2020. 05. 21.

Az Európai Bizottság közzétette a Biodiverzitás- és a Termőföldtől az Asztalig Stratégiát

Az Európai Bizottság többszöri késlekedés után a tegnapi napon kiadta a régóta várt Biodiverzitás Stratégiát és a Termőföldtől az Asztalig Stratégiát. Ezek a dokumentumok az EU természeti sokféleséggel és élelmiszertermeléssel kapcsolatos szakpolitikájának fő irányait határozzák meg a következő évtizedre, és kulcsfontosságú elemei az Európai Zöld Megállapodásnak. A COVID-19 világjárvány idején elfogadott stratégiák központi szerepet fognak játszani az EU gazdaságának válság utáni helyreállítási tervében is.

2020. 05. 14.

Szívesen részt vennél egy európai szintű fajmegőrző program népszerűsítésében? Szeretnéd, hogy a te alkotásod szerepeljen a fokozottan védett rákosi vipera védelmével foglalkozó projekt hivatalos pólóján? Engedd szabadjára a fantáziád és jelentkezz pályázatunkra! 

Alagcsőbe épült fészkét elhagyó széncinege (Fotó: Orbán Zoltán)
2020. 05. 14.

A széncinegéről közismert, hogy a madárcsoport talán legváltozatosabb fészekhelyválasztású faja. Ennek újabb tanúbizonyságát adja az a pár, amelyik ültetett facsemete tövéhez beásott öntöző alagcsőben, mélyen a talaj szintje alatt neveli a fiókáit.

Nyírfán nappalozó baglyok, 2020. január, Makó (Fotó: Dr. Gyovai Ferenc)
2020. 05. 12.

E mostani írásunk sajátos kordokumentum abból az időszakból, amikor az önként vállalt madármegfigyelés inkább számított bogaras hóbortnak vagy gyanús dolognak, mintsem természetvédelmi munkának. Márpedig az ország délkeleti szögletében helyi madarászok több évtizeddel ezelőtt szervezett bagolymegfigyelésbe fogtak, az erdei fülesbagoly fontos ökológiai szerepét felismerve. A hír az Élet és Tudomány hozzájárulásával jelent meg oldalunkon. Az eredeti írás az Élet és Tudomány 2020/10. számában jelent meg.

A fehér gólya fészkelő állományának alakulása Magyarországon 1958-2019 között (Forrás: MME Monitoring Központ)
2020. 05. 11.

Elkészült a 2019. évi, ötévenként megismételt országos fészkelő fehér gólya felmérés adatösszesítése. Ez alapján a hazai állomány a korábbi évtizedek 4800-5500 párjáról sajnos közel negyedével, 3900-4200 párra csökkent.
 

Havasi sarlósfecske - Debrecen, 2020. május 5. 17 h (Fotó: Orbán Zoltán)
2020. 05. 07.

2020. május 2-án helyi madarászok figyeltek meg először egy, majd három, másnap már négy havasi sarlósfecskét Debrecenben, egy gabonatároló silónál. A négy madár az ezt követő napok reggelén és a délutáni órákban is megfigyelhető volt a területen. A megfigyelési időszak és a madarak viselkedése alapján akár költéshez készülő párokról is szó lehet. Amennyiben így lesz, egy új fészkelő fajjal bővülhet Magyarország madárfaunája.

2020. 05. 06.

A Madarak és Fák Napja alkalmából online játékra hívunk! Mennyire ismered az év madarát és az év hüllőjét? Jártál már a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban? Hallottál már a tatár juharról? Töltsd ki online feladatlapunkat és nyerj!

Telelő eredi fülesbaglyok felmérési eredményei a 2020.01.24-27. közötti szikronszámlálás napjai alatt (Forrás: MME Monitoring Központ)
2020. 05. 04.

Az MME a lakosság és a média segítségét kérte a Magyarországon telelő erdei fülesbagoly csapatok országos felméréséhez január közepén. A minden eddiginél több beérkező adat alapján tudjuk, hogy hazánk legalább 631 településén, 871 helyszínen, 16 082 erdei fülesbagoly telelt.

2020. 04. 22.

A természetvédelmi szervezetek világszerte arra kérik az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), hogy az egészséges természeti környezet kerüljön be a minden embert megillető alapvető emberi jogok közé.

A szekrényes méhecskehotel a kert dísze is lehet (Fotók: Orbán Zoltán)
2020. 04. 15.

Ha van ideális lakossági természetvédelmi eszköz, ami egyaránt segíti a fogyatkozó beporzó rovarok legnagyobb csoportját, a békés magányos méheket és darazsakat, és egyben a karanténba kényszerülő természetbarátokat, akkor az a szekrényes méhecskehotel, melynek elkészítése akár három ember százórányi munkáját is igényelheti. Ennek folyamatát mutatjuk be mostani cikkünkben.

Oldalak