A tövisszúró gébics az év madara 2006-ban

Idén a tövisszúró gébicset választotta a Magyar Madártani Egyesület az év madarának, amelyet a madárvédők világszervezete, a BirdLife International bizonytalan jövőjű madárfajnak ítélt Európában.


Fotó: Máté Bence

A gyászos nyugat-európai adatok mellett Magyarországon még igen jelentős állomány, mintegy 600 000 pár tövisszúró gébics található, ami az Európai Unióban élő állomány 30%-a. Ez is azt bizonyítja, hogy Magyarország páratlan természeti értékekkel gazdagította az uniót, amelynek megőrzéséért most már a közösség előtt is felelősséget vállaltunk.

A régebbi tagországokban a gébicsek és számos más, agrárterülethez kötődő faj eltűnéséhez nagyban hozzájárult az EU földalapú agrártámogatása, amely még a kedvezőtlen adottságú területeken is intenzív gazdálkodásra ösztönözte a földtulajdonosokat, illetve földhasználókat.
A vegyszerezéssel lassan elfogyott a gébicsek rovartápláléka, a bokrok, sövények, fasorok felszámolásával pedig eltűnt a fészkelőhelye is.

A Magyar Madártani Egyesület bízik abban, hogy az agrárkörnyezetgazdálkodási és vidékfejlesztési források elosztásánál a magyarországi döntéshozók tekintettel lesznek arra, hogy hazánkban Európában egyedülálló természeti értékek, rendkívül gazdag állat- és növényvilág található, amely megőrzésének egyik záloga a természetkímélő gazdálkodási módok alkalmazása.

Háttér:

A tövisszúró gébics a verébnél valamivel nagyobb madár, vaskos, a végén kampós csőrrel. A kiszínezett hímet hamuszürke fejtetője, a szemén áthúzódó széles fekete csík és gesztenyebarna háta jellemzik. Torka fehér, oldalain rózsás árnyalat látszik.

A tövisszúró gébics hazánkban még viszonylag gyakori, galagonyával, vadrózsával benőtt domboldalakon, bokorsorban, folyóárterek szegélyein, öreg temetőkben találkozhatunk vele. Jellegzetes vártamadár, mindig valamilyen kiemelkedő ponton üldögél, könnyű észrevenni.

Későn, csak április utolsó, május első napjaiban érkezik Afrika felől, ebben az időszakban lehet hallani az udvarló hímek viszonylag halk, de rendkívül sok utánzást tartalmazó énekét.

A párok évente egyszer, májusban költenek, de az elpusztult fészekaljat pótolják. A fészket a tojó alacsonyan, többnyire tüskés bokorban, 4-6 nap alatt építi. Az 5-7 tojáson egyedül kotlik, de időről-időre elhagyja a fészket, hogy eleséget keressen. Néha párja is eteti. A fiókák 14-16 nap alatt kelnek ki, és ugyanennyi idő alatt el is hagyják a fészket. Mindkét szülő eteti őket.

A tövisszúró gébics tápláléka főként rovarokból áll, de néha apró gerinceseket is fog. Zsákmányát gyakran tövisre tűzi. Őszi vonulása augusztusban indul, először az öreg madarak repülnek dél felé, fiatalokkal még néha október elején is találkozhatunk.

Gyakorlati védelmét elsősorban élőhelyének biztosítása, a bokrosok, bokorsávok védelme és telepítése jelenti.

Schmidt Egon


További információ:
A Tövisszúró gébics hangja WMA formátum - 1,24 MB | MP3 formátum - 1,23 MB

Kapcsolódó hírek

Erdőirtás (Fotó: Orbán Zoltán)

Soha nem látott társadalmi felzúdulást keltett a múlt héten megjelent kormányrendelet, amely az energiahiányra hivatkozva szélesre tárja a kapukat valamennyi védett erdőnk kitermelése előtt. A rendelet egyértelműen veszélyezteti hazánk legértékesebb erdeinek állapotát, és rendkívül súlyos élőhelyvesztést eredményezhet. A WWF Magyarország, az MME és más zöld szervezetek nyílt...

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület fővárosi Központi Irodája munkatársat keres, heti 40 órás pénzügyi projektasszisztensi munkakör betöltésére az Egyesület pályázati projektjeivel, kiemelten az EU LIFE programja által támogatott projektekkel kapcsolatos feladatok ellátására.

Öreg tollruhás hamvas rétihéja hím (fotó: Hencz Péter)

Az MME Hamvasrétihéja-védelmi Munkacsoport keretein belül a korábbi évekhez hasonlóan  2022-ben is folytatódtak a hamvas rétihéják alaposabb megismerését és védelmét célzó tevékenységeink a Grassland HU projekt vállalásának megfelelően. 2020-ban és 21-ben nyomkövetős madarak viselkedését és fészkelőhelyeik tulajdonságait ismertük meg.