A legkisebb hazai galambféle. Jellegzetes hangja messziről elárulja jelenlétét. Magevő. Parlagokon, mezőgazdasági területeken, főként tarlókon táplálkozik. Gabona- és gyommagvakat egyaránt fogyaszt. Vonuló, a telet Afrikában, a Szaharán túl tölti. Május és szeptember között tartózkodik nálunk.

Élőhelye, költése:

Szinte egész Európában, Afrika északi részén, valamint Közép- és Elő-Ázsiában fordul elő. Tovább...

Hazánk ritka kóborlója e kistermetű énekesmadár, magyarországi előfordulásainak száma nem éri el a húszat. Rovarokkal és lárváikkal, valamint pókokkal, apró rákokkal és csigákkal is táplálkozik, melyeket a fák, bokrok levelein vagy a talajos szed össze. Vonuló, az Európába is eljutó példányok valószínűleg Szibériában költenek, és az őszi kóborlásuk során jutnak el költőhelyüktől lényegesen nyugatabbra, így Magyarországra is. Tovább...

Az amerikai partimadarak közül leggyakrabban lehet hazánkban megfigyelni, 2 példányt meg is gyűrűztek. A legtöbb megfigyelés szeptemberben és októberben történt. A Fertőn, a Hortobágyon és a Kiskunságban fordult elő legtöbbször. Tovább...

A kerecsen mellett a másik nagytestű sólymunk, amely a múlt században fészkelőfajként eltűnt Magyarországról. Hazai állománya a ’60-as években összeomlott, csak 1997-ben költött újra a Pilisben. Azóta növekszik a költőpárok száma középhegységeink sziklafalain és felhagyott kőbányáiban. Európai állománya stabilizálódott, ennek köszönhetően valószínűlega hazai állomány is tovább emelkedik. Tovább...

Eddig néhány magyarországi előfordulása ismert csak, ezek is elsősorban gyűrűzés során kerültek kézre az őszi időszakban. Rovarokkal táplálkozik. Vonuló, ősszel Délkelet-Ázsiába vándorol, de időnként Európába is elvetődnek kóborló példányai. Ennek során gyakorlatilag bárhol felbukkanhat, ahol sűrű aljnövényzetet, vagy bokrosokat talál.

Élőhelye, költése:

A szibériai tajgán fészkel. Tovább...

Eurázsia, és sajnos a világ egyik legritkább madárfaja, amelynek mára talán már nem maradt fenn életképes populációja. Az utóbbi évtizedekben néhány alkalommal figyelték meg hazánkban, utoljára 2001-ben, amely egyben utolsó bizonyított világmegfigyelése is a vékonycsőrű pólingnak! Fészkelő-, vonulási pihenő- és észak-afrikai, közel-keleti telelőhelyeinek fokozott védelme egyaránt elengedhetetlen a faj védelme szempontjából. Tovább...

Magyarországon ritka kóborló, főleg tavasszal és nyár elején került eddig szem elé. A dankasirálynál valamivel nagyobb. Alapvetően a tengerpartokhoz kötődik, a szárazföld belsejében ritkán lehet megfigyelni. Megjelenésére a jövőben is számíthatunk azokon az élőhelyeken, ahol a többi sirályfaj is nagy számban fordul elő. Tovább...

A három víztaposófaj közül a leggyakoribb, rendszeres, de kisszámú őszi és szórványos tavaszi átvonuló. Főleg leeresztett halastavakon, ülepítőkön, szikes tavakon lehet megfigyelni legtöbbször magányos példányait. Európai állománya stabil, a hazánkba érkező madarak vizes élőhelyeinken táplálkozásra és pihenésre alkalmas feltételeket találnak.

Élőhelye, költése:

Az északi sarkköri területeken költ édesvizű tavak és más állóvizek mentén. Tovább...

A vetési lúd helyett egyre gyakrabban hallhatunk a tundrai és a tajgai ludakról. Az újabb kutatások alapján a korábban egységesen vetési lúdként (Anser fabalis) kezelt fajt ketté bontották. Tovább...

Hazai állománya a korábbi évtizedek vadászata és élőhelyeinek beszűkülése miatt nagyon lecsökkent. A folyamatos üldöztetés elől az állomány jelentős része lakott területekre települt. Itt nem kell tartaniuk a vadászattól és könnyen jutnak táplálékhoz is a parkok gyepén és a szeméttelepeken. Nem válogatós, növényi és állati eredetű táplálékot, magvakat, rovarokat, apróbb rágcsálókat, sáskákat, gyíkokat, puhatestűeket, madárfiókákat és dögöt egyaránt fogyaszt. Tovább...

Európai állománya az utóbbi évtizedekben növekszik, új élőhelyeket népesít be. Magyarországon egész évben találkozhatunk a fajjal, alkalmanként költ is nálunk. Fő táplálékát rovarok, halak, kisemlősök, férgek, lárvák, ritkán fiókák teszik ki. Szántóföldön napraforgót, kukoricát, ganéjtúrót és ormányos bogarakat fogyaszt. Tovább...

Kizárólag a tiszta vizű hegyi patakok mentén előforduló, állandó madarunk. Nagyon érzékeny a víz minőségére, hiszen a táplálékául szolgáló apró rákok a szennyezett vizekből hiányoznak. Territoriális madár. Hazai állománya mindössze néhány párból áll. Táplálékát a vízben gyalogolva, a víz alá bukva, vagy a vízen úszva szerzi. A levegőben ritkán zsákmányol. Legfontosabb táplálékát a bolharákok képezik, de egyéb vízi rovarokat, csigákat is fogyaszt. Tovább...

Országszerte elterjedt, gyakori fészkelő. Akár kisebb városi tavakon is költhet, ha talál némi sűrű növényzetet. A kisebb tavak feltöltődése, elszemetesedése megszüntetheti élőhelyeit. Vonuló faj, április és október között lehet megfigyelni Magyarországon, de enyhébb teleken egyre gyakrabban telel át be nem fagyó vizeinknél. Tovább...

Hazánkban nagyon ritka tavaszi és nyári vendég. A többi fecskéhez hasonlóan repülő rovarokkal táplálkozik. Vonuló, az európai állomány a telet Afrikában, az ázsiai populáció pedig Indiában tölti.

Élőhelye, költése:

Dél-Európától Japánig és Északnyugat-Afrikában, hegyvidéki és sziklás tengerparti régiókban költ. Sárfészkét sziklafalra, barlangokra, hidak alá vagy épületekre építi. Tovább...

Magyarországon ritka kóborló. A hozzánk közeli természetes költőállományok az élőhelyátalakítások miatt nagyon megcsappantak. Állandó vagy rövid távú vonuló, így természetes populációból származó egyedeinek gyakoribb felbukkanására nem számíthatunk. A nálunk megfigyelt egyedek jelentős része valószínűleg madárparkokból megszökött egyed vagy ilyen elvadult állományból származik. Tovább...

Elterjedt költőfajunk, szinte minden élőhelyen találkozhatunk vele, de állománya a bokros, dombvidéki környezetben a legsűrűbb. Hazánkban erdei környezetben a vörösbegy a kakukk egyik leggyakoribb gazdamadara. Rovarokkal és pókokkal táplálkozik, de olykor apró csigákat is fogyaszt. A hideg idő beálltával bogyókat, gyümölcsöket is szedeget. Tovább...

Hazánkban rendkívül ritka kóborló, illetve fészkelő. A többi gébicsfajhoz hasonlóan ez a faj is vártamadár, egy kiemelkedő pontról lesi zsákmányát, amit rendszerint a talajon, ritkán a levegőben kap el. Szinte kizárólag rovarokkal táplálkozik, és rokonaitól eltérően nem jellemző rá, hogy élelmét tövisekre felszúrva raktározza. Tovább...

Míg a szürke gém jellemzően az ártéri erdők és nyílt vizek madara, kecsesebb rokona, a vörös gém inkább a kiterjedt öreg, avas nádasok lakója. Jóval ritkább szürke rokonánál. Vonuló, április és szeptember között figyelhető meg hazánkban, Nyugat-Afrikában telel.

Élőhelye, költése:

Afrikában, Madagaszkáron és Eurázsia déli részén él. Laza telepeit nagy kiterjedésű nádasokban alakítja ki. Tovább...

Hazai állománya az 1970-es évek elejére összeomlott. Legfontosabb költőterületén – Nyugat­-Európában – megvalósított védelmi intézkedések eredményeként állománya megerősödött. Minden bizonnyal ennek hatására az 1990-es években újra megjelent Magyarországon, mint fészkelő madár. Az első párok a Dél-Dunántúlon ártéri erdőkben telepedtek meg. Azóta már a Kisalföldön és a Duna mentén is fészkel néhány pár. Tovább...

A faj vonulási szokásainak átalakulása miatt egyre jelentősebb számban csatlakozik a nagy lilik csapatokhoz, mostanra százas nagyságrendben tartózkodik nálunk az október és március közötti időszakban. Költőhelyei és tradicionális telelőhelyei az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakultak, állománya nagyon sérülékeny. A legtöbb egyed a Kaszpi- és a Fekete-tenger mellékén telel. Tovább...

A búbos vöcsöknél valamivel kisebb termetű vízimadarunk. A hazánkban fészkelő vöcskök közül a legritkább. Elsősorban az alföldi halastavakon és mocsarakban költ. Kedveli azokat az élőhelyeket, ahol zárt nádas-gyékényes részek és nyílt, hínárral benőtt vízfelületek váltakoznak. Európai és hazai állománya is stabil. Költését a nem megfelelő halastó-hasznosítás, a nyári lehalászás és a hínárnövényzet kaszálása veszélyezteti. Tovább...

Az egyik legismertebb ragadozómadarunk, ami még Budapest belvárosában is költ. Mivel fészket nem épít, mesterséges fészekalapokkal, illetve speciális költőládákkal lehet segíteni megtelepedését. Agrárkörnyezetben magasabb fákra, városokban tornyokra, magas épületekre célszerű költőládát kihelyezni. Tovább...