Katasztrofális hatással lehet a hosszan tartó hideg, esős idő a fészekaljakra és akár a költő madarakra is!

A meteorológiai előrejelzés szerint az előttünk álló hét jelentős részében az átlagosnál legalább tíz fokkal hidegebb, tartósan esős és viharosan szeles idő várható, ami szinte az összes madárfaj idei költési sikerét, fióka utánpótlását veszélyeztetheti. Sajnos a fecskékre továbbra is rájár a rúd, az ilyen időjárás ezt a csoportot fenyegeti leginkább.

 

A hideg és a nedvesség a tojásokat és a fiókákat, de akár a felnőtt madarakat is veszélyeztetheti - különösen a rendkívül nagy arányú állománycsökkenést elszenvedő fecskéknél. Az évtizedenként egy-két alkalommal előforduló szélsőséges időjárás mindig is természetes részét képezte a madarak életének - sok faj esetében ez a legjelentősebb állományszabályozó tényező -, csakhogy a klímaváltozás és az élőhely-átalakítások miatt az állományok egyre kevésbé képesek a köztes időszakokban sikeres reprodukcióval ellensúlyozni az egyedszámvesztést.  

 Az ilyen kicsi fiókáknak (barátposzáta) kevés esélyük van a túlélésre egy-két
napot meghaladó erős lehűlés és eső esetén.

  

Kihűlő tojások
A tojásokban csak akkor tud fejlődésnek indulni és növekedni az embrió, ha ezeket a szülők a testükkel folyamatosan, a faj méretével összefüggően növekvő időtartamig melengetik. Ebben az időszakban a madarak csak rövid időre hagyják el a fészket - a pár általában felváltva ül a tojásokon - táplálkozni vagy üríteni. Hosszan tartó hideg időben a táplálék megszerzése nehezebb - a repülő rovarokra vadászó fecskéknél ez gyakorlatilag lehetetlenné is vállhalt -, ráadásul a test és a tojások hőháztartásának fenntartásához is több energia kell. Ezért a 2-3 napnál tovább tartó lehűlésben a kotló szülőknek már a saját életük fenntartása sem könnyű, többet kell távol lenniük a fészektől, ahol a tojások így könnyen kihűlhetnek. 

 

Leszakadó partfalak, leeső és elöntött fészkek
A hideg mellett a nagy mennyiségű csapadék és a viharos szél is problémát jelent. Az erős szelek letörik a fészkes ágakat vagy leszaggatják a fészkeket; a felgyülemlő belvíz alulról áztatja el, hűti le és fullasztja meg a tojásokat; a zöldár (a lombfakadás után bekövetkező árvíz) pedig elönti a parti és vízimadarak fészkeit, a partifecskék szakadó partfalakban létesült költőtelepeit. Utóbbiakat nem csak az emelkedő víz, de az erősödő sodrás miatt alámosódó és leszakadó partfalak veszélye is fenyegeti. 

 
 A zöldár a Tisza természetes szakadó partfalaiban költő ...

 

 ... partifecske állomány fészkeinek jelentős részét megsemmisítheti
a költőüregek elárasztásával vagy a falak leomlasztásával.

 

Éhező vagy kihűlő fiókák
A tojásokat - mivel kevesebb energiát fektettek beléjük - a szülők könnyebben hagyják veszni, mint a fiókákat. Csakhogy ezek folyamatos etetéséhez mindkét szülő munkájára szükség van, ami hideg időben a nehezen fellelhető táplálék miatt a normálisnál több munkát igényel. Tehát a madaraknak akkor kellene többet távol lenniük, amikor a gyakran még tolltakaró nélküli fiókák az egyik szülő folyamatos melengetését igényelnék. Ennek a helyzetnek nincs jó megoldása: ha mindkét szülő etet, a kicsik kihűlnek; ha egyikük melengeti őket, amellett, hogy ő sem tud megfelelően táplálkozni, nekik is kevés élelem jut.

Mivel a csupasz fiókák egy óra alatt is kihűlhetnek, ezeket a szülők a saját fizikai leépülésük árán is megpróbálják folyamatosan melengetni. Ez a viselkedés okozza azt a májusi fagyok esetében megfigyelhető jelenséget, mely szerint a csupasz fiókák a kitollasodottaknál nagyobb eséllyel élik túl az éjszakát, egyszerűen azért, mert ezeket még ülik a szülők, míg a nagyokat már nem. 

 

Elnéptelenedő telepek
A költési időszakban bekövetkező tartós hideg hatása a nádasok, vizes területek gém-, kócsag- és sirály telepein a legszembeötlőbb, ezek az éhen vesző fiókák és az emiatt továbbálló szülők miatt néhány nap alatt elcsendesednek. A füsti és molnárfecskék telepei ennél is rosszabbul festenek, mivel itt a rossz időben repülő rovarra vadászni nem tudó szülők a tojásokkal, a fiókákkal együtt pusztulhatnak el, és mumifikálódó testük eltömi, költésre alkalmatlanná teszi a fészkeket.   

 
 A költési időszak hideg, esős időjárásában elnéptelenedő
vörösgém-telepek ...

 

 
... a kihűlés és az éhezés miatt elpusztult fiókákkal
vannak tele (Fotók: Németh András).

 

 

 Hosszan tartó nyári lehűléskor a több napos táplálékhiány miatt először
a fecskefiókák
(a képen füsti fecske), majd akár a szülők  is
elpusztulhatnak (Fotó: Karcza Zsolt).

 

 
 A tömegesen elpusztuló molnárfecskék fészkekben felhalmozódó tetemei
egész telepeket tehetnek évekre lakhatatlanná. Ilyenkor úgy
segíthetjük a pót- és másodköltés madarait, ha a
testeket óvatosan kihúzzuk a röpnyíláson
keresztül. 

 

 
 Ezt a tokaji molnárfecske telepet azért verték le a lakók tavasszal, a madarak
érkezése előtt, mert a három évvel ezelőtti tömeges májusi
fészekaljpusztulás óta tetemek lógtak szinte mindegyik
fészekből (Fotók és szöveg: Orbán Zoltán). 

 

Mi lesz a fecskékkel - a 2010. év madaraival?
Az elmúlt tíz évben aggasztó mértékű állománycsökkenést elszenvedő fecskék (részletek >>) idei éve már eddig sem alakult jól. A tavasz az egész mediterráneumban a miénkhez hasonlóan hűvös és csapadékos volt, ezért érezhetően kevesebb fecske tért haza; azt, hogy ennek hátterében késés vagy elhullás állhat-e, még nem tudjuk. A múlt hét végi tokaji partifecske hajózáson azt tapasztaltuk, hogy a felső-tiszai telepekre a partifecskék alig 30%-a érkezett még csak meg. Abban reménykedtünk, hogy a hiányzó madarak folyamatosan érkeznek az elkövetkező két hétben, ami azonban ilyen hidegben kérdéses marad. Sajnos úgy tűnik, hogy az idei sem lesz túl sikeres év a fecskéink életében, ezért különösen fontos, hogy a pót- és másodköltésben segítsük őket.

 

A nagytestű, egyszer költő fajok problémája
A nagytestű madarak évente csak egyszer költenek, ezért ők a kikelésközeli tojásos és fiókás fészekaljak pusztulása esetén már nem tudnak eredményes pótköltés végezni. Három éve egy hasonló májusi lehűlés miatt a fehér gólyák tojásos és kis fiókás fészekaljainak pusztulása miatt a költési siker alig 30%-os volt. A gémek, gólyák, sasok, sólymok kotlási és fiókanevelési ideje olyan hosszú, hogy a megsemmisülő fészekaljakat a tárgyévben már nem tudják pótolni - egyszerűen nincs elég idő az utódok őszi vonulás vagy tél előtti felnövekedésére, önállósodására. 

 

Ilyen időben és nagyságrendben az ember tehetetlen
A költési időszakban bekövetkező, országos kiterjedésű időjárási krízisek olyan nagyságrendűek, annyi madarat érintenek és ráadásul olyan fejlődési szakaszokban, ami gyakorlatilag lehetetlenné teszi a hathatós emberi beavatkozást:

  • a felázó talajú agrárterületek, gyepek és erdők, az árvíz elöntötte madárélőhelyek, nádasok megközelíthetetlenné válnak;
  • sok százezernyi, jól elrejtett énekesmadár fészket lehetetlen megtalálni, a nagyon fiatal, épen ezért a fészkeket még elhagyni képtelen fiókák szem elé sem kerülnek;
  • a tojások mesterséges keltetése csak néhány fokozottan veszélyeztetett nagytestű fajnál megoldható, de esetükben is csak akkor, ha ezek nem sérültek meg, nem hűltek ki;
  • gyakorlatilag nincs a világon olyan ország, ahol rendelkezésre állna milliónyi fészek, tojás és fióka néhány napon belüli megtalálásának, elszállításának és mentésének infrastruktúrája. A madármentés problémájáról részletesebben olvashat itt >>

 

Mégis, mit tehetünk?
Az időjárási anomáliák fontos, elengedhetetlen részét képezik a legtöbb madárfaj életének, állományszabályozásának. A probléma az, hogy az egyre inkább tönkretett települési és agrár környezet egyre több madárfaj számára válik mind nehezebben élhetővé. Ezért törekedjünk arra, hogy lakó- és munkahelyi környezetünk madárbarát legyen - ebben segít a Madárbarát kert program.

 

 

Ha az elkövetkező napokban átázott, legyengült madarat találunk, a lehető leggyorsabban vigyük száraz helyre, óvatosan töröljük át száraz ronggyal, tegyük meleg helyre (például lámpa alá), majd elsősegély jelleggel etessük meg. Ezt követően van időnk dönteni a hogyan továbbról, ezekben a kérdésekben segítenek tájékozódni az alábbi oldalak:

 

 

     Fiókát találtam! - Mit tegyek? >>
     Sérült madarat találtam! - Mit tegyek? >>
 

A bajba került fehér gólya fészekaljak esetében rendkívül fontos, hogy minél pontosabb képet alkothassunk az esetleges pusztulás mértékéről. Ezért arra kérjük, hogy tapasztalatait, megfigyeléseit töltse fel a lakossági gólya oldalra. 
 

Szerencsére a füsti és molnárfecskék pót- és másodköltést is tudnak végezni - idén ez kiemelt fontosságú lehet -, ezért nagyon nagy segítséget jelent számukra, ha a lehető legtöbb módon támogatjuk őket ebben. Kérjük, ismerje meg és alkalmazza a fecskevédelmi eszközöket:

     Fecskepelenka >>
     Sárgyűjtő hely >>
     Mű fecskefészkek >>
     Fecske fészekalapok >>
     Molnárfecske telep >>
     Partifecske költőfalak >>
     Sarlósfecskeodúk >>

 

Kapcsolódó cikkek, oldalak 

 

 

Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges
adományával is hozzájárulhat a madarak
és más állatfajok védelméhez!

     

     Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >>

 

     Egyéni és céges adományozás >>

 

Köszönjük!

 

Kapcsolódó hírek

2019. november 22-én  "A pannon gyepek és kapcsolódó élőhelyek hosszú távú megőrzése az Országos Natura 2000 Priorizált Intézkedési Terv stratégiai intézkedéseinek megvalósításával LIFE IP GRASSLAND-HU (LIFE17 IPE/HU/000018)" című projekt keretében megtörtént az önkéntesek Natura 2000-es képzése.

A harkályséta résztvevői

Szombaton, a 19. Tatai Vadlúd Sokadalom keretében sikeresen lezajlott az újonnan alakult Harkályvédelmi Munkacsoport első nyilvános eseménye.   

Madárbarát ajándékok

Van az embereknek egy olyan, irigylésre méltó kis csoportja, akik rendkívül összeszedetten intézik a karácsonyi ajándékbeszerzést. Ők azok, akik akár már nyáron is megvesznek egy olyan tárgyat, amiről tudják, hogy jó karácsonyi ajándék lesz egy ismerősük, családtagjuk számára. Ők azok, akik kimaradnak a decemberben oly jól ismert karácsonyi stresszből és békésen rajzolják a...