A víz is el tud fogyni…

Az élő környezet nyújtotta javakat, szolgáltatásokat hajlamosak vagyunk súlyosan alulértékelni, meglétüket természetesnek vesszük. Az egyik legjobb példa erre az édesvíz használata. 

Vizes élőhelyek veszélyben (Fotó: Nagy Dénes)

EURÓPAI KONZULTÁCIÓ ALÁÍRÁSA ITT

A Kárpát-medencében víz mindig is volt és mindig is lesz, gondolhatnánk, néha talán kicsit túl sok, néha meg lehetne több, de alapvetően VAN: ha nyitjuk a csapot, tiszta víz folyik, ihatunk, mosakodhatunk, öntözhetünk, amennyit csak akarunk – más költségeinkkel összehasonlítva, bagóért. Az édesvizek azonban –más megújuló erőforrásokhoz hasonlóan – túlhasználhatók: elszennyezhetők és felélhetők, ami végzetes következményekkel jár, ahogy manapság gyakran elhangzik: a 21. század háborúit nem az olajért, hanem a vízért vívják majd.

Az Európai Unióban az édesvizek minőségi követelményeit és hasznosításának módját egy, az összes tagországra érvényes szabályozás, a Víz Keretirányelv (VKI) határozza meg. A kötelező irányelvek arra szolgálnak, hogy keretet adjanak a tagországi szakpolitikáknak: egy-egy tagország saját gazdasági-politikai döntései nyomán ne okozhasson visszafordíthatatlan kárt a közösségi javakban.

Az Unióban jelenleg zajlik a Víz Keretirányelv felülvizsgálata: vajon a jelenlegi formájában betölti-e a jogszabály a szerepét? Szükséges-e változtatni – szigorítani, netán enyhíteni a szabályozáson?

Európában jelenleg a felszíni vizek csupán 40%-a van jó állapotban, az édesvízi ökoszisztémák minden másnál riasztóbb mértékben szegényednek el, jelezvén, hogy az édesvízzel rendkívül súlyos minőségi és mennyiségi problémák vannak. De miből adónak ezek a problémák?

Az intenzív mezőgazdálkodás felélheti és elszennyezheti ivóvizeinket.

Az élelmiszertermeléshez és feldolgozás vízfelhasználása világszerte egyre növekszik. Az iparszerű mezőgazdálkodás az öntözés kapcsán a leginkább vízigényes szektor: Európában ez jelenti az éves vízfelhasználás átlag 36%-át, nyáron pedig az arány 60%-ra is felkúszhat. A vízkészletek csökkenése az unió tagországai közül legalább 14-et, és mintegy 100 millió lakost érint.


A vizes élőhelyekhez kötődő madárfajok is veszélyben vannak (Fotó: Szitta Tamás).

A vízfelhasználáson túl az nagyüzemi, intenzív mezőgazdaság a felszíni és felszín alatti vizek elszennyezésének, túlzott tápanyag-terhelésének első számú felelőse. Európa folyóinak, tavainak és vizes élőhelyeinek 60%-át érinti az intenzív mezőgazdaság okozta szennyezés: a nitrát- és foszfátterhelés növekedése, ami az édesvízi élőhelyek átalakítását, elszegényedését okozza, nem utolsó sorban pedig megmérgezi az ivóvizet, ami az egyértelmű humán- és állategészségügyi következményeket túl elképesztő járulékos költségeket von maga után.

EURÓPAI KONZULTÁCIÓ ALÁÍRÁSA ITT

Sajnálatos módon a mintegy 60 milliárd euró közösségi forrásból gazdálkodó Közös Agrárpolitika jelenlegi támogatási rendszer eleddig nem volt képes a mezőgazdasági eredetű vízszennyezés csökkentésére, sőt: vizsgálatok szerint ösztönzi az iparszerű mezőgazdaság térnyerését és további erősödését, ami veszélyezteti Európa édesvízi ökoszisztémáit. Ivóvizünk és a vízhez kötődő életközösségek megóvása érdekében át kell alakítani az európai mezőgazdálkodás célrendszerét, támogatáspolitikáját egy fenntarthatóbb, a környezeti erőforrásokkal bölcsebben gazdálkodó rendszerré.

 

A jelenlegi uniós szabályozás csorbítatlan megőrzése és megvalósítása elengedhetetlen.

A klímaváltozás okozta kihívásokra nem lehet válasz nagyobb területek öntözése és a kijuttatott növényvédőszerek mennyiségének növelése, ez ugyanis csak gyorsítja és erősíti a negatív folyamatokat. A KAP támogatási rendszerének oly szükséges átalakítását tehát a természeti értékeinket és környezeti erőforrásainkat védő szabályokkal összhangban, és nem azok ellenében kell elvégezni. Ezek közé tartozik a Víz Keretirányelv is.

 

 

Az európai környezet- és természetvédelmi szervezetek egyöntetű álláspontja, hogy az édesvízi ökoszisztéma jelenlegi helyzete elfogadhatatlan. Az Európai Bizottságnak meg kell őriznie a Víz Keretirányelv vívmányait, betartatnia az Irányelvben foglaltakat és az energiáit inkább arra kellene fordítania, hogy a a Közös Agrárpolitik folyamatban lévő reformja során olyan intézkedéseket hozzon, amelyeknek igazolható a környezeti hozadéka, és ezzel párhuzamosan a tovább támogatási módok közvetlen és közvetett negatív környezeti hatásait minimalizálja. E nélkül a természeti értékek eltűnése a mezőgazdaság okozta szennyezés miatt elkerülhetetlen lesz.

Nem a jogszabály hiányos és korszerűtlen, hanem annak megvalósítása elégtelen. Véleményünk szerint ezért nem a jogszabályon, hanem annak végrehajtásán és betartatásán szükséges változtatni.

A Víz Keretirányelv jelenlegi formájában történő megőrzését és a végrehajtás erősítését eddig több mint 130.000 európai uniós állampolgár szorgalmazta aláírásával. Az MME arra kéri tagjait, szimpatizánsait, a hazai természeti értékekért felelősséget érző embereket, hogy aláírásukkal, véleményükkel csatlakozzanak ehhez a támogatói körhöz!

EURÓPAI KONZULTÁCIÓ ALÁÍRÁSA ITT

Háttérinformáció:

Bővebben a Víz Keretirányelvről: www.euvki.hu

Agrártanulmány: https://www.agrotrend.hu/gazdalkodas/szantofold/hatalmas-potencial-az-ontozorendszerek-fejleszteseben---agrartanulmany

Korábbi cikkeink a Közös Agrárpolitikával kapocsolatban:

http://www.mme.hu/kampany-az-egeszseges-elelmiszerert-es-fenntarthato-mezogazdasagert

http://www.mme.hu/kie-lesz-kozos-agrarpolitika-2020-utan

http://www.mme.hu/tobb-es-jobb-agrar-kornyezetgazdalkodasi-kifizetes-tudja-csak-megallitani-mezogazdasagi-elohelyek-tovabbi-leromlasat

Korábbi kampányunk: http://magyartermeszet.hu/elovidek/

 

Kapcsolódó hírek

Az ünnepi szakosztályi ülést tengerimalac-sivítás kísérte

Advent második vasárnapján rendeztük meg szokásos évértékelő ünnepi összejövetelünket a Fővárosi Állat- és Növénykert Szeráj-termében, a szomszéd helyiségben élő majd 50 tengerimalac sivító lelkesedése mellett.  

Az MME Börzsönyi Helyi Csoportja két napos képzést hirdet "Kezdő madarász vagyok!" címmel, amely az ország több pontján eddig nagy sikert aratott. A madarász alapképzés célja, hogy a laikus madárkedvelők számára olyan tudásanyag megszerzését tegye lehetővé, melynek birtokában bárki sikerélményekkel vághasson bele a madármegfigyelésbe, az etetők és itatók madarainak...

Kuhi Szabadszállás térségében, 2018.12.03. (Fotó: Orbán Zoltán)

A madármegfigyelők számára különösen mozgalmasnak bizonyult az idei november. Első alkalommal tűnt fel nálunk egy lazúrcinege, majd a hónap utolsó napján Szabadszálláson került elő egy különleges, miniatűr ragadozómadár, egy kuhi is, melynek ez még csak a második előfordulási adata hazánkban.