A fekete rigó eredeti élőhelyén, az erdő-bokros kültereteken, illetve a településeken is hagyományosan és elsősorban továbbra is a bokrok, fák ágai között építi klasszikus, csésze alakú fészkét. A városiasodott állományok azonban egyre gyakrabban költenek a rozsdafarkúakhoz hasonlóan épületeken is, melynek köszönhetően a faj a fákban, bokrokban nem bővelkedő belvárosi övezeteket is meg tudja hódítani.

Fekete rigó fészke bokorban ...

... és fa törzselágazásában (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Fekete rigó hagyományos fészke tujasövényben
(Videó: Orbán Zoltán).

Települési "techno" rigók fészkei: ereszcsatornánál, ...

... fal üregében ...

... és Budapest-belvárosi társasház körfolyosóján
(Fotók, videó: Orbán Zoltán).

Mik azok a fészektálcák?
Az arasznyi mélységű, deszkából készült fészektálcák olyan tető nélküli költést segítő eszközök, melyeket a saját fészket nem építő ragadozómadár-fajok (vércsék, sólymok, baglyok) védelmi programjaiban kezdtünk el használni.

Klasszikus ragadozómadár-fészektálca kék vércsék számára
kihelyezve (Fotó: Orbán Zoltán).

Napjainkban a hazai kerecsensólyom-állomány több mint kétharmada
traverzekre kihelyezett, a természetes "fészekalbérleteknél" (mivel
saját fészket nem épít) jóval biztonságosabb, élőben is
megfigyelhető költőládákban fészkel
(Fotó: Bagyura János).

A kezdetben fára, majd az elektromos hálózat fémtraverzeire kihelyezett alkalmatosságokat a célfajok előszeretettel el is foglalták. Miután azonban a szakemberek azt tapasztalták, hogy ezek a madarak szívesen beköltöznek a környezeti hatások ellen sokkal jobban védett, legalább két oldalfallal és tetővel rendelkező vagy nagyméretű C típusú odúra hasonlító költőládákba is, ezeknek az eszközöknek az alkalmazása mindinkább visszaszorult.

A települési énekesmadár-védelemben a fészektálcák kicsinyített
változatai új szerepet kaphatnak. Feketerigó-fészektálca
kihelyezés előtt.

Hova érdemes kihelyezni?
A borostyánnal, lilaakáccal, trombitafolyondárral, vadszőlővel befuttatott falak különösen azokon a területeken fontos fészkelőhelyek, ahonnan hiányoznak a nagyobb kiterjedésű bokrok, bokrosok, illetve túl sok a macska. Bármilyen ügyes mászók is ezek a kisragadozók, a falhoz tapadó vékony indák és a sűrű levelek kevés kapaszkodófelületet nyújtó világa nem túl vonzó számukra, és ugyan ez elmondható a fészekragadozó szarkákról, szajkókról és varjakról is.

A vadszőlő ...

... és a trombitafolyondár is lombhullató (Fotók: Orbán Zoltán).

A falakra is felfutó borostyánnak több madárvédelmi előnye is van:
örökzöld, késő ősszel virágozva az egyik legkésőbbi lepkelegelő,
a tél második felére beérő bogyói pedig a madarak fontos
természetes tápláléka (Videó: Orbán Zoltán).

A vastagabb indákkal befutott falakon a fészektálca fúrás nélkül is
kihelyezhető, ...

... ehhez elég az eszköz két „lábát” egy erősebb indaszakasz
mögé feszítenünk és dróttal rögzítenünk.

Erkélyen több lehetőség közül is választhatunk. Amennyiben a falat beborító kúszónövény a talajról ideáig felfut, ennek indái közé az előbbiekben leírt módon tehetjük ki az eszközt.

Lilaakác (Fotók: Orbán Zoltán).

Az épületek többsége ma még sajnos nem rendelkezik ilyen természetes árnyékolást és díszítést is biztosító megoldással, ezért többnyire más módszert kell választanunk. Az olyan egynyári futónövények, mint a hajnalka, a különböző bab- és tökfajok és -fajták ideális lehetőséget kínálnak arra, hogy ezeket az erkély csupasz falára mell- vagy fejmagasságba felrögzített fészektálca köré hálóra futtatva  kellő rejtést biztosítsunk a fészeknek.

A hajnalka balkonládában Madárbarát panel erkélyén is gond nélkül
futtatható, ahol nem csak díszít és árnyékol, de a feketerigó-fészektálcát
is rejtheti. Mivel ezt a növényt minden évben újra kell vetni, ősszel
hagyjuk meg a fészektálca körül az elszáradt indatengert, ami a
következő évi friss hajtások kifejlődéséig is rejtik a
fészkelőhelyet (Videó: Orbán Zoltán).

Erkélyen uborkahálóra futtatott tök.

További megoldást jelent, ha a tálca elé valamilyen konténeres
örökzöldet, ...

... például tiszafát (a képen) vagy tuját
telepítünk.

Erkélyen mind a fészektálca, mind az ezt takaró futónövényzet
megtartására ideális megoldás lehet egy ilyen
rács alkalmazása is.

Amennyiben ezek a növények az ablak melletti falszakaszt is fedik, a fészektálcát az ablakodúkhoz hasonlóan ide is kihelyezhetjük, így a költést a madarak zavarása nélkül, testközelből figyelhetjük meg.

Az ablak mellé telepített feketerigó-fészektálca ...

... élete izgalmas megfigyelési élményt kínál.

Mikor érdemes kihelyezni?
A mesterséges odúkhoz, költőládákhoz és egyéb fészkelést segítő eszközhöz hasonlóan a feketerigó-fészektálcát is ősztől a tél végéig érdemes telepíteni, hogy a madaraknak legyen ideje felfedezni ezeket. A következő tavaszi beköltözés esélyét jelentősen növelhetjük, ha a tálcát olyan falszakaszra vagy erkélyre helyezzük ki, melynek madárforgalma az egész évben a közelben vagy itt működő itató és téli etető miatt nagy, illetve a fészektálcát novembertől–március elejéig akár etetőtálcaként is használhatjuk.

Feketerigó-fészektálca a téli ...

 

... időszakban etetőként ...

 

... alkalmazva (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Kell-e takarítani?
Az ágak között fészkelő énekesmadarak és a galambok többnyire új fészket építenek minden költéshez, ezért az ágvillába, gerendára, az ereszcsatorna hajlatába vagy a feketerigó-fészektálcába épült kiszolgált fészkeket érdemes leszedni. Míg azonban a takarítást az időjárás viszontagságai ellen télen önmagukban is védelmet nyújtó odúk esetében ősszel szokás elvégezni, a szabadon lévő fészkeknél ezt érdemes március elejére halasztani, mert a fagyos téli éjszakákon ezek szélvédett éjszakázóhelyet jelentenek az olyan kistestű madaraknak, mint például az ökörszem.

Beszerzés
A feketerigó-fészketálca az MME web boltjában szerezhető be (20/969-7778).

Amennyiben részletesebben is érdekli a panelerkélyen, a ház körül
és a kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem,
ajánljuk figyelmébe a Madárbarátok könyvét (részletek >>)!

 

 

 

 

 

Orbán Zoltán