Az AgrárgépShow-n mutatkozott be a Túzok-projekt

Hogy mi köze a traktoroknak a túzokokhoz? Első hallásra talán nem sok. A túzok életfolyamatát és a túzokállomány veszélyeztető tényezőit áttekintve azonban látszik, hogy nagyon komoly összefüggések vannak a természetvédelmi célok, és a mezőgazdaság termelési eszközei között.

Tóth Péter előadása

 A mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő madárfajok állományváltozása az utóbbi évtizedekben rendkívül kedvezőtlen tendenciákat mutat, melynek okai között az élőhelyek csökkenése és a mezőgazdasági termelés intenzitásának növekedése is felsorolható. Egyesületünk eddigi is komoly erőfeszítéseket tett az agrár szektor szereplőivel való együttműködés kialakítására, amely – A túzok határon átnyúló  védelme Közép-Európában (LIFE15 NAT/AT/000834) projekt (továbbiakban: túzok-projekt) támogatásával – új lendületet kapott. A túzok-projekt célul tűzte ki a mezőgazdasági technológiák jobb megismerését, partnerség építését és természetvédelmi javaslatok megfogalmazását az agrártechnológiák tárgyában. A gyorsan, a madárbarát módszereket figyelmen kívül hagyva végzett kaszálás, a kapás kultúrák fészkelési időszakban történő sorközművelése, a parlagterületek szárzúzása olyan mezőgazdasági tevékenységek, melyek sok más földön fészkelő madárfaj mellett a túzok fészkelését is tönkreteheti. A projekt során feladatunk, hogy a természetvédelmi szempontból különösen kedvezőtlen agrotechnológiai elemek tekintetében olyan változtatásokat javasoljunk, melyek a termelés eredményességének csupán szerény változtatásával elkerülhetővé teszik a természeti károkat. Mivel az AGROmashEXPO és AgrárgépShow hazánk legnevesebb és leglátogatottabb kiállítása a mezőgazdasági technológiák terén, fontosnak tartottuk, hogy megoszthassuk az esemény látogatóival az ismereteinket és potenciális partnereket keressünk. A Tóth Péter és Králl Attila munkatársaink által bemutatott előadásokban a biodiverzitás és a mezőgazdasági termelés összefüggéseit, a konfliktusos területeket és néhány lehetséges megoldást is vázoltunk. Az előadás itt elérhető.

Egy kiállítás gépei

A túzok-projektről további információk itt, gazdálkodóknak készített kiadványaink pedig itt elérhetők.

Kapcsolódó hírek

CTT  vevő telepítése ( Fotó: Németh Ákos)

A Kolon-tavi Madárvárta szervezésében két évtizede kutatják magyar madarászok a Balkán-félsziget és a Mediteráneum vizes élőhelyeit. A vizsgálódás tárgya egy alig 10 grammos rejtett életmódú nádiposzátánk a fülemülesitke! 2001 óta 19 helyszínen 45 expedíció szerveződött. A Mostani expedicióra az MME szakemberei is elkísérték a csapatot.

Erdei fülesbagoly (balra) és réti fülesbagoly a 2021. évi felmérésben (Fotó: Gecser István és Zsiga Balázs)

Az MME a lakosság és a média segítségét kérte a Magyarországon telelő erdei fülesbagoly csapatok országos felméréséhez január végén. A most elkészült összesítés alapján az összefogás ismét sikeres volt. A minden eddiginél több beérkező adat alapján tudjuk, hogy hazánk legalább 670 településén, 991 helyszínen, 16 455 erdei fülesbagoly telelt.

Közönséges lábatlangyík a Várhegy oldalában

Az elmúlt években országszerte egyre gyakrabban kerül sor régi épületek, omladozó kerítések elhagyott telkek felújítására. Az új tulajdonosok, legyenek azok magánszemélyek, cégek, önkormányzatok vagy maga a kormány, sokszor hatalmas hévvel, pénzt nem sajnálva valami újat, csillógót, modernt igyekeznek létrehozni az egykori ingatlanok megkopott, elhagyott, látszólag elhanyagolt...