Legyen jogunk az egészséges környezethez!

A természetvédelmi szervezetek világszerte arra kérik az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), hogy az egészséges természeti környezet kerüljön be a minden embert megillető alapvető emberi jogok közé.

Április 22-én ünnepeljük a Föld Napját. Az idén 50. évfordulóját ünneplő kezdeményezéshez az évek során 175 ország csatlakozott, így minden évben globális szinten több ezer esemény keretében hívják fel a figyelmet a Föld természeti környezetének megóvásának fontosságára.

A kerek évfordulóra tekintettel a BirdLife International nemzetközi természetvédelmi szervezet – amelynek az MME a magyarországi partnerszervezete – nyílt levelet fogalmazott António Guterresnek, az ENSZ főtitkárának, amelyben arra kéri, hogy lépjen meg egy olyan intézkedést, amire eddig nem volt példa: nyilatkozza ki, hogy az egészséges természeti környezet alapvető emberi jog.

A nyílt levélben azt kérik az ENSZ-től, hogy a koronavírus-járványra adott válaszlépések egyikeként az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatába kerüljön be egy 31. Cikk, amely az egészséges természeti környezethez való jogot biztosítja.

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata egy ENSZ által elfogadott nyilatkozat, ami a második világháború romjaiból született, és a történelemben először olyan alapvető jogokat fogalmazott meg, amelyek minden embert megilletnek és amelyet egyetemes szinten védeni kell. A Nyilatkozat 30 cikkben foglalja össze az alapvető polgári, kulturális, gazdasági, politikai és szociális jogokat, azonban a környezet egészségéről, amitől szinte minden életforma – így az ember is –  függ, nem esik említés.

Amennyiben a kezdeményezés sikeres, ez a kiegészítés lenne az első módosítás a mérföldkövet jelentő Nyilatkozat 1948-as megfogalmazása óta.

„A koronavírus-járvány a legnagyobb globális válság a második világháború óta. A járvány alakulása kétségbeejtő, de esélyt adhat a világ vezetőinek arra, hogy átformálják a társadalmat annak érdekében, hogy jóllétünk és a következő generációk jólléte biztosítva legyen” – mondta Patricia Zurita, a BirdLife International ügyvezetője. „A bolygó egészsége a mi egészségünk. A túlélésünk és mentális egészségünk a természet függvénye, de tetteink felborították a Föld természetes egyensúlyát.”

A klímaváltozás és a biológia sokféleséget érintő válság kettős szorításában élünk, amely nem csak fajok millióit sodorta a kihalás szélére, de az emberek egészségét is károsan befolyásolja. A jelenlegi járvány gyökerei az élőhelyek eltűnéséig és a vadon élő állatok illegális kereskedelméig vezetnek. A klíma válsághoz hasonlóan a koronavírus felhívja a figyelmet arra, hogy eljött az idő az emberiség számára, hogy merész döntéseket hozzon és hatékonyan együttműködjön.

Korábban is voltak próbálkozások, hogy az egészséges környezethez való jog bekerüljön a Nyilatkozatba, de talán a járvány most elég erős nyomást gyakorol az ENSZ-re és a világ polgáraira, hogy közösen állítsák helyre a természeti környezetet, amely megvédhet minket a jövőben felmerülő hasonló válság esetén.

A 31. cikk egy ajándék lenne a világnak és a jövő generációinak. És mikor lenne jobb egy ilyen kiáltvány, ha nem a Föld Napján!

Ahelyett, hogy koronavírus okozta válság tanulságait leszűrték volna, egyes vezetők pont kifogásként használják fel ezeket az időket arra, hogy gyengítsenek a természetvédelmi politikájukon. Pedig az egészséges természeti környezethez való jog biztosítása olyan eredmény lenne, amelyből az emberiség még hosszú évszázadokon keresztül előnyt kovácsolhatna, ráadásul az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljait csak ezen keresztül lehetne megvalósítani.

A nyílt levél célja, hogy a 31. Cikk bekerüljön a 2020 szeptemberében tartandó ENSZ Közgyűlés napirendi pontjai közé, így esély van arra, hogy 2023 decemberére, a Nyilatkozat elfogadásának 75. évfordulójára a Közgyűlés is jóváhagyja.

„Fontos, hogy a globális válsághelyzetekből a kiutat, csak globális együttműködéssel lehet megtalálni. A járvány-, a klíma- és biológiai sokféleség válság elleni küzdelem is csak így lehetséges. Mindenki részese kell legyen ennek az együttműködésnek, amely tudásra alapozva, együtt globálisan gondolkozik és helyben cselekszik. A nyílt levéllel kezdeményezett szimbolikus lépés fontos alap lehet a későbbi helyes közös irány megtalálásához és a valós cselekvéshez az egészséges természeti környezet megőrzése és helyreállítása érdekében.” – mondta Halmos Gergő az MME igazgatója.

Kérjük, csatlakozzanak globális petícióinkhoz (angolul): http://www.birdlife.org/article31

A nyílt levél (angol nyelvű) >>INNEN<< tölthető le.

Kapcsolódó hírek

A vörös fogoly idegenhonos faj Magyarországon, jelenléte tovább veszélyeztetheti a hazánkban őshonos és a kipusztulás szélére került szürke foglyot (Fotó: Horváth Márton)

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) nyílt levélben kéri az agrárminisztert, hogy vonja vissza a vörös fogoly hazai vadászati célú kibocsátására vonatkozó rendeletet, hiszen az idegenhonos faj jelenléte tovább veszélyeztetheti a hazánkban őshonos és a kipusztulás szélére került szürke foglyot.

MME Madárbarátok Boltja 2020.10.20-tól határozatlan ideig szünetelteti a személyes kiszolgálást. A webshopon keresztül leadott rendeléseket fogadni tudjuk és postázzuk. Köszönjük megértésüket!

Az állásfoglalás aláírása 2020. október 14-én (Fotó: MME - Egerer Anna)

Változik az agrártáj, egyre nagyobbak a szántóföldi táblák, eltűnőben vannak a szegélyélőhelyek, a természetes élőhelyfoltok.  A mezőgazdasági természeti sokféleség csökkenése egyre látványosabb. Ezt felismerve a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) vezetői közös...