HARIS (Crex crex)

• Az intenzív szénatermelést, amely a fészkelések szempontjából alapvető fontosságú szegélyzónák megszűnését eredményezi.
• A gyorsabban növekvő fűfélék termesztését, amely az átlagos területekhez képest vonzóbb állapotot teremt a haris számára, de a korai kaszálások miatt az állomány jelentős részének pusztulását eredményezi.
• A szegélyzónák felszámolását, amely takarójellege miatt alapvető jelentőségő a frissen visszaérkező madarak, a fészkek és a kotló madár, illetve a fiatal fiókák védelme szempontjából.
• A korábban kezdődő és gyakoribb kaszálásokat, amely a fészkek és a fiókák jelentős mértékű pusztulását okozzák.
• A kaszálórétek átalakítását intenzív legelőkké.
• A kaszálások felhagyását.
• Drénező árkok készítését, amelyek a talajvízszint csökkenését eredményezik.

• Olyan kultúrákat kell telepíteni, amelyekből korán takaróvegetáció lesz.
• Meg kell hagyni korábbi évekből származó magaskórósokat, legalább a táblaszéleken,
• Meg kell őrizni, és fenn kell tartani a csatornákat, az árkokat.
• Meg kell hagyni a kaszálások során a 2-3 méter széles szegélyzónát a tábla széleken és a bokrok, bokorcsoportok körül.

• Késleltetni kell a kaszálás időpontját, és kompenzálni kell az ezzel együtt járó jövedelem kiesést.
• Lehetőség szerint biztosítani kell, hogy az első kaszálás július közepe után legyen.
• A kaszálás a tábla közepén kezdve, belülről kifelé haladva kell végezni. (Skóciában végzett összehasonlító vizsgálatok kimutatták, hogy az ilyen módon végzett kaszálással a pusztulás a negyedére csökkenthető).
• Az oda-vissza történő kaszálás esetén csak a terület felén, harmadán végezzenek munkákat.
• Kerülni kell a lekaszálandó terület körülkaszálását, mert ez megakadályozza, hogy a harisok más területre átvándoroljanak, ami növeli a pusztulás veszélyét

Legfontosabb élőhelyein gondoskodni kell az elvadult házimacska és a róka állomány folyamatos csökkentéséről, házi macska esetében lehetőség szerint annak felszámolásáról. Minden eszközzel meg kell akadályozni a gyalogakác terjedését, amely nemcsak a haris, hanem számos más faj élőhelyét is veszélyezteti.

Kutatás és monitoring
Folytatni kell a haris élőhelyének feltérképezését az MME "Ritka és Telepesen Fészkelő Madarak Monitoring Programja" keretében. Különös figyelmet kell fordítani a haris szempontjából még feltáratlan területek közül a Dabas és Kunadacs közötti, illetve az örjegi turjánvidékre, a Dél-Dunántúl térségére, a Tisza menti ártéri kaszálókra (Pélyi Madárrezervátum, Tisza-tó környéke stb.), a Bihari-síkságra és a Hajdúsági Tájvédelmi Körzetre. Fontosabb élőhelyein az állományfelmérést rendszeressé kell tenni. Legjelentősebb élőhelyein fel kell tárni az egyes párok fészkelési stádiumát, amely alapján az adott évben a kotlási és fiókanevelési időszak meghatározható és a kaszálások időbeli és térbeli korlátozása kijelölhető.

Tudatformálás és propaganda
Talán nincs még egy olyan madárfaj, amelynek védelménél a tudatformálásnak akkora jelentősége lenne, mint a haris esetében, hiszen egész életében az emberi szem elől rejtetten él, jelenlétéről megbizonyosodni szinte csak hangja alapján lehet. Ennek megfelelően a gazdálkodók, földtulajdonosok a legtöbb esetben nem is tudnak fészkeléséről, így nem is várható, hogy védelmére figyelemmel legyenek. A haris megismertetésére és a védelmével kapcsolatos legfontosabb feladatok, illetve lehetőségek bemutatására a gazdálkodók számára ismertető anyagot kell összeállítani, és azt széles körben terjeszteni. Az élőhelyén bekövetkező eseteleges negatív átalakítások elkerülése érdekében az ismertetőt el kell juttatni a vízgazdálkodási társulatok és a terület állapotát befolyásoló más szervezetek képviselőinek is.

EGYÜTTMŰKÖDŐ SZERVEK, SZEMÉLYEK
A haris magyarországi fennmaradása csak a természetvédelmi hatóságok, a földtulajdonosok és -használók, illetve a mezőgazdasági politika alakítóinak együttműködésével biztosítható, élőhelyeinek és az azokon kialakult extenzív gazdálkodásnak a fenntartásával. Különösen fontos azonban az egyes élőhelyek tulajdonosaival és földhasználóival, elsősorban a kaszálást végzőkkel a napi személyes kapcsolat kialakítása, mivel a kaszálások térben és időben való szabályozása csak velük együttműködve valósítható meg. A kaszálást végzők anyagi érdekeltségének megteremtésére is törekedni kell. A haris védelme elválaszthatatlan az MME füves területek védelmére irányuló tevékenységétől és az annak keretében korábban meghirdetett "Egy falu - egy rét" programtól. Ez lehetőséget kínál arra is, hogy az iskolákat bevonjuk a harissal kapcsolatos speciális ismeretek terjesztésébe.


IRODALOM
Bankovics, A. (1989): Haris
In Rakonczay, Z. (ed.), Vörös Könyv Akadémiai Kiadó, Budapest.

Boldogh, S. (1999): The Corncrake (Crec crex L. 1758) in Hungary.
In.:Schaffer, N. - Memmen, U. (eds): Proceedings of the Int. Corncrake Workshop.
Hilpolsthein/Germany, p. 53-59.

Szabó, L.V. (1994): Haris (Crex crex L. 1758).
In Haraszthy, L. (ed), Magyarország fészkelő madarai. Natura Kiadó, Budapest.

Szép, T. (1991): The Present and Historical Situation of the Corncrake in Hungary.
Vogelwelt 112:45-48.

Waliczky, Z. (1998): Haris (Crex crex L. 1758).
In Magyar, L.-Hadarics, T.-Waliczky, Z.-Schmidt, A.-Nagy, T.-Bankovics, A.:
Nomenclator Avium Hungariae. KTM Madártani Intézet - MMTE, Budapest-Szeged.

Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges adományával is hozzájárulhat a madarak és más állatfajok védelméhez!

     Egyéni és céges adományozás >>