BirdLife: a nagy indiai túzok immár a kihalófélben lévő fajok között szerepel a Vörös Listán

A Természetvédelmi Világszervezet (IUCN) közzétette a veszélyeztetett madárfajokról szóló 2011. évi Vörös Listáját, amelyen a nagy indiai túzok már a kihalófélben lévő fajok között szerepel. Az okok sajnos hasonlóak, mint sok más faj esetében: vadászat, emberi zavarás, élőhelyek megszűnése és felaprózódása.

nagy indiai túzok (forrás: Greenfo)


A nagy indiai túzok az egyik legnagyobb testű madárfaj a világon, kifejlett egyedei egy méter magasak és 15 kg súlyúak. A becslések szerint kb. 250 egyede élhet még a földön, holott korábban India és Pakisztán nagy kiterjedésű füves területein nagy számban fordult elő.

A Vörös Lista idei kiadásában már 1.253 veszélyeztetett madárfaj szerepel, ez az összes madárfaj 13 százaléka.

Stuart Butchart, a BirdLife kutatási koordinátora szerint a "madarak nagyon hasznos természeti indikátorok. Ha a madárfajok nem találnak megfelelő életkörülményeket, akkor vélhetően más fajok sem".

A túzok mellett, egy másik madárfaj, a bahamai sárgarigó is a kihalófélben lévő fajok közé került, becsült egyedszáma 180-ra tehető.






Köszönjük, hogy egy százalék felajánlásával az MME madárvédelmi munkáját támogatta!


BirdLife International
A fenti kis képen nagy indiai túzokok láthatók
(fotó: greenfo)

Kapcsolódó hírek

Barna varangy (Fotó: Babocsay Gergely)

A kétéltűeket veszélyeztető egyik legfontosabb tényező a vizes élőhelyek eltűnése vagy leromlása. 

Az egyik főszereplőnk a 27-esnek nevezett hím hamvas rétihéja, pihenés közben (fotó: Hencz Péter)

A hamvas rétihéja fokozottan védett ritka ragadozómadarunk, a nyílt térségek vadásza. Afrikai telelőhelyeikről kora tavasszal indulnak el, hogy április elejétől újra elfoglalhassák fészkelőhelyeiket hazánkban. Síkvidéki területeink mocsár- és léprétjeit úgy tűnik kifejezetten kedvelik, fészkeiket gyakran itt építik a sűrű növényzet takarásában, a talajon. Számuk a 90-es...

Rőt koraidenevér (Fotó: Forrásy Csaba)

Hazánkban az emberek ezt a denevérfajt észlelik a leggyakrabban. Gyakran látható, hiszen nevének megfelelően korán, általában már világosban vadászatra indul és gyakran hallatja a mi fülünkkel is jól érzékelhető hangját.