Lezajlott az MME által szervezett: Az extenzív halastavi gazdálkodás és a kárókatona szerepe és megítélése halastavi környezetben elnevezésű rendezvénye, melyet szeptember 24.-én, Biharugrán, a Körös-Maros Nemzeti Park Bihari Madárvártáján tartottunk. A rendezvény szervezésében nélkülözhetetlen segítséget nyújtott a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság és a Halászati és Öntözési Kutatóintézet.

Mivel a rendezvény a GEF/UNOPS támogatásával valósult meg a „Wings over Wetlands” elnevezésű nemzetközi, vizes élőhelyek védelméhez kapcsolódó biharugrai projektének keretein belül, a rendezvény témái is e témakör köré csoportosultak.

A rendezvényt az MME igazgatójának, Halmos Gergőnek a rövid bevezetője után Tirják László, a KMNP igazgatója nyitotta meg.

A délelőtti órákban az extenzív halgazdálkodás témaköréből hallhattunk előadásokat, melyeket Simay Gábor projekt beszámolója indított. Ezt követte három újszemléletű előadás, a HAKI fiatal kutatóitól (Békefi Emese, Gál Dénes, Kerepczki Éva), melyek az extenzív halgazdálkodás természet és környezetvédelemben, természetes rendszereink fenntartásában betöltött szerepét hangsúlyozta. Többek között olyan számításokat ismerhettünk meg, melyek az extenzív halgazdálkodás által nyújtott szolgáltatások értékét (pl: turizmus, élelmiszer-termelés, tisztító, vízvisszatartó folyamatok stb.) pénzben fejezi ki.

Fontos információ volt, hogy a legtöbb tápanyag tekintetében (nitrogén, foszfor) a halastavakba betöltött víz szennyezettebbnek minősül, mint az abból leeresztett víz. Az előadások különböző alternatívákat is javasoltak, melyek a hazai halgazdálkodás jelenlegi nehéz helyzetében hosszabb távon bevétel növekedést biztosíthat a gazdálkodóknak. A rendezvény szakmai résztvevői szerint is ezek a kombinált extenzív-intenzív módszerek egyes esetekben (természetvédelmi érdeket nem sértve) hasznos kiegészítői lehetnek az extenzív haltermelésnek.

Az előadások után Orosz Sándor országgyűlési képviselő, a HALTERMOSZ elnöke kommentálta hosszan az elhangzottakat. Legfontosabbnak azt a következtetést tartotta, mely több előadásból is kiderült, hogy az extenzív halastavak természeti értékeinek gazdagságát maga a halgazdálkodás tartja igen magas szinten. Annak megszűnése várhatóan az érétkek csökkenését, homogenizálódását vonja maga után.

Ebéd után a kárókatona hazai és európai helyzetéről, a halastavak életében betöltött szerepéről hallhattunk három előadást. Nagy Dénes az MME álláspontját foglalta össze, Halasi-Kovács Béla a Hortobágy Halgazdaságtól a faj halastavi helyzetéről, míg Schmidt András a KvVM-ből elsősorban az európai helyzetet illusztrálta és abból vont le következtetéseket a hazai teendőkre nézve.

Az előadásokat hosszas felszólalások követték, melyek kivétel nélkül építő jellegűek voltak, és közelítették a természetvédelem és a halgazdálkodás hozzáállását a kárókatona kérdésben.  A délután folyamán megismerhették részleteiben egymás álláspontját a résztvevők és bizonyos kérdésekben konkrét javaslatok is elhangzottak, míg más esetekben a probléma felvetése volt a jellemző.

A délutáni szekció tapasztalatai közül talán a legfontosabb, hogy a kárókatona hazai helyzetét az európai állományok dinamikájának ismeretében csak itthon alkalmazott módszerekkel aligha lehet megoldani.

A workshop előadásai innen letölthetők .pdf formátumban: