Köztudott, hogy a nálunk fészkelő költöző madarak, mint a fehér gólya és a fecskék, ősszel délre indulnak és majd tavasszal térnek vissza hozzánk. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy mikor találkozhatunk Magyarországon darvakkal.
A tartós fagyok beálltáig – kellően nedves időjárás esetén – kirándulásaink során sok gombával találkozhatunk. A gombák, bár életmódjukat tekintve első pillantásra akár növényeknek is tűnhetnének, az élővilág egy önálló országát alkotják.
Bár a hőmérséklet időszakosan már nulla fok alá csökken, a tartós fagyok beálltáig még nem szükséges elkezdeni a madáretetést. A madarak ilyenkor is találnak eleséget a természetben, lássunk ezek közül néhányat, ami ráadásul számunkra is fogyasztható!
Még nyílnak a völgyben a kerti virágok… meleg időjárás esetén újra kivirágozhatnak a gesztenyefák is, ám az őszi tájat alapvetően a nyáron zöldellő növények ilyenkorra megszínesedő levelei vagy elszáradt kórói határozzák meg. Ezek között is megfigyelhetünk azonban néhány érdekességet.
A kora őszi puszta egyik leglátványosabb jelensége a kék vércsék éjszakai gyülekezése. Ezek a kis testű sólymok dél felé tartó vonulásuk előtt akár ezrével is összeállnak. Nappal kisebb csapatokban rovarokat, mezei pockot zsákmányolnak, éjjel pedig egy-egy elhagyatott pusztai facsoportban találkoznak ismét.
Napjainkban nagy népszerűségnek örvendenek a boltokban árusított, különböző színekben pompázó nemesített orchideák. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy e növények rokonai nálunk is megtalálhatók a természetben.
A macskán kívül több madárfaj is nyávogáshoz hasonló hangot ad ki, sőt akár valóban tökéletesen utánzott macskanyávogást is hallhatunk.
Rétek, domboldalak jellegzetes tavaszi növénye az árvalányhaj. Színes szirmokat és édes virágillatot azonban hiába keresünk, az árvalányhaj ugyanis egy fűféle.
A madárkedvelő városlakók számára a nyár kezdetét jelenti a sarlósfecskék sivítása. Öröm látni amikor végre újra a háztetők magasságában szelik a levegőt ezek a nagyszerű madarak.
Oldalak
