Hajta mente

Betűrendes kereső

A B C D E
F G H I J
K L M N O
P R S T U
V W X Y Z

Kereső

Alapadatok

Terület neve
Hajta mente
Terület kódja
HUDI20025
Kiterjedés (ha)
5 794.00ha
Legutóbbi adatfrissítés
2012. október 1

Védettség, státusz

Terület státusza a Natura 2000 hálózaton belül
Különleges Természetmegőrzési Terület

Általános leírás, jellemzés 

A területen botanikai és zoológiai értékek egyaránt megtalálhatók. Az itteni löszgyepek országos szinten a legjobb állapotúak közé tartoznak.

A területhez kötődő legfontosabb európai közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok:

  • Közösségi jelentőségű élőhelytípusok: 1530 Pannon szikes sztyeppek és mocsarak, 6250 Síksági pannon löszgyepek, 6410 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajon
  • Kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusok: 6260 Pannon homoki gyepek, 91E0 Enyves éger és magas kőris alkotta ligeterdők
  • Közösségi jelentőségű állatfajok: nagy szikibagoly (Gortyna borelii lunata), lápi póc (Umbra krameri), réti csík (Misgurnus fossilis), vöröshasú unka (Bombina bombina), mocsári teknős (Emys orbicularis)
  • Közösségi jelentőségű növényfajok: kisfészkű aszat (Cirsium branchycephalum), homoki nőszirom (Iris humilis ssp arenaria)

A Hajta-menti gyepek és mocsarak és a Bíbicfészeki-ág vizeit mesterséges csatornarendszer vezeti le. Míg a Jászberény mellett található Hajta-mocsár, az Egreskátai-mocsár és a Nyík-réti mocsarak viszonylag természetes állapotban őrződtek meg, a Tápiószentmárton és Farmos határában található I-II. tározókat a korábbi Nagy-nádas vízszabályozásával hozták létre. A terület keleti részén az Öreg-Hajta kanyarulatai találhatók, de számos szikes puszta és tómeder is felfedezhető. A mocsarakat szikes rétek ölelik körbe (néhol láprétekkel váltakozva), a magasabb színtereken (padkák, sírdombok és más, emberkéz-alkotta kiemelkedések) tetején pedig kivételes fajgazdagságú löszgyepek telepedtek meg. A Tóalmáshoz közeli területen értékes homokpusztagyepek találhatók, a Kókai-ágat pedig enyves égeres ligeterdő kíséri. A gyepeket itt-ott szántók váltják fel. Az erdőalkotó fafajok főként a fehér akác és a hibridnyarak, amelyek az egykori tanyák környékén találhatók. Kivételt képeznek a Szentmártonkáta melletti Gyulai-erdő, a nagykátai Bata-tó melletti kis tölgyes és az Öreg-Hajta-menti füzesek.

Természetvédelmi célkitűzések 

Általános célkitűzések: A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot és a kedvező természetvédelmi állapottal összhangban lévő gazdálkodás feltételeinek biztosítása.

Specifikus célok:

  • Kedvező természetvédelmi helyzet megőrzése: A területen található jó állapotú pannon szikes sztyeppek és mocsarak, síksági pannon löszgyepek, pannon homoki gyepek, kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajon, enyves éger és magar kőris alkotta ligeterdők, kiterjedésének, szerkezetének, fajkészletének megőrzése. A területen található nagy szikibagoly, lápi póc, réti csík, vöröshasú unka, mocsári teknős, kisfészkű aszat, homoki nőszirom állományok fennmaradásának biztosítása. Nem véghasználható a tíz éves erdőtervezési cikluson belül - jelölő élőhely típusonként vizsgálva -több idős erdőállomány, mint amennyi korosodásával belép a hasonló ökológiai funkciót ellátni képes korosztályokba. A jelölő erdei élőhelyek állományaiban a tájidegen fafajok elegyaránya nem növekedhet. A többlet vízhatástól függő jelölő élőhelyek számára a megfelelő vízellátottság és vízháztartás biztosítása, vízjárást negatívan befolyásoló vízrendezési beavatkozások nem végezhetőek.
  • Kedvező természetvédelmi helyzet elérése érdekében szükséges fejlesztés: Invazív fajok, különösen a selyemkóró, kanadai aranyvessző, zöld juhar, fehér akác, bálványfa, feketefenyő által veszélyeztetett jelölő gyeptársulások megóvása a degradációtól, az invazív fajok terjedésének megállítása, állományaik csökkentése. Az aktuális természeti állapothoz igazodó legeltetési/kaszálási rendszer kialakítása a jelölő gyeptípusok területén a túlhasználat/alulhasználat elkerülése érdekében. A jelölő erdei élőhelyek állományaiban előtérbe szükséges helyezni a folyamatos erdőborítást biztosító, vagy ahhoz funkciójában jobban közelítő használatok alkalmazását, valamint közelíteni szükséges a lombkorona-, cserje-, lágyszárú szint faji, életkori összetételét a természetes állapotokhoz. Szükséges a Hajta-menti mocsarak, valamint a Hajta-patakot kísérő egykori medrek -Dánysári-legelő, Boldogkátapuszta, Kisszékes-legelő, Öreg-Hajta morotvái- vízutánpótlásának kidolgozása és megvalósítása a Hajta-patakból. A többlet vízhatástól függő jelölő élőhelyek és a jelölő hal- és kétéltű fajok természetvédelmi helyzetének javítása érdekében Hajta-patakon több vízvisszatartó műtárgy létesítése szükséges. A Zagyva folyóból történő vízátvezetés lehetőségének megvizsgálása a terület vízháztartásának javítása érdekében. A vöröshasú unka, réti csík és lápi póc védelme érdekében a patak medrének árnyékolása őshonos fák ültetésével. A legeltetés újraindítása a tóalmási Legelődűlőn és a tápiószelei Kisszékes-legelőn. A tájidegen fafajokból álló ültetvényeket fokozatosan fafajcserés szerkezet átalakítással szükséges felújítani a Hajta-mocsár körül. A jelölő élőhelyekben és fajokban gazdag gyeptársulások közötti zárványszántó visszagyepesítése az ökológiai kapcsolatok helyreállítása végett. 

Területkezeléssel kapcsolatos dokumentumok

Fenntartási terv státusz: 
elfogadva

Veszélyeztető tényezők 

  • intenzív, vagy intenzívebb kaszálás 
  • kaszálás felhagyása/hiánya 
  • kiszáradás 
  • emberi hatásra változó vízáramlási viszonyok 

Kijelölés alapjául szolgáló fajok, élőhelyek

=
Terület jelentősége a fajvédelem szempontjából

Az országos állományhoz viszonyított arány
A: 100% >= p > 15%,
B: 15% >= p > 2%,
C: 2% >= p > 0%,
D: nem jelentős, előfordul


Fajok
Név Tudományos név Állománynagyság (min-max)
állandó szaporodó / fészkelő telelő átvonuló / gyülekező
Kisfészkű aszat Cirsium brachycephalum 20000 - 100000 egyed C
Homoki nőszirom Iris humilis ssp. arenaria 100 - 150 egyed C
Skarlátbogár Cucujus cinnaberinus - C
Nagy szikibagoly Gortyna borelii lunata 501 - 1000 egyed B
Lápi szitakötő Leucorrhinia pectoralis 11 - 50 egyed D
Nagy szarvasbogár Lucanus cervus - C
Nagy tűzlepke Lycaena dispar 501 - 1000 egyed C
Vérfű-hangyaboglárka Maculinea teleius - C
Vágó csík Cobitis elongatoides 2000 - 3000 egyed C
Réti csík Misgurnus fossilis 2000 - 3000 egyed C
Szivárványos ökle Rhodeus sericeus amarus 501 - 1000 egyed C
Lápi póc Umbra krameri 200 - 200 egyed C
Vöröshasú unka Bombina bombina - C
Dunai tarajosgőte Triturus dobrogicus - D
Mocsári teknős Emys orbicularis 101 - 250 egyed C
Közönséges vidra Lutra lutra 1 - 5 egyed D
Ürge Spermophilus citellus 100 - 150 egyed D


Élőhelytípusok

Élőhely kódja Élőhely neve Kiterjedés (ha) Borítás (%)
91 éger- és kőrisligetek, puhafás ligeterdők, láperdők 26,5
6210 szálkaperjés-rozsnokos félszáraz gyepek 0,8
6250 pannon löszsztyeppek 151
6260 pannon homoki gyepek 79
6410 kékperjés láprétek 27,5
6440 ártéri mocsárrétek 223
1530 pannon szikesek 2026
91I0 euro-szibériai erdőssztyepp-tölgyesek 2,5

Ajánlott idézés

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2021) Natura 2000 adatbázis: Hajta mente. https://www.mme.hu/natura-2000-teruletek/hudi20025 Letöltés dátuma: 2021-09-24
A honlapon felhasznált térképi és egyéb adatok tájékoztató jellegűek.
Hivatalos adatokkal a Fölművelésügyi Minisztérium és az EU Bizottságának Környezetvédelmi Főigazgatósága rendelkezik.