Gödöllői-dombság

Betűrendes kereső

A B C D E
F G H I J
K L M N O
P R S T U
V W X Y Z

Kereső

Alapadatok

Terület neve
Gödöllői-dombság
Terület kódja
HUDI20023
Kiterjedés (ha)
7 517.48ha
Legutóbbi adatfrissítés
2012. október 1

Védettség, státusz

Terület státusza a Natura 2000 hálózaton belül
Különleges Természetmegőrzési Terület

Általános leírás, jellemzés 

Domvidék és síkság találkozása, ennek megfelelően változatos élővlággal. Az ember által intenzíven használt tájban viszonylag jó ökológiai állapotban fennmaradt, elszigetelt természeti terület.

A területhez kötődő legfontosabb európai közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok:

  • Kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusok: 6240 Szubpannon sztyeppék, 91H0 Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel, 91I0 Euro-szibériai erdőssztyepp tölgyesek tölgyfajokkal (Quercus spp.)
  • Kiemelt közösségi jelentőségű állatfajok: Remetebogár (Osmoderma eremita)
  • Közösségi jelentőségű állatfajok: Nagyfülű denevér (Myotis bechsteini), kék pattanóbogár (Limoniscus violaceus), magyar futrinka (Carabus hungaricus)
  • Közösségi jelentőségű növényfajok: Janka-tarsóka (Thlaspi jankae)

Harmadkori eredetű dombok, átlagosan 200-250 m tengeszint feletti magassággal, amelyeket gyakran vastag negyedkori üledék borít (lösz vagy homok). Az Alföld északi részén elterülő dombvidék úgy nyúlik be a Duna-Tisza-közére, mint egy félsziget. A kevésbé osztott medencéken kívül, amelyek inkább alföldi jellegűek, erősen fedarabolódott, viszonylag magas geomorfológiai alakzatok is jellemzik ezt a régiót. Helyzetének megfelelően geológiai és klimatikus viszonyai is az Északi-középhegység és az Alföld közötti átmenetet képviseli. A területen mind a síkvidékekre, mind a középhegységekre jellemző erdők és gyepek megtalálhatók: a zárt lombhullató erdőségek, erdőspuszták, kisebb részben lösz- és homopusztagyepek, illetve lejtőssztyepek is találhatók itt. A vízfolyások mentén lokálisan vizes élőhelyek is kialakultak. Viszonylag magas az idegenhonos fafajjal telepített erdőültetvények aránya.

Természetvédelmi célkitűzések 

Általános célkitűzések: A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot és a kedvező természetvédelmi állapottal összhangban lévő gazdálkodás feltételeinek biztosítása.

Specifikus célok:

  • Kedvező természetvédelmi helyzet megőrzése: A jelölő fajok populációinak nagyságát nyomon kell követni és meg kell őrizni, a populációk elterjedési területe nem csökkenhet. A területen található természetközeli társulások kiterjedésének, szerkezetének, fajkészletének megőrzése. Nem véghasználható a tíz éves erdőtervezési cikluson belül - jelölő élőhely típusonként vizsgálva -több idős erdőállomány, mint amennyi korosodásával belép a hasonló ökológiai funkciót ellátni képes korosztályokba. A jelölő erdei élőhelyek állományaiban a tájidegen fafajok elegyaránya nem növekedhet. A többlet vízhatástól függő jelölő élőhelyek számára a megfelelő vízellátottság és vízháztartás biztosítása, vízjárást negatívan befolyásoló vízrendezési beavatkozások nem végezhetőek.
  • Kedvező természetvédelmi helyzet elérése érdekében szükséges fejlesztés: Invazív fajok, különösen a selyemkóró, kanadai aranyvessző, fehér akác, bálványfa, nyugati ostorfa, fekete fenyő, erdei fenyő, által veszélyeztetett jelölő gyep-, és erdőtársulások megóvása a degradációtól, az invazív fajok terjedésének megállítása, állományaik csökkentése. A jelölő erdei élőhelyek állományaiban előtérbe szükséges helyezni a folyamatos erdőborítást biztosító, vagy ahhoz funkciójában jobban közelítő használatok alkalmazását, valamint közelíteni szükséges a lombkorona-, cserje-, lágyszárú szint faji, életkori összetételét a természetes állapotokhoz, különösen az erdőssztyepp tölgyesek, pannon molyhos tölgyesek területén. A jelölő élőhelyek inváziós veszélyeztetésének mértéke nem növelhető. Ennek érdekében a jelölő élőhelyekkel érintkező, az adott helyen tényleges inváziós fenyegetést jelentő tájidegen fásszárú állományok nem telepíthetők. Újonnan telepített, vagy erdőfelújítás során létesített tájidegen fásszárú állomány és a jelölő élőhelyek között legalább 20 m széles védőzónának szükséges lennie fásszárú növényzetből, vagy legalább 30 m széles védőzónának lágyszárú növényzetből. A mesterségesen elcseresített erdőállományok szerkezetének, fafaj összetételének fokozatos átalakítása a termőhelynek megfelelő jelölő élőhelyek kialakítása érdekében. Az aktuális természeti állapothoz igazodó legeltetési/kaszálási rendszer kialakítása a jelölő gyeptársulások területén a túlhasználat/alulhasználat, valamint a természetes gyepszerkezetet romboló használat elkerülése érdekében. A becserjésedés miatt degradálódó jelölő gyeptársulások területén a szukcesszió lassítása, a cserjék visszaszorítása mozaikos foltokban, a cserjések túlzott térfoglalásának megakadályozása. A területen a vadlétszámot olyan szinten szükséges tartani, hogy az a külön vadvédelem nélküli erdőfelújítást ne gátolja, valamint ne okozza a gyepek degradációját, a tájidegen muflon állomány kiszorítása a jelölő élőhelyek területéről. A xilofág rovarok állományának növelése érdekében szükséges megfelelő területi kiterjedésben és térbeli elosztásban idős erdők és facsoportok fenntartása, megfelelő mennyiségű, méreteloszlású holt fa biztosítása. A területen található remetebogár (Osmoderma eremita), valamint a jelölő denevérfajok állományainak megmaradása öreg tölgyerdő-állományok (minimum 100 év feletti kor) fennmaradásával biztosítandó. A kék pattanóbogár (Limoniscus violaceus) védelme érdekében élőhelyén biztosítani szükséges talajszinti faodúk meglétét és kialakulásának lehetőségét, elsősorban idősebb sarj eredetű tölgyes állományok fenntartásával és részben sarj eredetű erdő állományok felnevelésével. A magyar futrinka (Carabus hungaricus) állományainak megőrzése érdekében élőhelyén a túlzott cserjésedés visszaszorítása. A faj elterjedésének elősegítése érdekében az élőhelye melletti felhagyott szántó területek visszagyepesedésének elősegítése, a gyomosodás, cserjésedés megakadályozása. A remetebogár (Osmoderma eremita) populáció megőrzése érdekében vadvédelmi kerítést szükséges létesíteni élőhelyén, és azt a vadlétszám megfelelő méretűre csökkentéséig szükséges fenntartani. Az élőhelyeket és jelölő fajokat veszélyeztető tevékenységek (pl.: a hagyományos szemléletű erdőgazdálkodási tevékenység, túllegeltetés, gépjármű forgalom, crossmotorozás) megszüntetése, a jogilag nem létező, de kijárt földutak felszámolása. A jelölő élőhelyek és jelölő fajok élőhelyének infrastrukturális fejlesztésekkel szembeni védelme.

 

Kijelölés alapjául szolgáló fajok, élőhelyek

=
Terület jelentősége a fajvédelem szempontjából

Az országos állományhoz viszonyított arány
A: 100% >= p > 15%,
B: 15% >= p > 2%,
C: 2% >= p > 0%,
D: nem jelentős, előfordul


Fajok
Név Tudományos név Állománynagyság (min-max)
állandó szaporodó / fészkelő telelő átvonuló / gyülekező
Homoki kikerics Colchicum arenarium 1000 - 1000 egyed C
piros kígyószisz Echium maculatum 200 - 200 egyed C
Leánykökörcsin Pulsatilla grandis 200 - 200 egyed C
Janka-tarsóka Thlaspi jankae 20000 - 20000 egyed B
Szarvas álganéjtúró Bolbelasmus unicornis - C
Magyar futrinka Carabus hungaricus 1000 - 1500 egyed B
Nagy hőscincér Cerambyx cerdo 1001 - 10000 egyed C
Skarlátbogár Cucujus cinnaberinus 1001 - 10000 egyed B
Magyar tavaszi-fésűsbagoly Dioszeghyana schmidtii 101 - 1000 egyed C
Sárga gyapjasszövő Eriogaster catax - C
Csíkos medvelepke Euplagia quadripunctaria 500 - 1000 egyed C
Magyar tarsza Isophya costata - C
Kék pattanó Limoniscus violaceus - C
Nagy szarvasbogár Lucanus cervus 1001 - 10000 egyed C
Remetebogár Osmoderma eremita - C
Vágó csík Cobitis elongatoides 101 - 500 egyed C
Vöröshasú unka Bombina bombina 1 - 50 egyed D
Dunai tarajosgőte Triturus dobrogicus - C
Mocsári teknős Emys orbicularis - C
Nyugati piszedenevér Barbastella barbastellus - C
Közönséges vidra Lutra lutra 20 - 20 egyed C
Nagyfülű denevér Myotis bechsteinii - C
Hegyesorrú denevér Myotis blythii - C
Csonkafülű denevér Myotis emarginatus - C
Közönséges denevér Myotis myotis - C


Élőhelytípusok

Élőhely kódja Élőhely neve Kiterjedés (ha) Borítás (%)
91 éger- és kőrisligetek, puhafás ligeterdők, láperdők 35,44 1
6250 pannon löszsztyeppek 632,21 10
6260 pannon homoki gyepek 15,41 5
7230 mészkedvelő üde láp- és sásrétek 0,16
91G0 pannon gyertyános-tölgyesek 699,08 10
91H0 pannon molyhos tölgyesek 106,75 2
91I0 euro-szibériai erdőssztyepp-tölgyesek 604,31 15,2
91M0 pannon cseres-tölgyesek 65,45

Ajánlott idézés

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2021) Natura 2000 adatbázis: Gödöllői-dombság. https://www.mme.hu/natura-2000-teruletek/hudi20023 Letöltés dátuma: 2021-09-24
A honlapon felhasznált térképi és egyéb adatok tájékoztató jellegűek.
Hivatalos adatokkal a Fölművelésügyi Minisztérium és az EU Bizottságának Környezetvédelmi Főigazgatósága rendelkezik.