Gödöllői-dombság peremhegyei

Betűrendes kereső

A B C D E
F G H I J
K L M N O
P R S T U
V W X Y Z

Kereső

Alapadatok

Terület neve
Gödöllői-dombság peremhegyei
Terület kódja
HUDI20040
Kiterjedés (ha)
317.62ha
Legutóbbi adatfrissítés
2012. október 1

Védettség, státusz

Terület státusza a Natura 2000 hálózaton belül
Különleges Természetmegőrzési Terület

Általános leírás, jellemzés 

A Gödöllői-dombság nyugati peremvidéke. Az Alföld északi részén elterülő dombvidék úgy nyúlik be a Duna-Tisza-közére, mint egy félsziget. A Gödöllői-dombság más réseitől eltérően itt a felszínen is találhatók harmadkori eredetű mész- és homokkőalakzatok. Mivel a dombvidék peremén terül el, az átmeneti jelleg igen gazdag élővilág kialakulását és fennamaradását eredményezte. Körülbelül azonos a fás (zárt és nyílt erdőségek) és fátlan élőhelytípusok (lejtősztyepek, homoki gyepek) aránya. A síkság és a hegyvidék találkozásánál egyedülállóan gazdag élővilág alakult ki, főként a lepkék fajgazdagsága kiemelkedő. Az elszigetelt élőhelyfoltok ökológiai állapota viszonylag jó, a fővárost övező agglomeráció terjeszkedése azonban folyamatos veszélyt jelent a területre.

A területhez kötődő legfontosabb európai közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok:

  • Kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusok: 6260 Pannon homoki gyepek, 91H0 Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel
  • Közösségi jelentőségű növényfajok: Homoki nőszirom (Iris humilis subsp. arenaria)
  • Közösségi jelentőségű állatfajok: Magyar futrinka (Carabus hungaricus)

 

Természetvédelmi célkitűzések 

Általános célkitűzések: A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot és a kedvező természetvédelmi állapottal összhangban lévő gazdálkodás feltételeinek biztosítása.

Specifikus célok:

  • Kedvező természetvédelmi helyzet megőrzése: A jelölő fajok populációinak nagyságát nyomon kell követni és meg kell őrizni, a populációk elterjedési területe nem csökkenhet. A területen található természetközeli társulások kiterjedésének, szerkezetének, fajkészletének megőrzése. Nem véghasználható a tíz éves erdőtervezési cikluson belül - jelölő élőhely típusonként vizsgálva -több idős erdőállomány, mint amennyi korosodásával belép a hasonló ökológiai funkciót ellátni képes korosztályokba. A jelölő erdei élőhelyek állományaiban a tájidegen fafajok elegyaránya nem növekedhet.
  • Kedvező természetvédelmi helyzet elérése érdekében szükséges fejlesztés: Invazív fajok, különösen a selyemkóró, kanadai aranyvessző, fehér akác, bálványfa, nyugati ostorfa, fekete fenyő, erdei fenyő, által veszélyeztetett jelölő gyep-, és erdőtársulások megóvása a degradációtól, az invazív fajok terjedésének megállítása, állományaik csökkentése. A jelölő erdei élőhely állományaiban előtérbe kell helyezni a folyamatos erdőborítást biztosító, vagy ahhoz funkciójában jobban közelítő használatok alkalmazását, valamint közelíteni kell a lombkorona-, cserje-, lágyszárú szint faji, életkori összetételét a természetes állapotokhoz. A jelölő élőhelyek inváziós veszélyeztetésének mértéke nem növelhető. Ennek érdekében a jelölő élőhelyekkel érintkező, az adott helyen tényleges inváziós fenyegetést jelentő tájidegen fásszárú állományok nem telepíthetők. Újonnan telepített, vagy erdőfelújítás során létesített tájidegen fásszárú állomány és a jelölő élőhelyek között legalább 20 m széles védőzónának szükséges lennie fásszárú növényzetből, vagy legalább 30 m széles védőzónának lágyszárú növényzetből. A mesterségesen elcseresített erdőállományok szerkezetének, fafaj összetételének fokozatos átalakítása a termőhelynek megfelelő jelölő élőhelyek kialakítása érdekében. Az aktuális természeti állapothoz igazodó legeltetési/kaszálási rendszer kialakítása a jelölő gyeptársulások területén a túlhasználat/alulhasználat, valamint a természetes gyepszerkezetet romboló használat elkerülése érdekében. A becserjésedés miatt degradálódó jelölő gyeptársulások területén a szukcesszió lassítása, a cserjék visszaszorítása mozaikos foltokban, a cserjések túlzott térfoglalásának megakadályozása. A területen a vadlétszámot olyan szinten szükséges tartani, hogy az a külön vadvédelem nélküli erdőfelújítást ne gátolja, valamint ne okozza a gyepek degradációját, a tájidegen muflon állomány kiszorítása a jelölő élőhelyek területéről. A magyar futrinka (Carabus hungaricus) állományainak megőrzése érdekében élőhelyén a túlzott cserjésedés visszaszorítása. Az élőhelyeket és jelölő fajokat veszélyeztető tevékenységek (pl.: a hagyományos szemléletű erdőgazdálkodási tevékenység, túllegeltetés, gépjármű forgalom, crossmotorozás) megszüntetése, a jogilag nem létező, de kijárt földutak felszámolása. A lovas és gyalogos turista forgalom szabályozása, túraútvonalak kijelölése, szükség szerinti megszüntetése. A jelölő élőhelyek és jelölő fajok élőhelyének infrastrukturális fejlesztésekkel szembeni védelme. 

 

Területkezeléssel kapcsolatos dokumentumok

Fenntartási terv státusz: 
elfogadva

Veszélyeztető tényezők 

  • pásztorkodás felhagyása, legeltetés hiánya 
  • ösvények, burkolatlan utak, bicikliutak 
  • vadak károkozása (túltartott vadállomány) 
  • idegenhonos inváziós fajok jelenléte 
  • túrázás, lovaglás és nem gépesített járművel végzett tevékenység

Kijelölés alapjául szolgáló fajok, élőhelyek

=
Terület jelentősége a fajvédelem szempontjából

Az országos állományhoz viszonyított arány
A: 100% >= p > 15%,
B: 15% >= p > 2%,
C: 2% >= p > 0%,
D: nem jelentős, előfordul


Fajok
Név Tudományos név Állománynagyság (min-max)
állandó szaporodó / fészkelő telelő átvonuló / gyülekező
Homoki kikerics Colchicum arenarium 501 - 1000 egyed C
Homoki nőszirom Iris humilis ssp. arenaria 101 - 500 egyed C
Leánykökörcsin Pulsatilla grandis 11 - 50 egyed D
Szarvas álganéjtúró Bolbelasmus unicornis - D
Magyar futrinka Carabus hungaricus 501 - 1000 egyed B
Nagy hőscincér Cerambyx cerdo 51 - 100 egyed D
Skarlátbogár Cucujus cinnaberinus 10 - 50 egyed C
Csíkos medvelepke Euplagia quadripunctaria - C
Nagy szarvasbogár Lucanus cervus 51 - 100 egyed D


Élőhelytípusok

Élőhely kódja Élőhely neve Kiterjedés (ha) Borítás (%)
6240 pannon lejtősztyeppek és sziklafüves lejtők 31,76 10
6260 pannon homoki gyepek 127,05 40
91H0 pannon molyhos tölgyesek 127,05 40

Ajánlott idézés

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2021) Natura 2000 adatbázis: Gödöllői-dombság peremhegyei. https://www.mme.hu/natura-2000-teruletek/hudi20040 Letöltés dátuma: 2021-09-16
A honlapon felhasznált térképi és egyéb adatok tájékoztató jellegűek.
Hivatalos adatokkal a Fölművelésügyi Minisztérium és az EU Bizottságának Környezetvédelmi Főigazgatósága rendelkezik.