Az AgrárgépShow-n mutatkozott be a Túzok-projekt

Hogy mi köze a traktoroknak a túzokokhoz? Első hallásra talán nem sok. A túzok életfolyamatát és a túzokállomány veszélyeztető tényezőit áttekintve azonban látszik, hogy nagyon komoly összefüggések vannak a természetvédelmi célok, és a mezőgazdaság termelési eszközei között.

Tóth Péter előadása

 A mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő madárfajok állományváltozása az utóbbi évtizedekben rendkívül kedvezőtlen tendenciákat mutat, melynek okai között az élőhelyek csökkenése és a mezőgazdasági termelés intenzitásának növekedése is felsorolható. Egyesületünk eddigi is komoly erőfeszítéseket tett az agrár szektor szereplőivel való együttműködés kialakítására, amely – A túzok határon átnyúló  védelme Közép-Európában (LIFE15 NAT/AT/000834) projekt (továbbiakban: túzok-projekt) támogatásával – új lendületet kapott. A túzok-projekt célul tűzte ki a mezőgazdasági technológiák jobb megismerését, partnerség építését és természetvédelmi javaslatok megfogalmazását az agrártechnológiák tárgyában. A gyorsan, a madárbarát módszereket figyelmen kívül hagyva végzett kaszálás, a kapás kultúrák fészkelési időszakban történő sorközművelése, a parlagterületek szárzúzása olyan mezőgazdasági tevékenységek, melyek sok más földön fészkelő madárfaj mellett a túzok fészkelését is tönkreteheti. A projekt során feladatunk, hogy a természetvédelmi szempontból különösen kedvezőtlen agrotechnológiai elemek tekintetében olyan változtatásokat javasoljunk, melyek a termelés eredményességének csupán szerény változtatásával elkerülhetővé teszik a természeti károkat. Mivel az AGROmashEXPO és AgrárgépShow hazánk legnevesebb és leglátogatottabb kiállítása a mezőgazdasági technológiák terén, fontosnak tartottuk, hogy megoszthassuk az esemény látogatóival az ismereteinket és potenciális partnereket keressünk. A Tóth Péter és Králl Attila munkatársaink által bemutatott előadásokban a biodiverzitás és a mezőgazdasági termelés összefüggéseit, a konfliktusos területeket és néhány lehetséges megoldást is vázoltunk. Az előadás itt elérhető.

Egy kiállítás gépei

A túzok-projektről további információk itt, gazdálkodóknak készített kiadványaink pedig itt elérhetők.

Kapcsolódó hírek

A denevéranyák szülőközösségeket képeznek. A vadászat ideje alatt a kölyköket a szálláshelyen u.n. denevéróvodákban hagyják, ahol egymást melegítik a kicsik (kereknyergű patkósdenevér – fotó: Boldogh S.

A denevérek ősszel párzanak, a petesejt azonban csak tavasszal termékenyül meg, mikor az emelkedő hőmérséklet és az éledő rovarvilág sokkal kedvezőbb feltételeket biztosít az embrió fejlődéséhez. A terhesség alig másfél hónap, a kölykök – fajtól és az aktuális időjárástól függően – május végétől július elejéig születnek. Mivel emlősállatok, így utódaikat elevenen hozzák a...

Év madara 2022 – Sokszínű természet szavazást 41%-kal a zöld küllő nyerte, így a következő évben a harkályféléket és az erdők madarait hozzuk közelebb kicsit az érdeklődőkhöz.

Hegyesorrú denevér (Fotó: Atli Arnarson)

Európában a nagyobb termetű denevérfajok közé tartozik, egy kifejlett állat akár 25 gramm is lehet - bár ez is mindössze 6 szem kockacukor súlya. Megjelenésében, életmódjában és a veszélyeztető tényezők tekintetében nagyon hasonlít a közönséges denevérre, mellyel gyakran vegyes kolóniákat is alkot (a két fajra vonatkozó adatok „nagy Myotis” név alatt gyűlnek).