Tokaji partifecske hajózás 2015-ben

A Madarak és Fák Napján, 2015. május 9-én, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nyíregyházi Helyi Csoportja szeretettel meghív minden érdeklődőt Tokajba, hogy egy közel 2 órás hajózás során megtekinthessék Európa egyik legnagyobb, több ezer páros partifecske telepét.

Partifecske (Fotó: Dr. Szép Tibor)

A hajózás alkalmával Prof. Dr. Szép Tibor egyetemi tanár, a faj hazai kutatója mutatja be a partifecskéket, azok példáján a vonuló madarak életét, a veszélyeztető tényezőket, és természetesen a hajózás során érintett Tisza szakasz természeti értékeit. Jelenleg a partifecske telepeken a párválasztás időszaka zajlik, amely egyike a leglátványosabb időszakoknak e madárfaj életében.

A partifecskékkel és a hajózáskor érintett állományról szóló legfrissebb hírek elérhetőek itt >>

A program keretében 2015. május 9-én, szombaton, 9.00-kor, 11.00-kor és 13.00-kor indul hajójárat a tokaji Boncidai Csárdánál lévő kikötőből (Tokaj, Széchenyi sétány 5. A.). A hajójáratokra helyfoglalást a hajótársaságnál (www.hajokirandulas.hu) e-mailben: info@hajokirandulas.hu, illetve telefonon: +36 (47) 552 187 . +36 (20) 971 6564 lehet megtenni. E program során a hajótársaság jegyárai a tavalyihoz képest nem változtak: felnőtt 1200 Ft/fő, gyerek/nyugdíjas 900 Ft/fő, családi 3000 Ft.

2015-ben, a partifecskék számára nélkülözhetetlen partfalfelújítási munkákban a Disznókő Szőlőbirtok támogatta egyesületünket. Az adományt a munkához szükséges önkéntesek szállítására és szerszámok beszerzésére fordítottuk. Ezúton köszönjük hozzájárulásukat, mellyel szerepet vállaltak e kiemelten fontos élőhely megőrzésében.

 

Partifecske (Fotó: Dr. Szép Tibor) Partifecske hajózás (Fotó: Dr. Szép Tibor)


Partifecskék
(Fotó: Dr. Szép Tibor)

 

Kapcsolódó hírek

A Zempléni Helyi Csoport kétnapos képzést hirdet "Kezdő madarász vagyok!" címmel Boldogkőújfaluban. Tarts velünk!

Tollászkodás után jól látszik a madáron a geolokátor (Fotó: Jakab Sándor).

Tavaly nyár elején több szalakótára is geolokátort helyeztünk fel. Ezek a könnyű kis szerkezetek a madarak vonulási útvonalának pontjait rögzítették. 

Óriásalka (Illusztráció: Andy Birch).

Az óriásalka északon, az Atlanti-óceán sziklás partvidékén költött. Biológiailag nem rokona a mai pingvineknek, ez az elnevezés mégis hozzá kapcsolódott legelőször. A szó feltehetően walesi eredetű, jelentése „fehér fej”. A déli tengereket meghódító utazók pusztán hasonlóságuk miatt nevezték így a pingvineket, amik az óriásalka kihalásával azonban így váltak közismerté.