Aggasztóak a friss fecskeállomány-elemzések: ha a tendencia folytatódik, 2020-ra a többségük kipusztulhat Magyarországról!

Az MME Monitoring Központ Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) országos adatgyűjtő programra is épülő most elkészült elemzése szerint 1999-2009 között a molnárfecskék állománya 65%-kal, a füsti fecskéké 44%-kal, a partifecskéké 30%-kal csökkent hazánkban!

Az eredmények azért olyan elkeserítőek, mert nem egy-két év változását mutatják, hanem nagymértékű, az elmúlt tíz évben folyamatos állománycsökkenési tendenciára hívják fel a figyelmet.
 

Töltse le és olvassa el a rövid elemzést itt >>
 

Az elmúlt évek részadatai sejtették, hogy probléma van a fecskékkel, ezért választottuk őket a 2010. év madarainak, de a tíz éves adatsorok most elkészült elemzése - a csökkenés valódi mértéke - még a szakembereket is meglepte.

Sajnos az emberek hozzáállása is változik a fecskékhez: sokan leverik
vagy megrongálják, kilyukasztják a fészkeiket (molnárfecske
fészkek).

 

Miért probléma az ilyen mértékű állománycsökkenés?
A táplálékpiramis felső harmadán elhelyezkedő ragadozókban és csúcsragadozókban a környezeti ártalmak: mérgek, nehézfémek, kémiai szennyező anyagok, valamint a környezetváltozási hatások  (például a táplálék mennyiségének és minőségének változásai, a szaporodóhelyek csökkenése) koncentrálódva, és már a nem szakemberek számára is érzékelhetően jelentkeznek, ezért ezek a fajok indikátorként jelzik a rájuk ható folyamatokat. A fecskék állománycsökkenésének hátterében olyan komplex klíma- és élőhelyváltozási, környezetszennyezési problémák állnak (részletesen >>), amelyek közvetve vagy közvetlenül ránk, emberekre is hatnak, hiszen a településeinken évszázadok óta együtt élünk a két urbanizálódott fajjal, a füsti és a molnárfecskével.

 A hagyományos falusi életmód drámai gyorsaságú átalakulása, eltűnése,
a városi lakosság betelepülésével létrejövő alvófalvak már az azelőtt
közkedvelt fecskékkel szemben is intoleráns környezetet
jelentenek. A képen füsti fecske fészek mellé szerelt
nejlonszatyor riasztó a Hortobágyon.

 

 
 Elkeserítő, hogy sok élelmiszeráruház-lánc és egyéb "hivatal" túlreagálja
a fecskék megjelenését, és az épület jelentős vagy teljes felületét ...

 

 
 ... fecskementesíti (a képen molnárfecske levert fészkének nyoma látszik a
fecskementesítő tüskesor mögött), pedig a lepotyogó ürülék problémája
teljesen kezelhető fecskepelenkával. Amennyiben a madaraknak
mindenképpen menniük kell, a fészkelőhely-vesztés
ellensúlyozható az épület közelébe kihelyezhető
mesterséges molnárfecske teleppel.

 

Sajnos arra kell felhívnunk a lakosság figyelmét, hogy ami rossz a fecskéknek, az rossz nekünk, embereknek is:

  • a leginkább városiasodott molnárfecskéket érő környezetszennyezés közvetlenül bennünket is megbetegít, nem véletlen, hogy az ország lakosságának majd' fele küzd valamilyen allergiával;
  • a vidékies környezetben élő füsti fecskéink állománycsökkenésének egyik fő oka, hogy az elmúlt évtizedben összeomlott mind az intézményes, mind a háztáji állattartás Magyarországon, ami a fecskék állománycsökkenése mellett számunkra is kedvezőtlen szociális és gazdasági következményekkel jár (ezek a hatások más fajokat is érintenek >>);
  • a klímaváltozás miatt növekszik a szélsőséges időjárási helyzetek (szárazságok, viharok, özönvízszerű csapadék, földcsuszamlások, árvizek) száma, ami balesetveszélyt, mezőgazdasági károkat, időszakos ellátási problémákat okoz már napjainkban is;
  • a sarki jégsapkák olvadása miatt bekövetkező tengervízszint-emelkedés tengerparti területvesztést, országokon belüli népességvándorlást, majd az országok és kontinensek közötti klímamenekült-probléma, a társadalmi és nemzetközi konfliktusok felerősödését (pl. vízháborúk) okozhatja már a közel- és középjövőben.
 A klímaváltozás, az élőhely-átalakítás, a környezetszennyezés és a
szándékos emberi pusztítás mellett a felelőtlen hulladékkezelés
is öl. A képeken molnárfecske szülő nézi elpusztult fiókáját, ...

 

 
 ... akinek a nyakára a sár fészekanyagba került bálazsinór-szál tekeredett,
ami szó szerint felakasztotta és megfojtotta madarat, melynek
következtében az egyre fogyatkozó új fecske generáció egy
újabb fontos tagja veszett oda.

 

A legfontosabb kérdés, hogy mit tehetünk mi?
Mivel a fecskéket vonulás közben a telelőterületeken és az itthoni költőhelyeiken érő komplex hatásokat közvetlenül és magunkban nem tudjuk befolyásolni, a legfontosabb, hogy:

 A fecskevédelem könnyen alkalmazható eszközei a mesterséges
fecskefészkek (a képen molnárfecske műfészek). ...

 

 ... A mind nagyobb mértékben fedett, burkolt települési környezetben
a fecskék gyakorlatilag nem találnak sár fészekanyagot, ezért a
mesterséges sárgyűjtő-helyek létesítése ...

 

 

 ... is mind fontosabbá válik (Fotók és szöveg: Orbán Zoltán).

 

Kapcsolódó cikkek, oldalak 

 

 

 

 

 
 

    

Kapcsolódó hírek

Birdo – Az év madárfotósa címen fotópályázat indult. Magánszemélyek kezdeményezésére új fotópályázat indult Birdo – Az év madárfotósa néven. Idén elsősorban a hazai madárfotósokat kívánják megszólítani, de szívesen fogadnak külföldről is résztvevőket. Nevezési díj nincs, a pályázat mindenki számára nyitott.

Ti döntitek el, hogy ki legyen 2023-ban az év madara. Szavazz a hír alatti felületen július 25-ig! A  kampány a vizes élőhely egyik legjellemzőbb és legfontosabb élőhelyére, a parti nádasok fontosságára és védelmére kívánja felhívni a figyelmet. 

Denevérszállás takarítása (Fotó: Boldogh Sándor)

Első hallásra talán furcsának tűnhet az, hogy porszívóval is lehet denevéreket védeni, de így van. Márpedig minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy segítsünk nekik, mert az épületlakó kolóniák gyorsuló ütemben veszítik el szálláshelyeiket.