Pilis és Visegrádi-hegység

Betűrendes kereső

A B C D E
F G H I J
K L M N O
P R S T U
V W X Y Z

Kereső

Alapadatok

Terület neve
Pilis és Visegrádi-hegység
Terület kódja
HUDI20039
Kiterjedés (ha)
30 145.74ha
Legutóbbi adatfrissítés
2012. október 1

Védettség, státusz

Terület státusza a Natura 2000 hálózaton belül
Különleges Természetmegőrzési Terület

Általános leírás, jellemzés 

A területet északról és keletről körbeöleli a Dunakanyar, délnyugatról pedig a 10-es főút szegélyezi. A Pilis a mezozoikum üledékes kőzeteiből épül fel, tömegében dachsteini mészkőből és dolomitból. A Visegrádi-hegység alapját is ez képezi, erre azonban a hamradkorban vulkáni eredetű rétegek is kerültek (miocán andezit, tufa és piroklaszt). A Pilis valójában vetődéses rögök oldalra billenő sorozata, a Visegrádi-hegység pedig erősen lecsupaszodott vulkáni felszín, amely sugarasan elrendeződő völgyrendszert fog körül. A területet középhegységi lombhullató erdők uralják. Az alacsonyabb térszíneken cseres-tölgyes, a magasabb oldalakon sziklai bükkösök és gyertyános-tölgyesek találhatók. A déli törmeléklejtők bozótosai és hársas-kőrises állományai is jelentős értéket képviselnek, csakúgy, mint a természetes, illetve a másodlagos gyeptársulások. A rendkívül változatos felszínnek köszönhetően többféle közéhegységi erdőtípus található itt meg. Különböző flóravidékek találkozása történik meg a területen, így sok faj itt éri el elterjedési területének határát. A fővéros közelsége miatt igen erős a városias jelleg.

A területhez kötődő legfontosabb európai közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok:

  • Közösségi jelentőségű élőhelytípusok: 9130 szubmontán és montán bükkösök (Luzulo-Fagetum), 91M0 pannon cseres-tölgyesek, 9150 a Cephalanthero-Fagion közép-európai sziklai bükkösei mészkövön, 8310 nagyközönség számára meg nem nyitott barlangok, 6190 pannon sziklagyepek (Stipo-Festucetalia pallentis)
  • Kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusok: 6210 meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) fontos orchidea-lelőhelyei, 6240 szubpannon sztyeppek, 9180 lejtők és sziklatörmelékek Tilio-Acerion erdői, 91E0, enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők, 91G0 pannon gyertyános tölgyesek Quercus petraeával és Carpinus betulusszal, 91H0 pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel
  • Közösségi jelentőségű állatfajok: vöröshasú unka (Bombina bombina), nagy hőscincér (Cerambyx cerdo), magyar fésüsbagoly (Dioszeghyana schmidtii), sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax), magyar tarsza (Isophya costata), kék pattanó (Limoniscus violaceus), szarvasbogár (Lucanus cervus), nagy tűzlepke (Lycaena dispar), gyászcincér (Morimus funereus), közönséges denevér (Myotis myotis), álolaszsáska (Paracaloptenus caloptenoides), csüngőaraszoló (Phyllometra culminaria), eurázsiai rétisáska (Stenobothrus eurasius)
  • Kiemelt közösségi jelentőségű állatfajok: kövi rák (Austropotamobius torrentium), havasi cincér (Rosalia alpina)
  • Közösségi jelentőségű növényfajok: Szent István szegfű (Dianthus plumarius subsp regis-stephani), leánykökörcsin (Pulsatilla grandis)
  • Kiemelt közösségi jelentőségű növényfajok: magyarföldi husáng (Ferula sadleriana), magyar vadkörte (Pyrus magyarica)

 

Természetvédelmi célkitűzések 

Általános célkitűzések: A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot és a kedvező természetvédelmi állapottal összhangban lévő gazdálkodás feltételeinek biztosítása.

Specifikus célok:

  • A kedvező természetvédelmi helyzet megőrzése: A jelölő fajok populáció nagyságának megőrzése, a populációk elterjedési területe nem csökkenhet. A jó állapotú jelölő élőhelyek természetszerű szerkezetének, fajkészletének megőrzése. Nem véghasználható a tíz éves erdőtervezési cikluson belül - jelölő élőhely típusonként vizsgálva -több idős erdőállomány, mint amennyi korosodásával belép a hasonló ökológiai funkciót ellátni képes korosztályokba. A jelölő erdei élőhelyek állományaiban a tájidegen fafajok elegyaránya nem növekedhet. A többlet vízhatástól függő jelölő élőhelyek számára a megfelelő vízellátottság és vízháztartás biztosítása, vízjárást negatívan befolyásoló vízrendezési beavatkozások nem végezhetőek.
  • Kedvező természetvédelmi helyzet elérése érdekében szükséges fejlesztés: Invazív fajok (selyemkóró, kanadai aranyvessző, fehér akác, bálványfa, fekete fenyő, erdei fenyő) által veszélyeztetett gyepek megóvása a degradációtól. A jelölő erdei élőhelyek állományaiban előtérbe szükséges helyezni a folyamatos erdőborítást biztosító, vagy ahhoz funkciójában jobban közelítő használatok alkalmazását, valamint közelíteni szükséges a lombkorona-, cserje-, lágyszárú szint faji, életkori összetételét a természetes állapotokhoz, különösen a magas természetességű bükkösök, melegkedvelő, tölgyesek, cseresek és a gyertyános tölgyesek területén. A becserjésedés, beerdősödés miatt degradálódó jelölő élőhely száraz gyepek területén a szukcesszió lassítása, a cserjék visszaszorítása mozaikos foltokban, a cserjések túlzott térfoglalásának megakadályozása. A gyom- és kultúrfajok (Acer negundo, Amorpha fruticosa, Ailathus altissima, Prunus serotina, Populus x hybrida, Pinus nigra, Asclepias syriaca, Solidago gigantea, S. canadensis, Aster spp., stb.) eltávolítása-fékentartása, konkurrenciájuk leküzdése az élőhely őshonos fajai érdekében. A kiemelt jelentőségű jelölő fajok közül a kövirák (Austropotamobius torrentium) megőrzése érdekében szükséges a vízfolyások vízminőségének azonnali javítása, a szennyező források felderítése, a szennyezések megszüntetése. A xilofág rovarok állományának növelése érdekében szükséges megfelelő területi kiterjedésben és térbeli elosztásban idős erdők és facsoportok fenntartása, megfelelő mennyiségű, méreteloszlású holt fa biztosítása. A barlanglátogatás és denevérkutatás a denevér populációkat ne veszélyeztesse, a denevérvédelmi okokból jelentős barlangok lezárása. A vöröshasú unka (Bombina bombina), sárgahasú unka (Bombina variegata) populációk érdekében a kis tavak, vízállások megőrzése. A havasi cincér (Rosalia alpina) védelme érdekében az élőhelyéül szolgáló bükkösökben biztosítani szükséges a populáció folyamatos fennmaradásához megfelelő faállományt. A kék pattanóbogár (Limoniscus violaceus) védelme érdekében biztosítani kell élőhelyén talajszinti faodúk meglétét és kialakulásának lehetőségét, elsősorban idősebb sarj eredetű tölgyes állományok fenntartásával és részben sarj eredetű erdő állományok felnevelésével. A magyarföldi husáng (Ferula sadleriana) populáció megőrzése érdekében a vadvédelmi kerítést a vadlétszám megfelelő méretűre csökkentéséig szükséges fenntartani. A területen a vadlétszámot olyan szinten szükséges tartani, hogy az a külön vadvédelem nélküli erdőfelújítást ne gátolja, valamint ne okozza a gyepek degradációját, a tájidegen muflon állomány kiszorítása a jelölő élőhelyek területéről. A jelölő élőhelyek infrastrukturális fejlesztésekkel szembeni védelme. Az élőhelyeket veszélyeztető egyéb tevékenységek (pl.: gépjármű forgalom, crossmotorozás, quad, siklóernyőzés, illegális bányászat) megszüntetése, a jogilag nem létező, de kijárt földutak felszámolása A lovas, gyalogos turista forgalom, szabályozása, túraútvonalak kijelölése, folyamatos ellenőrzése. Az illegálisan kialakított anyagnyerő helyek gyom és hulladék mentesítése, további lerakások megakadályozása, pl az utak lezárásával, őshonos fafajú erdő kialakításával történő rekultivációja a megmaradt eredeti domborzati formák bolygatása nélkül. Abiotikus katasztrófák (pl: tűzkár) elhárítása. 

 

Kijelölés alapjául szolgáló fajok, élőhelyek

=
Terület jelentősége a fajvédelem szempontjából

Az országos állományhoz viszonyított arány
A: 100% >= p > 15%,
B: 15% >= p > 2%,
C: 2% >= p > 0%,
D: nem jelentős, előfordul


Fajok
Név Tudományos név Állománynagyság (min-max)
állandó szaporodó / fészkelő telelő átvonuló / gyülekező
Szent István-szegfű Dianthus plumarius regis-stephani 101 - 250 egyed B
piros kígyószisz Echium maculatum 500 - 600 egyed C
Magyarföldi husáng Ferula sadleriana 1000 - 3000 egyed A
Bíboros sallangvirág Himantoglossum caprinum 50 - 100 egyed C
Homoki nőszirom Iris humilis ssp. arenaria 2001 - 5000 egyed C
Leánykökörcsin Pulsatilla grandis 5000 - 7000 egyed B
Magyar vadkörte Pyrus magyarica 5 - 5 egyed A
Magyar gurgolya Seseli leucospermum 500 - 1000 egyed C
Kövi rák Austropotamobius torrentium 1000 - 1000 egyed A
Nagy hőscincér Cerambyx cerdo 10000 - 10000 egyed B
Skarlátbogár Cucujus cinnaberinus - C
Magyar tavaszi-fésűsbagoly Dioszeghyana schmidtii - C
Sárga gyapjasszövő Eriogaster catax - C
Csíkos medvelepke Euplagia quadripunctaria 500 - 1000 egyed C
Budai szakállasmoly Glyphipterix loricatella - C
Magyar tarsza Isophya costata - C
Kék pattanó Limoniscus violaceus - C
Nagy szarvasbogár Lucanus cervus 100000 - 100000 egyed B
Nagy tűzlepke Lycaena dispar - C
Gyászcincér Morimus funereus 251 - 500 egyed C
Álolaszsáska Paracaloptenus caloptenoides - C
Csüngő araszoló Phyllometra culminaria - C
Havasi cincér Rosalia alpina 2000 - 5000 egyed B
Eurázsiai rétisáska Stenobothrus eurasius 500 - 1000 egyed C
Harántfogú törpecsiga Vertigo angustior - C
Hasas törpecsiga Vertigo moulinsiana - C
Petényi márna Barbus petenyi 100 - 500 egyed C
Szivárványos ökle Rhodeus sericeus amarus 1000 - 1000 egyed C
Vöröshasú unka Bombina bombina 1001 - 5000 egyed C
Sárgahasú unka Bombina variegata - C
Mocsári teknős Emys orbicularis 5 - 10 egyed C
Nyugati piszedenevér Barbastella barbastellus - C
Eurázsiai hód Castor fiber - D
Közönséges vidra Lutra lutra - C
Hosszúszárnyú denevér Miniopterus schreibersii - C
Nagyfülű denevér Myotis bechsteinii - C
Hegyesorrú denevér Myotis blythii 201 - 500 egyed C
Tavi denevér Myotis dasycneme - C
Csonkafülű denevér Myotis emarginatus - C
Közönséges denevér Myotis myotis 1001 - 2000 egyed B
Kereknyergű patkósdenevér Rhinolophus euryale - C
Nagy patkósdenevér Rhinolophus ferrumequinum 10 - 30 egyed C
Kis patkósdenevér Rhinolophus hipposideros 201 - 500 egyed C


Élőhelytípusok

Élőhely kódja Élőhely neve Kiterjedés (ha) Borítás (%)
91 éger- és kőrisligetek, puhafás ligeterdők, láperdők 301,46 1
6190 pannon sziklagyepek 301,46 1
6240 pannon lejtősztyeppek és sziklafüves lejtők 301,46 1
6510 üde magas füvű kaszálórétek 482,33 1,6
6520 veres csenkeszes rétek és sovány gyepek 300
8150 sziklahasadékok, -falak és törmeléklejtők növényzete 301,46 1
8210 sziklahasadékok, -falak és törmeléklejtők növényzete 301,46 1
8220 sziklahasadékok, -falak és törmeléklejtők növényzete 15,07 0,05
8310 nem látogatható barlangok 1
40A0 kontinentális sziklai- és sztyeppcserjések 904,37 3
6210 szálkaperjés-rozsnokos félszáraz gyepek 602,91 2
9130 szubmontán és montán bükkösök 5426,23 18
9150 sziklai bükkösök, sziklai hárserdők és hársas-berkenyés sziklaerdők 602,91 2
9180 törmeléklejtő- és szurdokerdők 602,91 2
91G0 pannon gyertyános-tölgyesek 10551,01 35
91H0 pannon molyhos tölgyesek 1507,29 5
91M0 pannon cseres-tölgyesek 7536,44 25

Ajánlott idézés

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2021) Natura 2000 adatbázis: Pilis és Visegrádi-hegység. https://www.mme.hu/natura-2000-teruletek/hudi20039 Letöltés dátuma: 2021-02-28
A honlapon felhasznált térképi és egyéb adatok tájékoztató jellegűek.
Hivatalos adatokkal a Fölművelésügyi Minisztérium és az EU Bizottságának Környezetvédelmi Főigazgatósága rendelkezik.