Erdei sikló madárodúban (Fotó: Halpern Bálint)

Az egyik legnagyobb hazai kígyónk, akár a kétméteres hosszúságot is elérheti. Ahogy neve is mutatja, erdős, bokros területeken fordul elő, de mivel hüllőként szüksége van a Nap melegére, elsősorban erdőszélek és tisztások közelében találkozhatunk vele.

Lőcslábú galacsinhajtó (Fotó: Benedek Veronika)

A galacsinhajtók a természet nélkülözhetetlen takarítói közé tartoznak - más állatok ürülékével táplálkoznak, illetve azzal táplálják utódaikat. Az ivadékgondozás különleges formája ez: az állat trágyagalacsint gyúr, abba petézik, így a kikelő lárva rögtön megkezdheti a fejlődéséhez szükséges tápanyagok megszerzését.

Erdei fülesbagoly fióka (Fotó: Lóki Csaba)

Több madárhoz hasonlóan az erdei fülesbagoly fiókái is azelőtt kimerészkednek a "fészekből", hogy röpképessé válnának. Nagyon megkapó látványt nyújtanak és hangjuk is szívbemarkoló, de az esetek többségében nem szorulnak segítségre.

Kakukknyál (Fotó: Dr. Bakó Gábor)

Májusban fűzfák alatt sétálva gyakran lehet olyan élményben részünk, hogy valami ránk csöppen, ha pedig egy kis szélmozgás is támad, valósággal elered az "eső". A jelenség magyarázatát keresve kis habcsomókat figyelhetünk meg az ágakon. A népnyelv ezt kakukknyálnak nevezi.

Virágzik az agár sisakoskosbor (Fotó: Babai Dániel)

Áprilistól június elejéig találkozhatunk hazánk egyik legkorábban virágzó orchideájával.

A foltos szalamandra olyan, mint egy kis mesebeli sárkány (Fotó: Vörös Judit)

A szalamandrákat és gőtéket testfelépítésük miatt könnyen hüllőnek gondolhatnánk, de valójában ők a „farkos kétéltűek” közé tartoznak. Életük egy részét a szárazföldön töltik, szaporodásuk azonban vízhez kötött, utódaik kezdetben kopoltyúval lélegeznek.

A cigánycsuk jellemzően március elején érkezik Magyarországra (Fotó: Kovács Norbert)

A madárbarátokat a tél folyamán lázban tartó vendégek lassan elfogynak hazánkból, de sorra érkeznek vissza fészkelő vándormadaraink.

Hársbodobácsok (Fotó: Orbán Zoltán)

Telente olykor tömegesen figyelhetünk meg - főként hársfák törzsén - messziről csillogó foltokat. Közelebbről szemlélve kiderül, hogy ezek telelő rovarok sokezres csoportjai.

Hermelin (Fotó: Ingo Hartkopf)

Közismert, hogy vannak olyan állatok, amelyek téli és nyári bundája, tollazata között jelentős színbeli különbség van. Ilyen például a fátlan tundrákon élő sarki róka vagy az alpesi hófajd. Az azonban már kevésbé köztudott, hogy Magyarországon is él olyan emlős, amely az évszakok váltakozásához alkalmazkodva szembetűnő mértékben színt válthat.

Oldalak

Feliratkozás Most látható a természetben csatornájára