VIII. MAVIR Madárvédelmi Konferencia

MAVIR Zrt., a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Földművelésügyi Minisztérium és a Herman Ottó Intézet nemzetközi konferenciát szervezett a hazai madárvédelmi törekvések valamint az Élőhelyvédelmi Irányelv hatályba lépésének és a LIFE pályázati alap elindításának 25 éves évfordulója alkalmával.

Az elektromos szabadvezetékek mentén történő áramütés, vagy a vezetékkel való ütközés következtében bekövetkező pusztulás az eddigi tapasztalatok alapján a madárállományok egyik legnagyobb hatású veszélyeztető tényezője. A szabadvezetékek okozta problémák egyaránt érintik a fokozottan védett, és világviszonylatban kiemelt természeti értékként kezelt ragadozómadarainkat, a hazai túzok-állományt, és a madárvilágban talán legismertebb fajt, a fehér gólyát is.

A probléma megoldása érdekében évtizedes és nemzetközi szinten is jelentős a hazai természetvédelmi szervezetek és az áramszolgáltatók együttműködése, melynek aktualitásait tárgyalták a hazai és a környező országokból összegyűlt szakértők. Az eredmények mindenképpen említésre méltók – Magyarországon két évtized alatt összesen 3446 km-en történt meg a vezetékszakaszok szigetelése, 2747 láthatóság növelő eszköz került kihelyezésre és 120 km hosszan kerültek az elektromos vezetékek földfelszín alá süllyesztésre. A kétségtelen eredmények ellenére a probléma továbbra is fennáll, hiszen a mindeddig kezeletlen, nagyságrendileg 60 000 km összhosszúságú középfeszültségű hálózaton becsléseink szerint évente a különböző madárfajok hozzávetőlegesen 30.000 egyed leli vesztét áramütés, vagy az elektromos légvezetékeknek való ütközés következtében, ezért a folyamat haladéktalan felgyorsítása szükséges.

Felismerve a fejlesztések lelassulását, értékelve a madárpusztulások mértékét és érzékelve a társadalom téma iránti elkötelezettségét, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (továbbiakban: MME) saját felelősségét is szem előtt tartva kénytelen más úton is érvényt szerezni a madárvédelem sok esetben már elfeledettnek tűnő ügyének. Fentiek okán a jövőben minden olyan esetben, amikor védett, fokozottan védett madár áramütéstől, vagy vezetéknek való ütközéstől elhullott egyedét az MME-vel kapcsolatban álló madárvédelmi szakember megtalálja és megfelelően dokumentálja, értesítjük és a jogi eljárás lefolytatására kérjük az illetékes természetvédelmi hatóságot.

A konferencia második napján az Európai Unió Élőhelyvédelmi Irányelvének hatályba lépésének és a LIFE támogatási forrás elindításának 25 éves évfordulójának aktualitásán a hazai eredményekről számoltak be az előadók. Az Élőhelyvédelmi Irányelv által bevezetett Natura 2000 hálózat céljainak megvalósításában és különösen a közösségi jelentőségű madárfajok védelmében az MME – önállóan és a nemzeti park igazgatóságok partnereként – a LIFE pályázatok forrásának felhasználásával komoly eredményeket ért el az elmúlt két évtizedben. Sikeres projektjeinket részben a konferencián is bemutatásra kerültek. LIFE projektjeinkről további híreket és információkat a honlapjainkon találnak.

Kapcsolódó hírek

Fenyőszajkó portré (Fotó: Lukács Katalin Odett)

Az utóbbi hetekben egyre több helyről érkeznek hírek különböző madarász fórumokra, hogy fenyőszajkót (Nucifraga caryocatactes) figyeltek meg Magyarországon. A hazai madarászok, lelkes madármegfigyelők és fotósok közül még sokak fajlistájáról hiányzik ez a rendkívül dekoratív madárfaj, de az idei szezonban ez könnyen bepótolható.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), Magyarország és a térség egyik legnagyobb természetvédelmi civil szervezete oktatási és kommunikációs feladatok ellátására 1 fő teljes állású (heti 40 óra) munkatársat keres.

Lazúrcinege - Sándorfalva, Fehér-tó, 2018.11.18. (Fotó: Barkóczi Csaba)

2018. november 18-án vasárnap reggel, Sándorfalva térségében, a szegedi Fehér-tó nádasában, egy hazánkban eddig nem bizonyított madárfajt, lazúrcinegét figyelt meg három madarász: Barkóczi Csaba, Domján András és Gyarmati Gábor. Ezzel 418-ra emelkedett Magyarország madárfajainak száma.