Bronzszoborral emlékezne Csörgey Titusz orinitológusra az MME és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park

Az idén december 16-án lesz 50 éve, hogy elhunyt Csörgey Titusz ornitológus, a magyar madárvédelem kiemelkedő alakja. Az MME és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park méltó módon, egy bronzszoborral szeretne megemlékezni róla, ehhez kérjük a madárbarátok támogatását.

Csörgey Titusz


A bronz mellszobrot a tervek szerint a Nemzeti Park csopaki központjának kertjében állítanánk fel, ami egy későbbi emlékhely alapja lehetne. A szobrászokkal tárgyalva, 2,0 - 2,5 millió Ft-ra lenne szükség ahhoz, hogy a mellszobor 2011. december 16-ra elkészülhessen, a pénzt május – június hónapra szeretnénk előteremteni.

Kérjük, hogy aki fontosnak tartja Csörgey Titusz emlékének megőrzését és tudna erre a célra áldozni keresse Szelle Ernőt, a 06-88-410-640-es vagy a 06-30-562-0018-as telefonszámon, illetve a szellemme@invitel.hu e-mail címen.


Csörgey Titusz élete és munkássága
Csörgey Titusz 1875. augusztus 12-én született a Fertő tó melletti Nezsideren. Iskoláit Pozsonyban, majd Sopronban végzi, 1893-ban kerül a budapesti Pázmány Péter Egyetem bölcsész karára, ahol zoológiát tanul. 1895-ben Herman Ottó mellé kerül gyakornoknak az Ornithológiai Központhoz. Herman Ottó mellett kedvet kapott a művészethez, a madár illusztrációhoz, tőle kap megbízást a Petényi hagyaték feldolgozásához.

Felhagy az egyetemmel és 1904-ben magyar, majd 1905-ben német nyelven kiadatja Petényi jegyzeteit, az értékes forrásmunka rendezése mellett gyönyörű képekkel illusztrálta azt. Szintén Ő illusztrálta Herman könyvét: „ A madarak hasznáról és káráról” címűt, majd a későbbi kiadásokat színes festményekkel egészítette ki.

1900-ban katonai szolgálatra rendelik, innen a tüdeje betegsége miatt idő előtt leszerelik, gyógyulása érdekében Herman kijárja, hogy gyógyulni az Adria mellé mehessen, 5 hónapi spalatói (ma Split) madármegfigyelés a tudományos eredmények mellett a gyógyulását is meghozta.

1903-ban Seebachba megy Berlepsch-hez, a madárvédelem atyjához, ennek hasznát könyveiben mutatja be. „Útmutató a mesterséges fészekoduk alkalmazásához”, majd a „Madárvédelem a kertben c. kiadványaival a magyar madárvédelem alapjait tette le, az utóbbi 10 kiadást ért meg.

Az idő múlásával és Herman Ottó halálával ráhárulnak az adminisztratív ügyek, majd a „Központ” ideiglenes vezetése. Igaz, hogy Chernel István személyében találnak igazgatót, de Ő Kőszegen él, így a napi adminisztráció marad Csörgey-re. 1922-ben Chernel, a nátha-járvány következtében meghal és így most már Őt bízzák meg az igazgatói teendőkkel, nehéz időkben veszi át az intézetet, de segítségére jön Schenk Jakab tudományos tekintélyével, Chernel István özvegye a maga egyéniségével valamint Warga Kálmán, akik leveszik válláról a minisztériumba járás terheit, ekkor nevezik ki Vasvári Miklóst is az intézethez.

Ez időben telepszik meg Csörgey Veszprém megyében, a Földművelésügyi Minisztérium ekkor parcelláztat telkeket Salföld balatoni oldalán, ez a település a mai Ábrahámhegy lett, amely túlnőtte az anyaközséget és kivált abból. Egy nagyon egyszerű parasztházat vesz, kollégái is ide települnek (Schenk; Hámori; Grenczer; Kerekes) Ez a környezet felel meg a visszahúzódó természetének, horgászás közben a Balaton madarait is figyelemmel követi.

Több szervezetnek is tagja lesz, nagyra tartja a Tiszántúli Madárvédő Egyesület tiszteletbeli tagságát (1934), 1934-ben díszdoktorrá avatja a debreceni tudományegyetem. 1935-ben vonul nyugdíjba, mint kísérleti főigazgató, ettől kezdve teljesen Veszprém megyei lesz, és ritkán hagyja el Ábrahámhegyet, évente egyszer Pestre látogat, majd később elmaradnak útjai. Inkább a Mecseki Madárvédő Egyesület összejöveteleit keresi fel, ahol komoly madárvédelmi munka folyik és ez számára oly kedves. Szívügye volt a baranya-kárászi fészekodu gyár létrejötte (Kühnel Márton). Ábrahámhegy meghozza számára a nyugalmat, idős kora ellenére még felkeresi a Kornyi-tavat, melyről jelentést készít. Többen meglátogatják régi munkatársai közül, de van látogatója külföldről is.

Öreg korára nehéz a helyzete, de nem hagyja el magát, igaz a sok háztartási munka egyre jobban ártott Neki, hallása is gyorsan romlott, végül feleségével együtt így került be a tapolcai kórházba. Egy héten belül mindketten, csendben elhunytak, Csörgey Titusz 1961. december 16-án.


Személyi jövedelemadó 1% felajánlásával nélkülözhetetlen
segítséget nyújthat madárvédelmi munkánkhoz!

A rendelkezéshez szükséges adószámot és
tájékoztatást is tartalmazó nyilatkozatot

letöltheti
itt >>

Köszönjük!







Kapcsolódó hírek

A cikk fotói és videói május 30-án délután és este készültek a pártás daru aznapi megfigyelése közben (Fotó: Orbán Zoltán)

A pártás daru május 24-e délután bukkant fel Fertőújlakon, ami a faj ötödik bizonyított magyarországi előfordulása volt. A madár május 27-e délelőttig a térségben tartózkodott, eközben át-átruccant Ausztriába, ahol faunaúj fajként várták a madarász kollégák.

Állománycsökkenés 1999-2019 év viszonylatában: Bíbic - 59,6%; Fürj - 62,7%

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) most kiadott elemzése arra hívja fel a figyelmet, hogy miközben folytatódott az agrár élőhelyeken 2005 óta zajló fészkelőállomány-csökkenés, ennek jelei már mutatkoznak a korábban növekedést mutató erdei élőhelyeken fészkelő madárfajoknál is Magyarországon!

Az Európai Bizottság közzétette a Biodiverzitás- és a Termőföldtől az Asztalig Stratégiát Az Európai Bizottság többszöri késlekedés után a tegnapi napon kiadta a régóta várt Biodiverzitás Stratégiát és a Termőföldtől az Asztalig Stratégiát. Ezek a dokumentumok az EU természeti sokféleséggel és élelmiszertermeléssel kapcsolatos szakpolitikájának fő irányait határozzák meg a...