Az MME támogató partnereket keres a geolokátoros fecskekutatáshoz a fecskevédelmi évben

Az MME "Együtt a fecskékkel - együtt a fecskékért!" címmel partnerségi együttműködési programot hirdet a 2010-es fecskevédelmi évben. Olyan céges támogatókat keresünk, akik szeretnének bekapcsolódni egy világviszonylatban is rendhagyó és egyedülálló  program, a geolokátoros fecskevonulás-kutatás megvalósításába.

Magyarország fecskéi (balról jobbra): parti-, molnár- és füsti fecske (Grafika: Kokay Szabolcs).

 

Nincsenek pontos adataink arról, hogy hova vonulnak a fecskéink

A fecskék kis mérete és repülve vadászó életmódja miatt a vonulási és telelési időszakban különösen nehéz a befogásuk, ezért annak ellenére is kevés információval rendelkezünk az afrikai telelőterületeikről, hogy az elmúlt 100 évben 650 000 fecskére került jelölő gyűrű! 

 

Technológiai korlát

Nagyobb testű madarak esetében (vércse méretig) ma már rendelkezésre állnak a műholdas nyomkövető eszközök, melyek segítségével akár néhány méteres pontossággal is követni lehet a madarak mozgását. Az elmúlt évek hazai kutatási tapasztalatai is bizonyították a parlagi sasok, fekete gólyák, kerecsensólymok és kék vércsék esetében, hogy néhány műholdas nyomkövető segítségével egy év alatt is olyan új információkhoz juthatunk a madarak viselkedésével és védelmével kapcsolatban, amit a gyűrűzés az elmúlt 100 év alatt sem tudott produkálni. Sajnos ezeknek az adóknak a miniatürizálása még nem tart ott, hogy fecske méretű énekesmadarakra is felszerelhetők legyenek.

 

Miért okoz gondot az információhiány?

Különösen a hosszú távú, a Szaharától délre vonuló madárfajok védelme elképzelhetetlen kontinensközi együttműködések nélkül. Hiába védjük Európában a madarakat, ha az afrikai telelő területekről a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárás, a megélhetési vadászat és a tájátalakítás miatti egyre kevesebb madár érkezik vissza. Ezért különösen fontos az ismertté vált vonulási csomópontok és a kiemelt telelési területeket a helyi kormányok nemzetközi segítséget is kapva védetté nyilvánítsák. Ehhez azonban mindenekelőtt pontos információkra van szükség!

 

A 2010-es fecskevédelmi év forradalmi változást hozhat!

A legújabb elektronikai fejlesztések olyan megoldási lehetőséget kínálnak, amivel 150x150 km-es pontossággal meghatározható a fecskék vonulási mozgása. A Swiss Ornithological Institute (Svájci Ornitológiai Intézet) által az MME és a Nyíregyházi Főiskola Környezettudományi Intézete együttműködésével kifejlesztett új geolokátor - egy fényintenzitást mérő és tároló elektronikai eszköz -  a felhelyezést lehetővé tevő hátizsákkal és rögzítő teflonszalagokkal együtt is csak 0,6 gr, így nem zavarja a fecskék akrobatikus repülését. A hátizsákból antennaként kinyúló fényérzékelő (a súlycsökkentés miatt a fecske lokátorokon ilyen antenna nincs, az érzékelő az eszköz hátoldalán működik) adatait a geolokátor folyamatosan gyűjti és tárolja. A költési időszakban geolokátorral és alumínium gyűrűvel megjelölt fecskéket a következő évben, miután visszatértek a telelő területekről, vissza lehet fogni, és az eszköz által gyűjtött adatokat le lehet tölteni, majd ezekből meg lehet állapítani, hogy az adott madár Afrika mely régiójában töltötte a telet. Ez a pontosság már lehetővé teszi, hogy az adott régióba szervezett kutatások tovább pontosítsák a helyszínt és a körülményeket. A kisméretű geolokátor világviszonylatban is nagyon új eszköz, a fecskekutatásban történő első széleskörű alkalmazásával Magyarország továbbra is a világ élvonalában maradhat. A miniatűr berendezés kereskedelmi forgalomban nem kapható, csak kiemelt jelentőségű kutatások számára hozzáférhető.

Geolokátor (Fotó: Orbán Zoltán).
A vízálló műanyag burkolatú geolokátor-egységből kiálló antenna ...
Geolokátor (Fotó: Orbán Zoltán).
... végén lévő tűhegynyi fényérzékelő rögzíti a vonuló madarat érő változó
fényviszonyokat.
Az antenna alatt, kétoldalt, a számítógépes
adatleolvasó kivezetések láthatók.
Geolokátor (Fotó: Orbán Zoltán).
... A geolokátor egy miniatűr hátizsákba kerül, amiből csak a fényérzékelő
antenna nyúlik ki. A képeken látható, a tokkal és a teflon rögzítő szalagokkal
együtt is alig 4 gr-os eszközt az MME 2009-ben, a kék vércse védelmének
évében alkalmazta. A fecske geolokátor ennél jóval kisebb és könnyebb,
ezért antennája sincs, a hátizsákkal és a rögzítéssel együtt is csak 0,6 gr!

 

2009 nyarán az MME és a Nyíregyházi Főiskola Környezettudományi Intézetének partifecske kutató csoportja, melynek eredményeit számos nemzetközi cikk, szakdolgozat, doktori disszertáció, és egy akadémiai doktori értekezés is fémjelzi, tesztelte a módszert, és a tapasztalatokat a további fejlesztések érdekében folyamatosan egyeztettük a geolokátor svájci fejlesztőjével.

 

Partnereket keresünk!

A technológiai korlát áttörésével a 2010-es fecskevédelmi évben világviszonylatban is először nyílik lehetőség arra, hogy pontos válaszokat kapjunk a kontinentális szinten veszélyeztetett fecskéink eddig rejtett vonulási és telelő viselkedéséről. Ezek az információk hozzájárulhatnak ahhoz, hogy ezeket a madarakat is megőrizhessük a jövő számára. Mit tesz az MME a 2010-es fecskevédelmi évben, és mit tehet Ön vagy a cége?

  • Kidolgoztuk a társadalmi szinten alkalmazható mindennapi fecskevédelmi eszközöket bemutató honlap oldalt, az itt bemutatott megoldások alkalmazásával mindenki hozzájárulhat a költési siker, a kirepülő fiókák számának alapvető fontosságú emeléséhez.
  • Elindítjuk az óvodások és iskolások mellett a felnőtteket, családokat is vendégül látó ismeretterjesztő fecskefigyelő közösségi programokat (részletek>>), köztük azokat a fecsketelepi bemutató gyűrűzési napokat, ahol támogatás esetén a magyar emberek világviszonylatban is elsőként lehetnek részesei a geolokátorok terepi alkalmazásának.
  • Tavasszal elindul lakossági fecske online adatbázis, hova bárki feltöltheti az általa ismert fecskefészkek, őszi gyülekezőhelyek adatait, fecske megfigyeléseit.
  • Együttműködést ajánlunk a természetvédelem, a környezeti nevelés ügyére nyitott cégek számára is. Kidolgoztuk a geolokátoros fecskevonulás-kutatást is magába foglaló többszintű együttműködési javaslatunkat. Kérjük, amennyiben érdeklik a részletek, vegye fel a kapcsolatot velünk itt.

Orbán Zoltán

 

Kapcsolódó hírek

A nagyfülű denevér jó állapotú erdőink fokozottan védett faja (Fotó: Forrásy Cs.)

A mérsékelt égövi denevérek között a kisebb elterjedési területtel rendelkező fajok közé, hazánkban a ritkább fajok közé tartozik. Európán kívül a Fekete-tenger környékén, illetve a Kaukázusban él.

Harkályvédelmi tréning

Az MME Harkályvédelmi Szakosztályának szervezésében az Ifjúsági Tagozat 27 jelenlegi és leendő tagja (13 Helyi Csoport képviseletében) vehetett részt egy igen jó hangulatú harkályos tréningen az október 15-17-ei hétvégén. Szállásunk a börzsönyi Hiúz házban volt, ahol első este megismerkedhettünk a Szakosztály munkájával és céljaival, Cserép György megnyitó előadásából....

Gatyáskuvik a szegedi Fehér-tavon (Fotó: Tokody Béla)

A gatyáskuvik (Aegolius fenereus) rendkívül ritka kóborló és fészkelő bagolyfaj. 2021. október 19 -én egy fiatal példány került kézre a szegedi Fehér-tavon működő madárgyűrűző állomáson.