Már csak azért sem, mert télen kimondottan gyakori a lakott területeken. Ilyenkor a kóborló madarak előszeretettel keresik fel a településeket, ahol bőven van számukra is táplálék.

Sajnos azonban az igazság az, hogy az ökörszem azok közé a "szellem-madarak" közé tartozik (ilyen például a hasonlóan vágyott őszapó, a sárgafejű és a tüzesfejű királyka is), melyek bár ott vannak a téli tájban, de ilyenkor nincs állandó járásuk. Azaz az etető gyakori látogatóival, a cinegékkel, verebekkel és társaikkal szemben soha nem lehetünk biztosak abban, hogy mikor jelennek meg. Egy-egy látogatásuk között nemcsak napok, de akár hetek, hónapok, sőt évek is eltelhetnek.

 

Az ökörszem

A két királykafaj után kontinensünk harmadik legkisebb madara, tömege alig 6–7 g (!) körül alakul. Magyarországon főként a nyugati és északi megyékben, párás völgyek, folyó- és patakpartok sűrűjében költ.

Gyökerek közé, sűrű bokrokba építi száraz falevelekből álló ovális vagy gömb alakú fészkét, amit mohával, szőrrel és tollal bélel ki. A hím egyszerre 2–3 fészket is rak, a tojó ezekből választ.

Állandó madarunk. Télen nagyobb távolságokra is elkóborol, ilyenkor olyan helyeken is gyakori, ahol egyébként nem költ. Apróbb rovarokat, pókokat fogyaszt, de télen apró magvakat is eszik.

 

Téli etetésük

Méreténél fogva az ökörszem azon madarak közé tartozik, melyek az etetőn elsősorban a nagyobb termetű fajok által termelt magtörmeléket fogyasztják, de belekóstolhat a cinkegolyóba, az almába, és igénybe veheti az etető itatóját is.

Sűrű növényzetben bujkáló életmódja miatt elsősorban a talaj közelében, tehát a talajetetőkön és az etetőtálcákon érzi jól magát.

Elvileg tehát a többi madárral együtt ott kellene nyüzsögnie az etetőn, ezzel szemben viszont szinte soha nem látjuk itt! – Miért?

 

Inkább egér, mint madár

Az ok elsősorban az, hogy az ökörszemre – érthető módon – madárként gondolunk, holott viselkedését tekintve inkább a növényzetben bujkáló egérhez hasonlít. Rövid, kerek szárnyai ugyanis nem alkalmasak folyamatos és akrobatikus repülésre, ezért az ökörszem inkább a sűrű aljnövényzetben ugrál növényi szálról növényi szálra, ágról ágra. A bokrok, sövények, növényfoltok közötti távolságokat pedig a legrövidebb úton, többnyire térdmagasságban vagy ez alatt repülve küzdi le. A "leküzdést" az ökörszem esetében szó szerint kell venni, mivel ez a madárka néhány méretnél nagyobb távot "erőből repülve" tesz meg.

A számukra legkedvezőbbnek tekinthető talajetetők többnyire olyan nagyobb kiterjedésű kopár térségek, ahonnan hiányoznak a számukra biztonságos búvóhelyet és kapaszkodófelületet jelentő ágak és növényi szálak. Ezért ha talajetetőnket nem "ökörszemesítjük", akkor ez a madár továbbra is csak alkalmi vendégként vagy egyáltalán nem fordul meg nálunk.

 

Az "ökörszem-kastély"

A megoldás lényege, hogy úgy biztosítsunk búvóhelyet ennek a parányi, ugribugri madárkának, hogy közben ne építsük be a jellegénél fogva nyitott talajetetőnket, illetve ne létesítsünk jó rálátást és szabad megközelítést biztosító rejtekhelyet a macskáknak.

Az ökörszembarát talajetető fő jellemzője, hogy nem egy nagyobb nyírt, gyepes térség közepén, hanem a számára ökológiai folyosót jelentő bokrok, sövények közelében található, ahova pirinyó barátunk ágról ágra ugrálva szinte észrevétlenül tud eljutni.

Az eleséget és az itatót a kéreg alkotta falhoz közel szórjuk le, illetve helyezzük el. Etető- és itatótálcát az ökörszem-kastélyba épített alacsony rönkökre is elhelyezhetünk, illetve egy-két marék mákot és kölest (vagy egyéb apró szemű magot) magába a kéregrakásba is vethetünk, hogy a madár helyben is tudjon táplálkozni.

Az egyik legjobb ökörszem-kastély építőanyagot a nagyobb kéregdarabok jelentik,
amiket falként felrakva, és az ökörszemeknek ösvényt képezve padlóként lerakva
is alkalmazhatunk. A képeken látható téglaépítmény egy bagolyetető-egérvár.
5 fotó – katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

 

További vonzerőt jelenthet az ökörszemek számára, ha az etető-búvóhelyet olyan helyre építjük, ahol azt hosszabb-rövidebb ideig közvetlenül is éri a téli Nap.

Amint azt az alábbi felvétel is bizonyítja, egy ilyen helyen akár hosszú percekig is egy helyben napozhat, tollászkodhat ez az egyébként örökmozgó, néhány másodpercnél tovább egy helyben nem maradó (és ezért nehezen megfigyelhető) madár.

Talajetető kéregrakásán tollászkodó ökörszem. Lejátszáskor a minőséget érdemes
HD-ra állítani (Videó: Orbán Zoltán).

 

Mivel a Madárbarát kert program legfontosabb üzenete éppen az, hogy a körülöttünk élő állatokat segítve mi magunk is fantasztikus megfigyelési, fotós-videós élményekhez juthatunk, az ökörszembarát talajetetőt is érdemes az ablakles elé telepíteni.

A cikkben látott talajetető egy ablak előtt működik, ahonnan a mindennapok
során, bármiféle külön szervezés, rákészülés nélkül is jól megfigyelhető a
madarak élete (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Az ökörszem-kastély alapanyaga nem csak kéreg lehet, erre a célra tökéletesen megfelelnek a természetvédelmi farakás vékony és közepesen vékony ágai is, amikből könnyedén emelhetünk 1,5–3 m hosszú és 0,2–0,5 m magas falat, ami már bőven elegendő a többnyire magányosan járó ökörszemek vendégül látására.

Ökörszem-búvófal vékonyabb ágakból (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Amennyiben már van természetvédelmi farakásunk, akár itt is létesíthetünk egy etető- és itatóhelyet, a tövénél talajetetővel. Így megspóroljuk az "építkezést", és újabb, téli madárvédelmi funkcióval is felvértezzük ezt az alapvetően más állatcsoportok védelmét szolgáló eszközt.

Ennél a természetvédelmi farakásnál elegendő lenne le- és elsöpörni a havat, és
az eleség kiszórását, az itató elhelyezését követően máris kész lenne a
madarak, köztük ökörszemek fogadására is (Fotó: Orbán Zoltán).

 

A Madárbarát kert program további jellemzője, hogy a helyi lehetőségekre építve támogatja és igényli is a kreativitást. Az etető ökörszem-kastélyába érdemes üreges farönköt is beépíteni, ami mágnesként vonzza ezt az egérszerűen kutakodó, bujkáló életmódú madarat.

Ennek az az előnye is megvan, hogy tavasszal akár fészkelhet is benne egy ökörszempár, vörösbegy vagy megfelelő belméret és bejárati nyílás esetén akár a 2015. év madara, a búbosbanka is.

Üreges rönk kéregtetővel talajetető ökörszem-kéregrakásába építve.
5 fotó – katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

 

A környéken portyázó ökörszemek gyorsan felfedezik és belakják a számukra kialakított búvóhelyet, és innen kirebbenve végre a talajetetőnket is rendszeres használatba veszik.

A felvételen jól látszik (0:56-tól), hogy ez a gyengének tűnő madár milyen erőteljes
csőrcsapásokkal csipegeti ki a magevők által hátrahagyott, látszólag üres
maghéjak belsejében maradt, fogyasztható részeket. Lejátszáskor a
minőséget érdemes  HD-ra állítani (Videó: Orbán Zoltán).

 

Mindenkinek sok sikert kívánunk az etetők ökörszembaráttá alakításához! Ha tetszett önnek a cikk, kérjük, ossza meg minél több ismerősével, hogy mind több helyen találjon magának megfelelő téli táplálkozóhelyet ez a rendkívül érdekes viselkedésű és fantasztikus megfigyelési élményeket kínáló kis madár!  Köszönjük!

Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok könyvét (részletek >>).

 

Önt is várja a Madárbarát kert program!

A Madárbarát kert program a különböző lakó- és munkahelyi környezethez alkalmazkodó madárvédelmi módszertani gyűjtemény. A Madárbarát kert a családi házak, háztáji kiskertek, parkok és arborétumok; a Madárbarát óvoda és a Madárbarát iskola az oktatási intézmények; a Madárbarát panel a panelházak lakóinak, a Madárbarát munkahely az irodában dolgozók és munkáltatók alprogramja.

A programban való részvételhez nincs szükség különösebb madártani ismeretre, jártasságra, a regisztrációt követően megküldött Madárbarát Kert Kalendárium és a honlap minden szükséges információt tartalmaz. A különböző madárvédelmi eszközök és téli madáreleség pedig a kertészeti és barkácsüzletek mellett az MME boltjában is beszerezhető.

Elegendő már egy-két madárodú, egy itatónak használt virágalátét, télen pedig egy kis etető a kertbe, az óvoda- és iskolaudvarba, ablakba, és máris élvezhetjük tollas barátaink közelségét. Ha pedig már ott vannak, a pedagógusokat és a szülőket a nevelésben, a gyerekeket és felnőtteket a kikapcsolódásban, a gazdálkodókat és a kiskert tulajdonosokat a kártevők távol tartásában segítik a madarak.

Az elismerő tábla megszerzésének feltétele, hogy a program résztvevője a regisztrációt követően legalább egy mesterséges madárodú kihelyezésével, itató folyamatos működtetésével és téli madáretetéssel végzett egy évnyi madárbarát kertészkedést követően a regisztrációs csomagban kapott jelentőlap beküldésével tájékoztassa az MME központi irodáját az általa végzett madárvédelmi munkáról. Az információk értékelését és elfogadását követően postai úton megküldjük a ház falára, ajtóra, kerítésre kihelyezhető elismerő táblát, mely hirdeti, hogy itt egy madárbarát lakik és tevékenykedik.

A Madárbarát kert program alprogramjainak külön elismerő táblája van, a képen a Madárbarát kerté és a Madárbarát panelé látható. Nagyításhoz katt a képekre (Fotók: Orbán Zoltán).

 

A Madárbarát kert programnak 2015-ben már 6.000 regisztrált tagja van országszerte, köztük ezernél is több óvoda és iskola. Legyen Ön is "hivatásos" madárbarát kertész, üdvözöljük a Madárbarát kert programban!

 

Az MME támogatása

Kérjük, ne felejtse, hogy az MME tagság mellett többféle támogatással és a személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásával is segítheti egyesületünk munkáját. Köszönjük!

A letölthető 1% nyilatkozat a képre kattintva érhető el.

 

Orbán Zoltán