2021 év madara - a cigánycsuk

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el "Év madara" programját, melynek célja a természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. A több mint négy évtizede futó akció legutóbbi állomásaként a lakossági internetes szavazást a cigánycsuk nyerte.

Cigánycsuk hím (Fotó: Sutyák János)

 

Megjelenés

A mezei verébnél kicsit kisebb. A nászruhás hím feje, torka és háta fekete, begye és melle rozsdavörös, széles nyakfoltja, keskeny szárnycsíkja és farkcsíkja fehér. A tojón a hímek fekete színét barna helyettesíti, a begy és a mell halvány rózsaszínes, a nyak fehér foltja elmosódott, a farkcsík világos rozsdássárga. A fiatalok foltozott alsótestű tojóhoz hasonlítanak. A farok minden korosztálynál egyöntetűen sötét feketésbarna.

Cigánycsuk hím (Grafika: Kókay Szabolcs) Cigánycsuk tojó (Grafika: Kókay Szabolcs)
Cigánycsuk öreg hímje (bal szélen), öreg tojója (jobbra) ...

Cigánycsuk fiatal (Grafika: Kókay Szabolcs)
... és fiatalja (Grafikák: Kókay Szabolcs)

Cigánycsuk hím (Fotó: Nagy Róbert)
A faj képviselőivel leggyakrabban magas kóró és bokor csúcsán, kerítésoszlop tetején
üldögélve találkozhatunk, korábbi neve, a cigány-csaláncsúcs is erre a
viselkedésére utalt (Fotó: Nagy Róbert)

 

A hímek itt hallatják rövid, csicsergő éneküket, illetve innen hallhatjuk jellegzetes csuk-csuk jelző- és riasztóhangjukat, ami a jelenlegi magyar nevükben is megjelenik.

 

Elterjedés

A közlemúltig egy fajnak tekintett cigánycsuk (Saxicola torquata) hatalmas elterjedési területe, Európára, Ázsia és Afrika nagy részére kiterjedt. Populációjának mintegy 20%-át tették ki az Európában fészkelő párok.

Azonban az ezredfordulót követően az IOC World Bird List a fajt több fajra választotta szét – ezeknek még nincs magyar neve, illetve a nálunk fészkelő fajé egyelőre maradt cigánycsuk (a tudományos madárnevek változásáról a Madártávlat 2019. évi harmadik számában, a 20-21. oldalon olvashat):

  • az Arab-félszigeten és Afrika Szaharától délre húzódó területein élő állományt a S. torquatus (African Stonechat) név alá sorolták;
  • az Európában, így Magyarországon, és Észak-Afrikában fészkelő cigánycsuk S. rubicola (European Stonechat) néven szerepel;
  • a Kis-, Közép- és Kelet-Ázsiában fészkelők S. maurus (Siberian Stonechat) megnevezést kapták.

A világon ezen kívül további tizenkét Saxicola fajt különítenek el jelenleg (több közülük kis elterjedési területű bennszülött faj), melyek közül az Eurázsiában honos rozsdás csuk (S. rubetra [Whinchat]) hazánkban is költ.

 

Táplálkozás

Apró rovarokból, pókokból, hernyókból álló táplálékát a növényzet csúcsáról lerepülve többnyire a talajon fogja meg.

Cigánycsuk hím (Fotó: Papnyik Norbert)
Hím cigánycsuk sáskazsákmánnyal (Fotó: Papirnyik Norbert)

 

Élőhely

A sík, domb- és hegyvidékek nyílt, gyom- és magaskórós legelők, árokpartok, mezsgyeszegélyek területek jellegzetes madara. A zárt erdőkből és a monokultúrás agrártájból hiányzik.

Jellegzetes cigánycsuk-élőhely a Zemplénben (Fotó: Orbán Zoltán)
Jellegzetes cigánycsuk-élőhely a Zemplénben (Fotó: Orbán Zoltán)

 

Költés

Száraz növényi szálakból álló fészkét a tojó a talajra, fűcsomó tövébe építi. Évente kétszer is költ. Fészekalja alkalmanként 4-7 tojásból áll. Csak a tojó kotlik, a fiókák 12-14 nap alatt kelnek ki és további két hét múlva hagyják el a fészket. Mindkét szülő eteti őket.

 

Vonulás

Rövid távú vonuló, a telet az európai és észak-afrikai Mediterráneumban tölti. Az őszi vonulás dandárja szeptember-októberben zajlik, a fiatalok kóborlása már augusztusban elkezdődik. Tavasszal az első példányok korán, február végén és márciusban megérkeznek, egyes példányok át is telelhetek.

 

Állománynagyság


A magyar állomány 195-210 ezer párra tehető és 1999-2019 közötti 21 évben
54%-al csökkent (Forrás: MME Monitoring Központ / MMM adatbázis)

 

Veszélyeztető tényezők

Állományát elsősorban a nagyüzemi mezőgazdaság élőhely-átalakítása, a gyomkórós-bokros, szegélycserjés élőhelyek megszűnése, beszántása, továbbá a növényvédőszerek okozta rovartáplálék-hiány veszélyeztetheti.

Égetés nyoma (Fotó: Orbán Zoltán)
Talajon fészkelő és innen táplálkozó fajként különösen hátrányosan érinti a füves
területek, magaskórós árokpartok és domboldalak tavaszi és nyári égetése
(Fotó: Orbán Zoltán)


A BirdLife International kiadványa a vonuló madarakat érintő európai és észak-afrikai madármészárlásokról (Forrás: birdlife.org).
Vonuló madárként a mediterráneumi madárvadászat is fenyegeti, ...

A BirdLife International kiadványa a vonuló madarakat érintő európai és észak-afrikai madármészárlásokról (Forrás: birdlife.org).
... amiről a BirdLife International ebben az angol nyelvű
kiadványában részletesen beszámol, letöltéshez
katt a képre (Forrás: birdlife.org)

 

Védelem

A cigánycsuk Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25.000 Ft. A faj védelméhez ez azonban nem elegendő, amit az is jelez, hogy ennek az évszázadok óta emberkövető, alkalmazkodóképes madárnak a hazai állománya, több más fajjal együtt, elsősorban a nagyüzemi mezőgazdaság élőhely-átalakító hatása miatt aggasztó mértékben csökken.

Annak érdekében, hogy ez a folyamat megállítható és megfordítható legyen, elsősorban a nagyüzemi mezőgazdaság keretein belül is alkalmazható olyan  természetkímélő gazdálkodási módszereket kell szélesebb körben alkalmazni és az Európai Unió agrártámogatási rendszerén belül finanszírozni, mint a szegélyélőhelyek meghagyása és ezek területének növelése a mezőgazdasági táblák szegélyének kezeletlenül hagyásával, a gyepek és masaskórósok égetésének további tiltásával.

MME 1% felajánlási felhívás
Kérjük, ne felejtse, hogy az MME tagság mellett többféle támogatással és a
személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásával is segítheti egyesületünk
munkáját. Köszönjük!

 

Orbán Zoltán - Nagy Károly

 

Kapcsolódó hírek

Rönkdepó (Fotó: Orbán Zoltán)

Nem csitulnak a kedélyek az augusztus 4-én megjelent tűzifarendelet kapcsán. Miközben az Agrárminisztérium képviselői a jogszabály szövegétől egyre távolodó magyarázatokat tesznek közzé, a rendelet visszavonására irányuló civil aláírásgyűjtéshez öt nap alatt több, mint 100 000-en csatlakoztak.

Erdőirtás (Fotó: Orbán Zoltán)

Soha nem látott társadalmi felzúdulást keltett a múlt héten megjelent kormányrendelet, amely az energiahiányra hivatkozva szélesre tárja a kapukat valamennyi védett erdőnk kitermelése előtt. A rendelet egyértelműen veszélyezteti hazánk legértékesebb erdeinek állapotát, és rendkívül súlyos élőhelyvesztést eredményezhet. A WWF Magyarország, az MME és más zöld szervezetek nyílt...

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület fővárosi Központi Irodája munkatársat keres, heti 40 órás pénzügyi projektasszisztensi munkakör betöltésére az Egyesület pályázati projektjeivel, kiemelten az EU LIFE programja által támogatott projektekkel kapcsolatos feladatok ellátására.