Elvesztettük a legnagyobb harkályunkat?

A madarak éve kapcsán mostani cikkünkben a császárharkály kálváriáját mutatjuk be, talán sokan nem hallottak még erről a fajról, története azonban rendkívül érdekes. Keresésére már több expedíciót is indítottak, sajnos sikertelenül.

Valósághű festmény Tomasz Cofta “ecsetéből”.

A dinoszauruszok eltűnése óta most zajlik bolygónkon a legnagyobb kihalási hullám. Évi 1-2 faj kihalása teljesen természetes lenne, az emberi tevékenység hatására azonban jelenleg körülbelül napi 10 faj tűnik el a Föld színéről.

A császárharkály a Föld legnagyobb testű harkálya volt (55-60 cm). Viszonylag elterjedt volt  Mexikó zárt erdőségeiben, de 1956-óta egyetlen példányt sem láttak. A költőpároknak 26 km2 érintetlen erdőterületre volt szükségük, míg a költési időn kívül összeverődött csapatoknak még nagyobb, 98 km2 erdő kellett ahhoz, hogy elegendő táplálékot találjanak. Mivel ilyen nagy összefüggő és háborítatlan erdőségek nem nagyon akadnak már, ezért kevés az esély arra, hogy akár egy kisebb populáció is fennmaradhatott.  


A Sierra Madre, a császárharkály egykori élőhelye (Fotó: Jacob Maentz).

Ugyan már indítottak több expedíciót is a faj keresésére, a fennmaradt zárt erdőségekben drogkereskedők marihuána és mákültetvényei bújnak meg. Mivel ezeket a területeket fegyverrel őrzik, megközelítésük nem biztonságos, így ha él is még 1-2 példány, sajnos a madártani kutatók szeme elől rejtve maradnak.


1953.Sierra Madre - első expedíció. A kidőlt fán néhány másodperccel
a kép készítése előtt 3 császárharkály táplálkozott. 
(Fotó: Tim Gallagher).

A császárharkályok már a korábban is szerepeltek a helyi lakosok vadászati listáján, ezt még egész jól kiheverte az állomány. Egyes törzsek gyógyszerként használták a fajt, mások ínyencségnek tekintették a fiókákat, több törzsnél pedig rituálék fontos kiegészítői voltak a tollak és csőrök.


Dél-Amerikai indián (Forrás: survivalinternational.org).

A faj állománya akkor omlott össze, amikor az 50-es években a fakitermelő cégek mérget adtak a helyi lakosoknak, hogy a harkályok táplálkozófáit lekenjék vele. Természetesen a faanyag védelmében ez semmit nem ért, hiszen a harkályok kizárólag a korhadó, beteg fákon kutattak lárvák után, és ezekbe is vájták fészküket. A mérgezés azonban elképesztően sikeresnek bizonyult, hiszen egyszerre nagyobb csapatokat is ki tudtak irtani.


Fakitermelés Dél-Amerikában (Forrás: WWF).

Az elkövetkező évtizedek során az erdőben folyamatos fakitermelés folyt, a zárt erdőségek felszakadoztak, az öreg fák szépen lassan eltűntek. Amint a császárharkály egyre ritkábbá vált, egyre többen lőttek rá, csak hogy közelről megfigyelhessék ezt a soha nem látott madarat – ezzel is gyorsítva a faj eltűnését.


Az egyetlen videó a fajról 1956-ból
(Forrás: Dr. William L. Rhein, Macaulay Library, Cornell Lab of Ornithology).

A fajról fennmaradt 160 múzeumi kitömött példány és egy amatőr film 1956-ból ami pár másodpercben bemutatja a faj mozgását egy fatörzsön.


Császárharkály pár Julie Zickefoose által (Forrás:juliezickefoose.blogspot.hu).

Göcző Gabriella

Kapcsolódó hírek

CTT  vevő telepítése ( Fotó: Németh Ákos)

A Kolon-tavi Madárvárta szervezésében két évtizede kutatják magyar madarászok a Balkán-félsziget és a Mediteráneum vizes élőhelyeit. A vizsgálódás tárgya egy alig 10 grammos rejtett életmódú nádiposzátánk a fülemülesitke! 2001 óta 19 helyszínen 45 expedíció szerveződött. A Mostani expedicióra az MME szakemberei is elkísérték a csapatot.

Erdei fülesbagoly (balra) és réti fülesbagoly a 2021. évi felmérésben (Fotó: Gecser István és Zsiga Balázs)

Az MME a lakosság és a média segítségét kérte a Magyarországon telelő erdei fülesbagoly csapatok országos felméréséhez január végén. A most elkészült összesítés alapján az összefogás ismét sikeres volt. A minden eddiginél több beérkező adat alapján tudjuk, hogy hazánk legalább 670 településén, 991 helyszínen, 16 455 erdei fülesbagoly telelt.

Közönséges lábatlangyík a Várhegy oldalában

Az elmúlt években országszerte egyre gyakrabban kerül sor régi épületek, omladozó kerítések elhagyott telkek felújítására. Az új tulajdonosok, legyenek azok magánszemélyek, cégek, önkormányzatok vagy maga a kormány, sokszor hatalmas hévvel, pénzt nem sajnálva valami újat, csillógót, modernt igyekeznek létrehozni az egykori ingatlanok megkopott, elhagyott, látszólag elhanyagolt...