2021 év madara - a cigánycsuk

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el "Év madara" programját, melynek célja a természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. A több mint négy évtizede futó akció legutóbbi állomásaként a lakossági internetes szavazást a cigánycsuk nyerte.

Cigánycsuk hím (Fotó: Sutyák János)

 

Megjelenés

A mezei verébnél kicsit kisebb. A nászruhás hím feje, torka és háta fekete, begye és melle rozsdavörös, széles nyakfoltja, keskeny szárnycsíkja és farkcsíkja fehér. A tojón a hímek fekete színét barna helyettesíti, a begy és a mell halvány rózsaszínes, a nyak fehér foltja elmosódott, a farkcsík világos rozsdássárga. A fiatalok foltozott alsótestű tojóhoz hasonlítanak. A farok minden korosztálynál egyöntetűen sötét feketésbarna.

Cigánycsuk hím (Grafika: Kókay Szabolcs) Cigánycsuk tojó (Grafika: Kókay Szabolcs)
Cigánycsuk öreg hímje (bal szélen), öreg tojója (jobbra) ...

Cigánycsuk fiatal (Grafika: Kókay Szabolcs)
... és fiatalja (Grafikák: Kókay Szabolcs)

Cigánycsuk hím (Fotó: Nagy Róbert)
A faj képviselőivel leggyakrabban magas kóró és bokor csúcsán, kerítésoszlop tetején
üldögélve találkozhatunk, korábbi neve, a cigány-csaláncsúcs is erre a
viselkedésére utalt (Fotó: Nagy Róbert)

 

A hímek itt hallatják rövid, csicsergő éneküket, illetve innen hallhatjuk jellegzetes csuk-csuk jelző- és riasztóhangjukat, ami a jelenlegi magyar nevükben is megjelenik.

 

Elterjedés

A közlemúltig egy fajnak tekintett cigánycsuk (Saxicola torquata) hatalmas elterjedési területe, Európára, Ázsia és Afrika nagy részére kiterjedt. Populációjának mintegy 20%-át tették ki az Európában fészkelő párok.

Azonban az ezredfordulót követően az IOC World Bird List a fajt több fajra választotta szét – ezeknek még nincs magyar neve, illetve a nálunk fészkelő fajé egyelőre maradt cigánycsuk (a tudományos madárnevek változásáról a Madártávlat 2019. évi harmadik számában, a 20-21. oldalon olvashat):

  • az Arab-félszigeten és Afrika Szaharától délre húzódó területein élő állományt a S. torquatus (African Stonechat) név alá sorolták;
  • az Európában, így Magyarországon, és Észak-Afrikában fészkelő cigánycsuk S. rubicola (European Stonechat) néven szerepel;
  • a Kis-, Közép- és Kelet-Ázsiában fészkelők S. maurus (Siberian Stonechat) megnevezést kapták.

A világon ezen kívül további tizenkét Saxicola fajt különítenek el jelenleg (több közülük kis elterjedési területű bennszülött faj), melyek közül az Eurázsiában honos rozsdás csuk (S. rubetra [Whinchat]) hazánkban is költ.

 

Táplálkozás

Apró rovarokból, pókokból, hernyókból álló táplálékát a növényzet csúcsáról lerepülve többnyire a talajon fogja meg.

Cigánycsuk hím (Fotó: Papnyik Norbert)
Hím cigánycsuk sáskazsákmánnyal (Fotó: Papirnyik Norbert)

 

Élőhely

A sík, domb- és hegyvidékek nyílt, gyom- és magaskórós legelők, árokpartok, mezsgyeszegélyek területek jellegzetes madara. A zárt erdőkből és a monokultúrás agrártájból hiányzik.

Jellegzetes cigánycsuk-élőhely a Zemplénben (Fotó: Orbán Zoltán)
Jellegzetes cigánycsuk-élőhely a Zemplénben (Fotó: Orbán Zoltán)

 

Költés

Száraz növényi szálakból álló fészkét a tojó a talajra, fűcsomó tövébe építi. Évente kétszer is költ. Fészekalja alkalmanként 4-7 tojásból áll. Csak a tojó kotlik, a fiókák 12-14 nap alatt kelnek ki és további két hét múlva hagyják el a fészket. Mindkét szülő eteti őket.

 

Vonulás

Rövid távú vonuló, a telet az európai és észak-afrikai Mediterráneumban tölti. Az őszi vonulás dandárja szeptember-októberben zajlik, a fiatalok kóborlása már augusztusban elkezdődik. Tavasszal az első példányok korán, február végén és márciusban megérkeznek, egyes példányok át is telelhetek.

 

Állománynagyság


A magyar állomány 195-210 ezer párra tehető és 1999-2019 közötti 21 évben
54%-al csökkent (Forrás: MME Monitoring Központ / MMM adatbázis)

 

Veszélyeztető tényezők

Állományát elsősorban a nagyüzemi mezőgazdaság élőhely-átalakítása, a gyomkórós-bokros, szegélycserjés élőhelyek megszűnése, beszántása, továbbá a növényvédőszerek okozta rovartáplálék-hiány veszélyeztetheti.

Égetés nyoma (Fotó: Orbán Zoltán)
Talajon fészkelő és innen táplálkozó fajként különösen hátrányosan érinti a füves
területek, magaskórós árokpartok és domboldalak tavaszi és nyári égetése
(Fotó: Orbán Zoltán)


A BirdLife International kiadványa a vonuló madarakat érintő európai és észak-afrikai madármészárlásokról (Forrás: birdlife.org).
Vonuló madárként a mediterráneumi madárvadászat is fenyegeti, ...

A BirdLife International kiadványa a vonuló madarakat érintő európai és észak-afrikai madármészárlásokról (Forrás: birdlife.org).
... amiről a BirdLife International ebben az angol nyelvű
kiadványában részletesen beszámol, letöltéshez
katt a képre (Forrás: birdlife.org)

 

Védelem

A cigánycsuk Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25.000 Ft. A faj védelméhez ez azonban nem elegendő, amit az is jelez, hogy ennek az évszázadok óta emberkövető, alkalmazkodóképes madárnak a hazai állománya, több más fajjal együtt, elsősorban a nagyüzemi mezőgazdaság élőhely-átalakító hatása miatt aggasztó mértékben csökken.

Annak érdekében, hogy ez a folyamat megállítható és megfordítható legyen, elsősorban a nagyüzemi mezőgazdaság keretein belül is alkalmazható olyan  természetkímélő gazdálkodási módszereket kell szélesebb körben alkalmazni és az Európai Unió agrártámogatási rendszerén belül finanszírozni, mint a szegélyélőhelyek meghagyása és ezek területének növelése a mezőgazdasági táblák szegélyének kezeletlenül hagyásával, a gyepek és masaskórósok égetésének további tiltásával.

MME 1% felajánlási felhívás
Kérjük, ne felejtse, hogy az MME tagság mellett többféle támogatással és a
személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásával is segítheti egyesületünk
munkáját. Köszönjük!

 

Orbán Zoltán - Nagy Károly

 

Kapcsolódó hírek

Gatyáskuvik a szegedi Fehér-tavon (Fotó: Tokody Béla)

A gatyáskuvik (Aegolius fenereus) rendkívül ritka kóborló és fészkelő bagolyfaj. 2021. október 19 -én egy fiatal példány került kézre a szegedi Fehér-tavon működő madárgyűrűző állomáson.

Nyilvános az európai madárfajok új Vörös Listája. Az Európában őshonos madárfajok mintegy harmadának hanyatlik az állománya - legfőképpen az élőhelyek elvesztése, az intenzív mezőgazdálkodás és halászat, valamint az éghajlatváltozás miatt.

Megrendülten tudatjuk, hogy Kállay György a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület alapító és örökös tagja, volt főtitkára és elnöke életének 72. évében rövid betegség után szeptember 26-án váratlanul elhunyt.