!


2010. július 29.

A nagyközönség számára aktivitást felkínáló természetvédelem sikerének újabb bizonyítéka, hogy a fecskék aggasztó állománycsökkenésének, ...

Tovább »

A júniusi időjárás madárpusztulás-mérlege


2010. július 21.
Hosszú időbe telt, mire a júniusi ár- és belvizek annyira visszahúzódtak, a földek pedig felszáradva ismét járhatóvá váltak, hogy a madarászok ellenőrizni ...

Tovább »

Beszámoló az Apaj környéki szalakóta gyűrűző túráról


2010. július 20.
Az MME Budapesti Helyi Csoportja történetében első alkalommal szervezett szalakóta figyelő túrát. A gyűrűzéssel egybekötött odúellenőrzésre 36 érdeklődő ...

Tovább »

A panelházak lakói előnyben! - a szürke légykapók rejtett életének megfigyelése


2010. július 18.
A szürke légykapók nem számítanak ritka madárnak - a magasabb, idősebb fákkal tarkított belvárosi részeken is előfordulnak -, életmódjuk miatt azonban ...

Tovább »

Három napja hagyta el először a fészket Gyöngyhalász és Gyöngyharmat, a két nagyhalászi fehér gólya fióka


2010. július 17.

A két nagyhalászi túlélő fióka élete új szakaszba lépett néhány napja, amikor először hagyták el megszületésük helyszínét. Az eddig is meglehetősen ...

Tovább »

Az itató mellet használjuk a "legviccesebb" madárvédelmi eszközt - a porfürdőt is!


2010. július 17.
A Madárbarát kertben az itató mellett - a szó szoros és átvitt értelmében - mindenképpen érdemes porfürdőt, a nyári madár higiénia egyik fontos és ...

Tovább »

Itt a kánikula - itassunk!


2010. július 17.
Az embert próbáló hőségben belegondolni is rossz, milyen nehéz lehet a sorsa az izzadni nem tudó, magukat csak lihegéssel hűteni képes madaraknak (és kutyáknak)! ...

Tovább »

Végéhez közeledik a szalakóta költési és gyűrűzési szezon


2010. július 16.

Az esős júniusi időjárás miatt - sok más madárfajhoz hasonlóan - a szalakóták költése is legalább másfél-két héttel kitolódott. Átlagos években ...

Tovább »

Az MME Gömör-Tornai Helyi Csoportjának júliusi programjai


2010. július 14.

Az MME 4. sz. Gömör-Tornai Helyi Csoportja és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság több közös programot: előadásokat, fecskefigyelő kirándulásokat ...

Tovább »

Szafari otthon - élvezzük a nyári Madárbarát kert örömeit!


2010. július 14.
A mesterséges odúkkal, itatóval és porfürdővel, darázsgarázsokkal és egyebekkel gazdagított Madárbarát kert lakói rengeteg látnivalóval, remek élményekkel ...

Tovább »

Keresztcsőrű invázió készül?


2010. július 14.
Legutóbb 2008 őszén lepték el hazánkat nagyobb számban ezek a különleges csőrállású és viselkedésű, hegyvidéki fenyvesekben fészkelő madarak. A faj ...

Tovább »

Magasabban énekelnek a madarak a városi zajban


2010. július 13.

A városi zajszennyezés arra készteti a madarakat, hogy hangosabban és magasabban énekeljenek. A madarak elnyújtják a mély hangokat, hogy énekük jobban ...

Tovább »

Hamvas rétihéják és a gabona aratása


2010. július 13.
Az őszi búzában fészkelő hamvas rétihéják „versenyt futnak” az idővel. A nyári melegben a gabonafélék rohamosan érnek, ezért a gazdák megkezdték ...

Tovább »

Füleskuvik első bizonyított költése mesterséges odúban a fővárosban


2010. július 12.
2010. július 3-án az MME Budapesti Helyi Csoportja ellenőrzést tartott a XVII. kerületben a Merzse-mocsár Természetvédelmi Területre telepített "D" típusú ...

Tovább »

Bajai halfőző fesztivál fecskékkel, egyebekkel ...


2010. július 11.

A hétvégi Bajai halfőző fesztiválon - az ország legnagyobb gasztronómiai rendezvényén - jó lehetőség kínálkozott a természet megfigyelésére, ...

Tovább »

Biharugrai-halastavak projekt

Biharugra vízivilága

Hazánk egy eldugott, csendes zugában, Békés megye északi részén találjuk egyik legfontosabb halastavi vizes élőhelyünket, a Biharugrai- és a Begécsi-halastavak által alkotott tórendszert.

A tavak természet- és madárvédelmi jelentőségüket egyrészt méretüknek köszönhetik, hiszen 1927 hektáros kiterjedésükkel az ország második legnagyobb halastórendszerét alkotják. A tavak a múltban kiterjedt, majd lecsapolt Kis-Sárrét egykori mocsárvilágának helyén épültek meg 1910 és 1967 között.

Az ország jóformán egész területére kiterjedő lecsapolások és folyószabályozások megsemmisítették a természetes vizes élőhelyek nagy részét, ezért a 20. század során egyre nagyobb jelentőséget kaptak mesterséges víztereink. Az 1900-as évek első felétől épülő kisebb-nagyobb kiterjedésű halastavak élőhelyet biztosítottak számos ritka és veszélyeztetett, vonuló vagy fészkelő vízimadár számára. Ezen tavak közül is különös jelentőséggel bírnak az „Ugrai-tavak”.

Természetvédelmi értékének köszönhetően a terület része a Körös-Maros Nemzeti Parknak, valamint hazánk Natura 2000 hálózatának. Nemzetközileg fontos madár élőhelyként (IBA) és Ramsari területként is nyilvántartják.

 

 A Biharugrai-halastavak látképe

 

A tavak élővilága

A halastavak sekély vízfelületükkel, változatos élőhelyeikkel, a szomszédos kiterjedt szikes pusztákkal, nedves gyepekkel és erdőfoltokkal nagyszámú növény és állatfajnak nyújtanak életteret.

Közülük is leglátványosabbak és legkönnyebben megfigyelhetők a sokszor hatalmas tömegben jelenlévő madarak.
Az alábbi táblázatban a területen rendszeresen előforduló természetvédelmi szempontból legjelentősebb fajokat foglaljuk össze:


 

A nyári lúd a nádasok egyik jellemző fészkelője

 

 A cigányréce számára fontos fészkelő és gyülekező helyet biztosítanak halastavaink
 
 Rétisassal nagyobb számban télen is találkozhatunk, de fészkelőként is megtelepedett
 

Gazdálkodás a halastavakon

A halastavak, bár másodlagosan rendkívül fontos szerephez jutottak a természet és a madárvilág sokféleségének megőrzésében, elsődlegesen mégis gazdálkodási céllal létesültek. Ezt nem szabad szem elől téveszteni a ma már védett természeti területté nyilvánított tóegységek esetében sem, noha ezeken a területeken a védelemé az elsőbbség.
 
A természetvédelem jól felfogott érdeke, hogy a tavakon fennmaradjon a halgazdálkodás, hiszen annak hiánya közép, de még inkább hosszútávon a tavak elöregedéséhez, egyes élőhelyek megszűnéséhez, a biodiverzitás csökkenéséhez vezet. Ennek megfelelően olyan kapcsolatrendszert kell kiépíteni a természetvédelem és a gazdálkodók között, mely biztosítja a természetvédelmi prioritások és a gazdálkodó érdekeinek érvényesülését is.
 
Ez csak egy extenzív módon kezelt halastavon képzelhető el, ahol a gazdálkodó a természetvédelem előírásaihoz igazodva végzi tevékenységét (műtrágyát és meszet nem használ, lecsapolásokat és feltöltéseket a természetvédelmi célkitűzéseknek megfelelően időzíti, természetkímélő nádgazdálkodást végez stb...). Ennek a természetkímélő rendszernek a kidolgozásában és fenntartásában a természetvédelem intézményeinek hathatós segítséget kell nyújtania.
 
A biharugrai térségben a rendszerváltozást követően alaposan megváltoztak a tulajdonosi és kezelői viszonyok. Jelenleg több halgazdálkodó is tevékenykedik a területen. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) mellett a Bihar Közalapítvány is jelen van a területen és egyedülálló módon 500 hektár halastavat kezel kizárólag természetvédelmi szempontok alapján. Az így kialakult helyzet megteremtette annak lehetőségét, hogy a természetvédelem és a halgazdálkodás egymás mellett működve megőrizze hazánk egyik kiemelkedő jelentőségű vizes élőhelyét.
 


Projekt a halastavak sokrétű, fenntartható használatáért

A UNEP/GEF támogatásával 2007-óta valósul meg a területen egy MME projekt, melyben egy halgazdálkodó, az Agropoint Kft. mellett a Bihar Közalapítvány is partner.

A projekt célja az, hogy a már létező extenzív halgazdálkodási módszerekre még természetkímélőbb, de gazdaságos alternatívákat dolgozzon ki és vezessen be, kisebb élőhely fejlesztésekkel kedvezőbb életfeltételeket hozzon létre számos védett, fokozottan védett faj számára, valamint, hogy a területet vonzóbbá tegye a fenntartható turizmus számára.

A projekt felismerte, hogy mind a természetvédelem, mind a halgazdálkodók és a helyi lakosság közös érdeke egy gazdaságilag jól működő, a természeti értékeket megőrző, az élőhelyeket fejlesztő, a helyi közösséget is bevonó rendszer. Csak ez lehet a hosszú távú megőrzés alapja, ahol a madármegfigyelő turizmuson kívül egyre nagyobb szerepet kap a szélesebb körök érdeklődését is felkeltő, kontrollált ökoturizmus.

 

 A tavak madártömegei rendszeresen vonzzák a területre a madarászokat

 

Fotók: Ványi Róbert, Porkoláb Magdolna, Vasas András, Simay Gábor

 

 

Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges
adományával is hozzájárulhat a madarak
és más állatfajok védelméhez!

     

     Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >>

     Egyéni és céges adományozás >>

 

     Köszönjük!

 

A projekt a következő szervezetek részvételével és támogatásával valósul meg: