HÍRFOLYAM
Csokorba gyűjtöttük az elmúlt évtizedek kutatási és természetvédelmi eredményeit a járványhelyzetre vonatkozó kiegészítésekkel.
Az Európában költő tizenhárom bagolyfajból tíz Magyarországon is él, és közülük öt faj lakott területeken is él vagy kimondottan emberkövetőnek számít. Települési jelenlétük azért fontos, mert ezek a madarak elsősorban kisrágcsálókkal...
Az MME és a Farkaskölykök Ifjúsági Egyesület Android és iOS rendszereken futó mobiltelefonos alkalmazása 2016. áprilisában indult el a 157 leggyakoribb madárfajjal. 2018 áprilisától 210 további fajjal 367-re emelkedett a bemutatott fajok száma,...
Március 23.-án, a közel egy éves mentési akció lezárásaként elengedtük a tavaly súlyosan megsérült, de időközben felgyógyult fehér gólyát fészekének közelében.
Egyesületünk céljai elérése érdekében az elmúlt évtizedekben Alapítványokat és Közalapítványokat hozott létre. Ezeknek a szervezeteknek a létrehozása egyes speciális szakmai célkitűzések (pl. szakosztályok feladatainak támogatása), helyi...
A harkályok és a többi fatörzslakó madár nem kíván különleges eleséget, a többi fajhoz hasonlóan vízért, napraforgóért, állati zsiradékért és almáért jár az etetőre. Esetükben a kérdés éppen ezért elsősorban nem a mit, hanem a miként? Ezen az...
A településeken is előforduló madaraink egy része egyáltalán nem vagy csak részben odúköltő. A búbosbanka, a vörösbegy, az ökörszem vagy a hantmadár költését nem klasszikus mesterséges odúk kihelyezésével, hanem potenciális fészeküregeket...
Az etetőkre járó énekesmadarak mintegy fele nem odúköltő. Ezek a madarak éjszakára fák, bokrok ágai között, lehetőleg örökzöldek télen is leveles sűrűjébe húzódnak. Létezik azonban egy olyan madárvédelmi eszköz, az éjszakázókas, amivel akár a...
Oldalak
