Budapest a többi európai fővároshoz képest jelentős kétéltű- és hüllőfaunával rendelkezik, köszönhetően a még mindig nagy kiterjedésű középhegységi erdeinek, több tucatnyi vizes élőhelyének és széles kertvárosi övezetének. A...
A Pannongyík-védelmi Program általános céljai
A pannongyík (Ablepharus kitaibelii fitzingeri) hazai elterjedésének, korábban ismeretlen élőhelyeinek feltérképezése (elsősorban a Gödöllői-dombság és a Kiskunság...
A kitridiomikózis a Batrachochytrium dendrobatidis rajzóspórás gomba által okozott betegség, amely kizárólag kétéltűeken fordul elő. A gomba a kétéltűek bőrében telepszik meg, elsősorban azokon a részeken, ahol keratinban gazdag (például...
A programunk célja a kaszpi haragossikló (Dolichophis caspius) hazai állományainak minél pontosabb feltérképezése és a veszélyeztetett állományok esetében aktív védelmi intézkedések foganatosítása. Szakosztályunk 2011 tavaszán indította...
Az alábbiakban egy rövid összefoglalót olvashatunk azokról a szabályozókról és fogalmakról, amelyek a hazai fajok fogságban történő tartásának tilalmára illetve a kivételekre vonatkoznak.
Szakosztályunk a kétéltű- és hüllőbarát kertprogramját az MME Madárbarát kert programja mintájára szeretné elindítani. Az a felismerés vezérel...
A hüllők (Reptilia) a hagyományos, mára elavultnak számító rendszertani felfogás szerint a gerincesek altörzsének egyik osztályát képezték. Az élővilág evolúcióját jobban tükröző, ma használatos, úgynevezett kladisztikus rendszerekben a...
A kétéltűek (Amphibia) a gerincesek altörzsének egyik osztálya. Tudományos nevük az amfíbiosz ógörög szóból származik, ami kettős életet jelent. Arra utal, hogy a kétéltűek legtöbb faja kifejlett korában szárazföldi életmódot folytat, de...
Oldalak
