Börzsöny

Betűrendes kereső

A B C D E
F G H I J
K L M N O
P R S T U
V W X Y Z

Kereső

Alapadatok

Terület neve
Börzsöny
Terület kódja
HUDI20008
Kiterjedés (ha)
30 401.22ha
Legutóbbi adatfrissítés
2012. október 1

Védettség, státusz

Terület státusza a Natura 2000 hálózaton belül
Különleges Természetmegőrzési Terület

Általános leírás, jellemzés 

A Börzsöny-hegység teljes területe védett (nemzeti parki törzsterület), ökológiai rendszere kiterjed a hegylábi régiók zöldfolyosóin keresztül a közeli folyók szegélyéig. Ebből adódóan rendkívül változatos és természeti kincsekben igen gazdag a terület. A területet délről a Duna, északról és nyugatról pedig az Ipoly határolja. Két tömbje közül a Dél-Börzsöny inkább hasonlít a Pilisre, minthogy "rokonságban áll vele". A Magas-Börzsöny zártabb, ugyanakkor mindkét tömbre a vulkáni formák és kőzetek a jellemzőek, a szegélyeken lajtai mészkővel és ősi folyóteraszokkal. A területet szinte kizárólag lombhullató erdőségek borítják. A Börzsöny egységes szerkezete és működése csak a veszélyeztető tényezők megfelelő kezelésével őrizhető meg. A területre nézve a legnagyobb kockázatot a nyereség-orientált erdőgazdálkodás és a 3 milliós lakosságú fővárosi agglomeráció közelsége jelenti.

A területhez kötődő legfontosabb európai közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok:

  • Közösségi jelentőségű élőhelytípusok: 9110 Mészkerülő bükkösök (Luzulo-Fagetum), 9130 Szubmontán és montán bükkösök (Asperulo-Fagetum), 91M0 Pannon cseres-tölgyesek
  • Kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusok: 40A0 Szubkontinentális peripannon cserjések, 6190 Pannon sziklagyepek (Stipo-Festucetalia pallentis), 6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) fontos orchidea-lelőhelyei, 9180 Lejtők és sziklatörmelékek Tilio-Acerion-erdői, 91G0 Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraeával és Carpinus betulusszal, 91E0 Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae)
  • Közösségi jelentőségű állatfajok: kis patkós denevér (Rhinolophus hipposideros), hegyesorrú denevér (Myotis blythii), vöröshasú unka (Bombina bombina), petényi márna (Barbus meridionalis), havasi cincér (Rosalia alpina), szarvasbogár (Lucanus cervus), nagy hőscincér (Cerambyx cerdo), kövi rák (Austropotamobius torrentium), kék pattanóbogár (Limoniscus violaceus), álolaszsáska (Paracaloptenus caloptenoides), magyar fésűsbagoly (Dioszeghyana schmidtii), sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax)
  • Közösségi jelentőségű növényfajok: piros kígyószisz (Echium russicum), leánykökörcsin (Pulsatilla grandis)

 

Természetvédelmi célkitűzések 

Általános célkitűzések: A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot és a kedvező természetvédelmi állapottal összhangban lévő gazdálkodás feltételeinek biztosítása.

Specifikus célok:

  • Kedvező természetvédelmi helyzet megőrzése: A területen található természetközeli erdőtársulások, sziklagyepek, cserjések és egyéb, közösségi jelentőségű és kiemelt jelentőségű élőhelyek kiterjedésének, szerkezetének, fajkészletének megőrzése. A területen található közösségi jelentőségű és kiemelt jelentőségű növény- és állatfajok állományai fennmaradásának biztosítása. A jó állapotú jelölő élőhelyek természetszerű szerkezetének, fajkészletének meg őrzése. Nem véghasználható a tíz éves erdőtervezési cikluson belül - jelölő élőhely típusonként vizsgálva -több idős erdőállomány, mint amennyi korosodásával belép a hasonló ökológiai funkciót ellátni képes korosztályokba. A jelölő erdei élőhelyek állományaiban a tájidegen fafajok elegyaránya nem növekedhet.
  • Kedvező természetvédelmi helyzet elérése érdekében szükséges fejlesztés: Invazív fajok, különösen a kanadai aranyvessző, fehér akác, bálványfa által veszélyeztetett jelölő gyeptársulások megóvása a degradációtól, az invazív fajok terjedésének megállítása, állományaik csökkentése. A jelölő erdei élőhelyek állományaiban előtérbe szükséges helyezni a folyamatos erdőborítást biztosító, vagy ahhoz funkciójában jobban közelítő használatok alkalmazását, valamint közelíteni szükséges a lombkorona-, cserje-, lágyszárú szint faji, életkori összetételét a természetes állapotokhoz, különösen a bükkösök, melegkedvelő, tölgyesek, cseres tölgyesek, gyertyános tölgyesek területén. A szilatörmelék erdők vágáskor nélküli, örökerdőként való megőrzése. A kiemelt jelentőségű jelölő fajok közül a kövirák (Austropotamobius torrentium) megőrzése érdekében szükséges a vízfolyások vízminőségének azonnali javítása, a szennyező források felderítése, a szennyezések megszüntetése. A xilofág rovarok állományának növelése érdekében szükséges megfelelő területi kiterjedésben és térbeli elosztásban idős erdők és facsoportok fenntartása, megfelelő mennyiségű, méreteloszlású holt fa biztosítása. A kék pattanóbogár (Limoniscus violaceus) védelme érdekében élőhelyén biztosítandó a talajszinti faodúk megléte és kialakulásuknak lehetősége, elsősorban idősebb sarj eredetű tölgyes állományok fenntartásával és részben sarj eredetű erdő állományok felnevelésével. A becserjésedés miatt degradálódó jelölő gyepek területén a szukcesszió lassítása, a cserjék visszaszorítása mozaikos foltokban, a cserjések túlzott térfoglalásának megakadályozása, a sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax) védelme érdekében a cserjések kezelése térben, időben korlátozandó. A turizmus és a denevérkutatás a denevér populációkat ne veszélyeztesse, a denevérvédelmi okokból jelentős mesterséges üregek lezárása. A vöröshasú unka (Bombina bombina) populációk érdekében a kis tavak, vízállások megőrzése. A területen a vadlétszámot olyan szinten szükséges tartani, hogy az a külön vadvédelem nélküli erdőfelújítást ne gátolja, valamint ne okozza a gyepek degradációját; a tájidegen muflon állomány kiszorítása a jelölő élőhelyek területéről. A magyarföldi husáng (Ferula sadleriana) populáció megőrzése érdekében a vadvédelmi kerítést a vadlétszám megfelelő méretűre csökkentéséig szükséges fenntartani, a még be nem kerített állományok bekerítéséről gondoskodni kell. Az élőhelyeket veszélyeztető egyéb tevékenységek (pl.: gépjármű forgalom, crossmotorozás, quad, siklóernyőzés, illegális bányászat) megszüntetése, a jogilag nem létező, de kijárt földutak felszámolása A jelölő élőhelyek infrastrukturális fejlesztésekkel szembeni védelme. 

Kijelölés alapjául szolgáló fajok, élőhelyek

=
Terület jelentősége a fajvédelem szempontjából

Az országos állományhoz viszonyított arány
A: 100% >= p > 15%,
B: 15% >= p > 2%,
C: 2% >= p > 0%,
D: nem jelentős, előfordul


Fajok
Név Tudományos név Állománynagyság (min-max)
állandó szaporodó / fészkelő telelő átvonuló / gyülekező
piros kígyószisz Echium maculatum 101 - 250 egyed C
Magyarföldi husáng Ferula sadleriana 200 - 200 egyed A
Leánykökörcsin Pulsatilla grandis 501 - 1000 egyed C
Kövi rák Austropotamobius torrentium 1500 - 1500 egyed A
Nagy hőscincér Cerambyx cerdo 1000 - 1500 egyed C
Skarlátbogár Cucujus cinnaberinus - C
Magyar tavaszi-fésűsbagoly Dioszeghyana schmidtii - C
Sárga gyapjasszövő Eriogaster catax - C
Csíkos medvelepke Euplagia quadripunctaria - C
Kék pattanó Limoniscus violaceus - C
Nagy szarvasbogár Lucanus cervus 10001 - 20000 egyed C
Remetebogár Osmoderma eremita - D
Álolaszsáska Paracaloptenus caloptenoides 1001 - 10000 egyed C
Havasi cincér Rosalia alpina 5001 - 10000 egyed B
Petényi márna Barbus petenyi 5000 - 10000 egyed A
Vöröshasú unka Bombina bombina - C
Dunai tarajosgőte Triturus dobrogicus - D
Mocsári teknős Emys orbicularis 30 - 30 egyed C
Nyugati piszedenevér Barbastella barbastellus 101 - 500 egyed C
Közönséges hiúz Lynx lynx - D
Nagyfülű denevér Myotis bechsteinii 20 - 100 egyed C
Hegyesorrú denevér Myotis blythii 501 - 1000 egyed B
Csonkafülű denevér Myotis emarginatus - C
Közönséges denevér Myotis myotis 501 - 1000 egyed C
Nagy patkósdenevér Rhinolophus ferrumequinum 20 - 100 egyed C
Kis patkósdenevér Rhinolophus hipposideros 501 - 1000 egyed B


Élőhelytípusok

Élőhely kódja Élőhely neve Kiterjedés (ha) Borítás (%)
91 éger- és kőrisligetek, puhafás ligeterdők, láperdők 1520,06 5
6190 pannon sziklagyepek 608,02 2
6430 üde-nedves magaskórósok 912,04 3
6520 veres csenkeszes rétek és sovány gyepek 912,04 3
8150 sziklahasadékok, -falak és törmeléklejtők növényzete 304,01 1
8220 sziklahasadékok, -falak és törmeléklejtők növényzete 15,2 0,05
8230 sziklahasadékok, -falak és törmeléklejtők növényzete 608,02 2
40A0 kontinentális sziklai- és sztyeppcserjések 1520,06 5
6210 szálkaperjés-rozsnokos félszáraz gyepek 304,01 1
9110 mészkerülő bükkösök 5168,21 17
9130 szubmontán és montán bükkösök 2736,11 9
9180 törmeléklejtő- és szurdokerdők 304,01 1
91G0 pannon gyertyános-tölgyesek 6992,28 23
91M0 pannon cseres-tölgyesek 7600,31 25

Ajánlott idézés

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2021) Natura 2000 adatbázis: Börzsöny. https://www.mme.hu/natura-2000-teruletek/hudi20008 Letöltés dátuma: 2021-09-24
A honlapon felhasznált térképi és egyéb adatok tájékoztató jellegűek.
Hivatalos adatokkal a Fölművelésügyi Minisztérium és az EU Bizottságának Környezetvédelmi Főigazgatósága rendelkezik.