Összefogás az agrárterületek biológiai sokféleségének megőrzése érdekében

A mezőgazdasági élőhelyek természeti leromlása sajnálatos módon Európa-szerte általánosnak tekinthető. Az agrártáj átalakulása visszafordíthatatlannak tűnő folyamatokat indított el a madárfajok állományainak változásában is, melyekről többször hírt adtunk honlapunkon. A korábban csak Nyugat-Európában érzékelhető változások mára elérték hazánkat is, számos, régebben gyakorinak mondható madárfaj állománya csökkent érzékelhetően az elmúlt évtizedekben.

Az élőhelyváltozások és a madárfajok állománycsökkenése mögött szinte minden forrás kulcstényezőként említi meg a mezőgazdasági művelés változását. A szegélyélőhelyek eltűnése, a mezőgazdasági termelés intenzívebbé válása súlyosan hat mind mezőgazdasági élőhelyre jellemző gyakori madárfajok, mind az apróvadfajok állományára. Sajnálatos példa erre a fogoly hazai összeomlása vagy a nálunk még meglehetősen gyakori vadgerle populációjának nagy-britanniai drasztikus csökkenése (az 1970-ben becsült állomány mára 95 %-kal csökkent, forrás: www.rspb.org.uk).

Monokultúrás gabonatábla (Fotó: Orbán Zoltán).
A monokultúrás agrártáj kevés fajnak nyújt élőhelyet
(Fotó: Orbán Zoltán), ...



A mezőgazdasági termelési gyakorlat megváltozásában a közösségi agrárpolitika (KAP) támogatási rendszerének jelentős szerepe van. Egyrészt a támogatások mértéke, típusai és végrehajtási követelményei (gyommentesség, táblaméret maximalizálás stb.) a termelékenység növelésén keresztül negatívan hatnak a biodiverzitásra. Másrészt azonban a megfelelő támogatási jogcímek felhasználásával lehetőség nyílhat a biológiai sokféleség védelmét is szem előtt tartó gazdálkodási módszerek támogatására.

Betakarítás (Fotó: Orbán Zoltán).
... és ezeket is fenyegeti az intenzív használat
(Fotó: Fatér Imre).

 

Felismerve ezt a lehetőséget, valamint azt, hogy a mezőgazdasági élőhelyek kedvező irányú befolyásolásával a vadgazdálkodási ágazattal közösek az érdekeink, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a Szent István Egyetemmel, az Országos Magyar Vadászkamarával, és a Nyugat-Magyarországi Egyetemmel közösen megalapozó javaslatot készített elő az apróvadfajok élőhelyének fejlesztésére vonatkozóan.

Rovarbúvósávos kaszálás kékvércse-élőhelyen (Fotó: Orbán Zoltán).
A rovarbúvósávos kaszálás ...



A kezdeményező szervezetek az agrártámogatásokért felelős Vidékfejlesztési Minisztérium számára olyan javaslatot dolgoztak ki, mely – megfelelő támogatottság esetén – beilleszthető az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések rendszerébe. A javaslatcsomag elsősorban a kisebb mezőgazdasági táblák kialakítására, valamint a programban támogatást elnyerő területek 5 %-án a kedvező élőhelyi viszonyokat teremtő zöldugar létesítésére fókuszál. Az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések jellemzőinél fogva ezek a támogatások azokat a földhasználókat illetik meg, akik önkéntesen csatlakoznak a rendszerhez.

Nem bolygatott táblaszegélyes gazdálkodás (Fotó: Orbán Zoltán).

... és a kezeletlen táblaszegélyek ugyanakkor nagyságrendekkel
növelik a faj- és egyedszámot.

 

Ez természetesen némi bizonytalanságot is rejt magában, mivel a földhasználók csatlakozási hajlandóságát számos tényező befolyásolhatja (gazdálkodási szerkezet, a támogatási rendszer bonyolultsága, támogatási összeg, információhoz való hozzáférés stb.). Előzetes becsléseink szerint azonban jó esély van arra, hogy a körülmények kedvező alakulása esetén több tízezer hektár területen valósulhat meg az apróvadfajok – és ezzel együtt a mezőgazdasági élettérhez kötődő gyakori madárfajok – élőhelyi igényeinek megfelelő gazdálkodás, melytől joggal várhatjuk a jelenlegi helyzet javulását. Az apróvadfajok élőhelyfejlesztését szolgáló agrár-környezetgazdálkodási kifizetések mellett a kezdeményező szervezetek a kapcsolódó ún. nem termelő beruházások (sövénysorok, mezővédő erdősávok telepítése stb.) hatékony átalakítását is szorgalmazzák.

Bokros mezővédő erdősáv (Fotó: Orbán Zoltán).
A fogoly védelmének is fontos eleme a bokrosokkal tarkított
mezővédőerdősáv-hálózat bővítése (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Kezdeményezésünk sikeressége esetén a mezőgazdasági élőhelyek biodiverzitás-változása kedvező fordulatot vehet, oly módon, hogy eközben az érintett területek földhasználói méltányos kifizetésekben részesülhetnek.

 

Letölthető dokumentumok

 

 

MME adhat vonal: 13600/40
Hívásával 250 Ft-tal támogatja az MME madárvédelmi munkáját.
Köszönjük!

 

 

Svájci program logó
A "Fenntartható természetvédelem magyarországi Natura 2000 területeken"
című, SH/4/8 regisztrációs számú projekt a Svájci Hozzájárulási Program
támogatásával valósul meg.

 

Tóth Péter
MME programvezető

A felső kis képen fürj látható
(Fotó: ifj. Oláh János)