Téli sövényodú-kihelyezés a települési vörösbegyek és ökörszemek költésének segítésére

A lakosság legkedveltebb madarai közé tartozó ökörszem és vörösbegy ősztől kora tavaszig gyakori vendége a lakott területeknek, az etetőknek és itatóknak is, a költési időszakban viszont alig vagy egyáltalán nem találkozhatunk velük. Ezen a helyzeten segíthetünk országszerte a cikkünkben ajánlott megoldások alklamazásával.

Hagyományos "C" típusú odú drótháló- és töviseság-védelemmel ellátva talajközeli kihelyezéshez (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Miért nem költenek?

Ennek egyik fő oka, hogy ez a két, talajon vagy talajközelben fészkelő madár a gondozott parkokban, kertekben nem talál olyan kellően nagy kiterjedésű, a tövüknél is széles és sűrű bokrosokat, ahol biztonságban építhetné meg fészkét.


A téli kertek, parkok egyik leglátványosabb madara a vörösbegy
(Videó: Orbán Zoltán).

 

Pedig a macskák és a szárnyas ragadozók jelentette veszély a fiatalok kirepülését követően jelentősen csökken, mivel a bujkáló életmódot folytató vörösbegy és ökörszem fészket elhagyó fiókái számára a fészkelésre egyébként nem alkalmas bokrok már kellő védelmet nyújthatnak. Ezért ha valahogy meg tudnánk oldani, hogy a fészkek biztonságban legyenek, akkor jó eséllyel a jelenleginél nagyobb számban költhetnének ezek a madarak is a közelünkben – újabb megfigyelési élményekkel gazdagítva életünket. Szerencsére ehhez rendelkezésünkre áll egy olyan mesterségesodú-típus, ami térd- és derékmagasság közé kihelyezve, némi kiegészítéssel ennek a két fajnak a költését is segítheti. 

A felnyírt, nem kellően széles bokrok, bokrosok nem alkalmasak a madarak, különösen a talajközelben fészket építő fajok költésére (Fotó: Orbán Zoltán).
A felnyírt, nem kellően széles bokrok, bokrosok nem alkalmasak a madarak, különösen
a talajközelben költő fajok fészeképítésére (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Megoldások „C” odú talajközeli alkalmazásához

A Madárbarát kert program résztvevőit is segítő MME web boltban beszerezhető hagyományos (elsősorban eresz alatti kihelyezéshez)  és időjárásállóbb fémtetős „C” odú nem a harkályok által készített természetes odúkat utánozza, hanem a szikla- és partfalak, korhadt törzsek esőtől védett üregeit. Ezért ezen az eszközön nem szűk, kerek röpnyílás található, hanem előlapjának felső fele teljes egészében nyitott. Lakott területeken eddig ezt az odút – éppen védtelensége miatt – szinte kizárólag az épületek eresze alá, magasra kihelyezve használtuk, elsősorban házi rozsdafarkú megtelepítésére.

"C" odú panelház erkélyén (Fotó: Orbán Zoltán).
"C" odú Madárbarát panel erkélyén (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Talajközeli alkalmazás esetében a dolog lényege az, hogy az odú félig nyitott előlapját valamilyen módon megvédjük a ragadozóktól úgy, hogy közben ne gátoljuk a vörösbegyek és ökörszemek mozgását, illetve megtartsuk a mesterséges fészkelőhely számukra fontos nyitottságát. A feladat csak első pillantásra tűnik lehetetlennek – a megoldás valójában roppant egyszerű, és ráadásul legalább kétféle módszer között is választhatunk.

Az odúkat elvileg tüskés, tövises növényzetbe is kitehetjük, ilyenkor nincs szükség az alábbiakban leírtakra, de akinek már volt dolga ilyen cserjével, az tudja, hogy ezekről egy-egy ágat levágni sem egyszerű, nemhogy az ágak sűrűjébe karnyi mélységbe nyúlva hosszasan matatni. Ezért jobb, ha „békésebb” bokrot választunk és az alábbi megoldások valamelyikét alkalmazzuk.

 

Rögzített kihelyezés

Az első, az odúk ellenőrzését és takarítását kevésbé támogató (ezért kevéssé ajánlott) módszer olyan bokrokban, sövényekben alkalmazható, ahol az odú a cserje belsejébe helyezhető ki úgy, hogy a sűrű ágak a bejárati oldalt is legalább jó arasznyi mélységben takarják.

A „C” odú kirakásához egy metszőollóra, kombinált vagy harapófogóra, némi vékony, de erős lágy drótra, és körülbelül 20–25 szál kisujjnyi vastagságú, 25–30 cm hosszútövises ágra (a fotókon tűztövis) van szükség (Fotó: Orbán Zoltán).
A rögzített "C" bokorodú kihelyezésének lépései 9 fotón - katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

Első lépésben rögzítsük az odút egy kellően erős függőleges ághoz vagy ágak összekötözött nyalábjához. Ehhez érdemes alul és felül is átfúrni az odú hátoldalán lévő tartólécet és a lyukakon átvezetni a drótot (Fotó: Orbán Zoltán).

A hosszú, erős és hegyes tövisek szárnyas és szőrmés ragadozót egyaránt távol tartanak az odútól (Fotó: Orbán Zoltán).

A bokor mélyére kihelyezett "C" odút körülvevő ágak kellő mennyiségű rögzítési pontot kínálnak a tövisfal rögzítéséhez (Fotó: Orbán Zoltán).

A tövises ágakat kötözzük az odú két oldala mellett és a bejárata előtt felnyúló ágakra úgy, hogy ezek alulról, felülről, oldalról és szemből is megakadályozzák a ragadozókat az odúba nyúlásban. Ügyeljünk arra, hogy a "tövisfalban" legyen akkora bebúvórés, amin keresztül a madarak közlekedni tudnak. (Fotó: Orbán Zoltán).

Ezen a tövisakadályon ragadozó (az erdei és a haragos sikló kivételével, melyek lakott területeken azonban alig fordulnak elő) jut át (Fotó: Orbán Zoltán).

Néhány perces munkát követően a változás szembeötlő - ilyen volt a kiindulási állapot, ... (Fotó: Orbán Zoltán).

... ez pedig a végeredmény (Fotó: Orbán Zoltán).

Amint tavasszal kilombosodnak az ágak, a "C" odú helyéről csak mi - és remélhetőleg az ott költő ökörszem- vagy vörösbegypár tud (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Önhordó megoldás

Figyelembe véve, hogy a mesterséges odúknál fontos szempont az ellenőrizhetőség és a takaríthatóság is (a fészkeket minden költés után, de legkésőbb ősszel érdemes eltávolítani), kicsit munkásabb, de jobb megoldást jelent, ha a „C” odú elejére készítünk egy ragadozóktól védő előtétet.        

Az előtét elkészítéséhez az előző fejezetben leírtak mellett: kalapácsra, 3 cm hosszú bognárszegekre (6–8 db), dróthálóra (az egyik legjobb a fotókon is látható „csibedrót”) és 2–3 mm vastag, kemény drótra van szükség. A képeken az utóbbit egy kiszolgált IKEA REGOLIT gömblampion belső drótkerete biztosította, amit egyszerűsítette a munkát (Fotó: Orbán Zoltán).
Az előtét elkészítésének lépéseit mutatja be a következő 17 fázisfotó - katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

Első lépésben a vastag drótból hajlítsunk egy „U” alakú keretet, ami a „C” odú két oldallapjára felfeküdve a röpnyílás elé nyúlik ki (Fotó: Orbán Zoltán).

Második lépésben a meghajlított drótvázat az elejével lefelé fektessük a dróthálóra, ... (Fotó: Orbán Zoltán).

... majd vágjuk ki a keret beborításához szükséges részt, amihez egy egyenlő oldalú kereszt alakot kell kapnunk. A háló oldalait ne vágjuk rövidre, jócskán hagyjunk rá, mert a felesleget később is le tudjuk vágni, míg a hiányt sokal macerásabb pótolni (Fotó: Orbán Zoltán).

Ezt követően hajtsuk fel a drótháló oldalait és kötözzük a keretre (Fotó: Orbán Zoltán).

A keret alsó és felső öblénél a hálót hagyjuk olyan hosszúra, hogy felhelyezéskor jócskán ráérjen az odú tetejére és előlapjára (Fotó: Orbán Zoltán).

Ha a hálószemeket ráhagyással vágjuk el, akkor saját anyagával tudjuk a kerethet kötözni (Fotó: Orbán Zoltán).

Amint megvagyunk, a felhálózott előtétet helyezük az odúra. A felső hálótöbbletet simítsuk a tetőre, az alsót pedig hajlítsuk az odú alsó homlokfalára. Ha jól dolgoztunk, akkor az odú bejárata teljesen zárt (Fotó: Orbán Zoltán).

Ezért is fontos, hogy a hálófal elejére vágjunk egy 3 cm körüli nagyságú lyukat (a "csibedrótnál" ehhez elég két szomszédos szemet összenyitni), amin keresztül a nagyobb termetű vörösbegy is be tud jutni az odúba (Fotó: Orbán Zoltán).

Az előtét odúhoz rögzítéséhez a bognárszegere lesz szükségünk, amiket oldalanként egy-két helyen csak félig verjük a fába, majd oldalra üssük el (Fotó: Orbán Zoltán).

Így a szegek vízszintes szára elforgatható, ... (Fotó: Orbán Zoltán).

 ... amivel a drótkeret és a háló szemei egyaránt rögzíthetőek, ... (Fotó: Orbán Zoltán).

 ... illetve az egész előtét néhány mozdulattal levehető (Fotó: Orbán Zoltán).

Ezt követően már csak a tövises ágakat kell feldrótoznunk az előtétre úgy, ... (Fotó: Orbán Zoltán).

 ... hogy a „tüskék” minden oldalról ... (Fotó: Orbán Zoltán).

 ... lehetetlenné tegyék a ragadozók közeledését. A tövises ágak elöl, a hálón lévő bebúvónyílás körül jócskán nyúljanak előre, ... (Fotó: Orbán Zoltán).

... ami a fészkelő madarakat nem zavarja, a ragadozókat viszont távol tartja (Fotó: Orbán Zoltán).

 

A sövény- és bokorodú „technológia” nagyszerűsége abban rejlik, hogy bár a kihelyezési magasság csak 0,6–1,5 m körül van, a függőlegesen álló vékony, de erős ágak sűrűje a sérüléssel fenyegető ágvilla-rengeteggel a legügyesebb ragadozók kedvét is elveszi a fészkelőhely megközelítésétől. Ha pedig ezt mégis megpróbálnák, a védelem második vonalát jelentő tövisek és drótháló biztosan útjukat állja.

"C" odú falra futtatott vadszőlőben, lombhullás után, rügyfakadás előtt (Fotó: Orbán Zoltán).
Az így kiegészített ökörszem- és vörösbegyodú előnye, hogy nem csak bokrok mélyére,
de keskenyebb sövényekbe, falra futtatott kúszónövényzetbe, természetvédelmi
farakásba
, és akár ablakodúként is kihelyezhető. Ezeket a lehetőségeket
mutatjuk be 19 fotón - katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

A falra futtatott kúszónövény indái megkönnyítik a "C" odú kihelyezését - ehhez elegendő a hátsó rögzítóléc alsó és felső részét egy-egy vastagabb inda alá csúsztatni (Fotó: Orbán Zoltán).

A falra futtatott kúszónövény indái megkönnyítik a "C" odú kihelyezését - ehhez elegendő a hátsó rögzítóléc alsó és felső részét egy-egy vastagabb inda alá csúsztatni (Fotó: Orbán Zoltán).

Az elütött szeges rögzítő megoldás néhány mozdulattal levehetővé teszi az előtétet az odú ellenőrzéséhez, takarításához (Fotó: Orbán Zoltán).

Az elütött szeges rögzítő megoldás néhány mozdulattal levehetővé teszi az előtétet az odú ellenőrzéséhez, takarításához (Fotó: Orbán Zoltán).

Az előző képeken téli időszakban bemutatott "C" odú a vadszőlő kilevelesedését követően teljesen láthatatlanná válik (a kép közepén). Az ablakban látható fakeret nyáron ablakitatóként, télen etetőként és itatóként működik. Az ablaktól balra egy "B" odú is látható (Fotó: Orbán Zoltán).

"C" odú bokorban, lombhullás után, rügyfakadás előtt (Fotó: Orbán Zoltán).

"C" odú bokorban, lombhullás után, rügyfakadás előtt (Fotó: Orbán Zoltán).

Az előző két képen látott "C" odú a bokor kilombosodását követően teljesen láthatatlanná válik (Fotó: Orbán Zoltán).

Ott, ahol a kúszónövény ezt lehetővé teszi, a "C" odút ablakodúszerűen is kihelyezhetjük (Fotó: Orbán Zoltán).

Ott, ahol a kúszónövény ezt lehetővé teszi, a "C" odút ablakodúszerűen is kihelyezhetjük (Fotó: Orbán Zoltán).

Ott, ahol a kúszónövény ezt lehetővé teszi, a "C" odút ablakodúszerűen is kihelyezhetjük (Fotó: Orbán Zoltán).

Ott, ahol a kúszónövény ezt lehetővé teszi, a "C" odút ablakodúszerűen is kihelyezhetjük (Fotó: Orbán Zoltán).

Ott, ahol a kúszónövény ezt lehetővé teszi, a "C" odút ablakodúszerűen is kihelyezhetjük (Fotó: Orbán Zoltán).

Az örökzöld borostyán egész évben dús, jól takaró levél- és indarengetege kedvelt fészkelőhelye a vörösbegynek és az ökörszemnek, ezért ebbe a növényzetbe is érdemes kiegészített "C" odút kihelyezni (Fotó: Orbán Zoltán).

Az örökzöld borostyán egész évben dús, jól takaró levél- és indarengetege kedvelt fészkelőhelye a vörösbegynek és az ökörszemnek, ezért ebbe a növényzetbe is érdemes kiegészített "C" odút kihelyezni (Fotó: Orbán Zoltán).

Az örökzöld borostyán egész évben dús, jól takaró levél- és indarengetege kedvelt fészkelőhelye a vörösbegynek és az ökörszemnek, ezért ebbe a növényzetbe is érdemes kiegészített "C" odút kihelyezni (Fotó: Orbán Zoltán).

Végül, de nem utolsó sorban a ragadozók elleni védelemmel ellátott "C" odú nem bolygatott farakásba is kihelyezhető (Fotó: Orbán Zoltán).

Végül, de nem utolsó sorban a ragadozók elleni védelemmel ellátott "C" odú nem bolygatott farakásba is kihelyezhető (Fotó: Orbán Zoltán).

 

„B” típusú odút is

Ha nincs fa a közelben vagy csak sűríteni szeretnénk kertünk odúkészletét, a bokrokba és sövényekbe nyugodtan kihelyezhetünk „B” odúkat is. Ezeket a „C” odúknál magasabbra, inkább mell- és fejmagasságba tegyük ki, így jó eséllyel számíthatunk széncingék és verebek beköltözésére. Természetesen a „B” odúkat nem kell háló vagy töviseság-előtéttel védenünk, elég, ha az odú tetejét a hagyományos kihelyezésnél megszokott módon az odú testéhez drótozzuk.

"B" odú orgonasövényben lombhullás után, rügyfakadás előtt (Fotó: Orbán Zoltán).
A "B" odúk sövénybe és bokorba helyezésére mutatunk néhány példát.
13 fotó - katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

 

"B" odú orgonasövényben lombhullás után, rügyfakadás előtt (Fotó: Orbán Zoltán).

Az előző képeken látott "B" odú a sövény kilombosodását követően teljesen láthatatlanná válik (Fotó: Orbán Zoltán).

Az előző képeken látott "B" odú a sövény kilombosodását követően teljesen láthatatlanná válik (Fotó: Orbán Zoltán).

"B" odú orgonasövényben lombhullás után, rügyfakadás előtt (Fotó: Orbán Zoltán).

Az előző képen látott "B" odú a sövény kilombosodását követően teljesen láthatatlanná válik (Fotó: Orbán Zoltán).

"B" odú magnóliabokorban lombhullás után, rügyfakadás előtt (Fotó: Orbán Zoltán).

Az előző képen látott "B" odú a magnólia kilombosodását követően teljesen láthatatlanná válik (Fotó: Orbán Zoltán).

"B" odú bokorban lombhullás után, rügyfakadás előtt (Fotó: Orbán Zoltán).

A "B" odú függesztődrótja bokorban, sövényben is alkalmas az eszköz kihelyezésére (Fotó: Orbán Zoltán).

Bár a kisméretű röpnyílással ellátott "B" odúkat a bokrokban, sövényekben nem kell külön védelemmel ellátni, a függesztődrót megcsavarásával megakadályozható, hogy egy élelmesebb szőrmés ragadozó az odú tetejét felnyitva jusson a fészekhez (Fotó: Orbán Zoltán).

Virágzáskor és a kilombosodást követően még egy ilyen kis termetű bokor is teljesen elrejti az odút (Fotó: Orbán Zoltán).

Virágzáskor és a kilombosodást követően még egy ilyen kis termetű bokor is teljesen elrejti az odút (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Mikor érdemes kihelyezni?

Mivel itt a bokrok, sövények kefesűrű ágrengetegében kell dolgoznunk, a láthatóság érdekében érdemes megvárni a lombhullást, és a tél elejére ütemezni a kihelyezést. Így a madaraknak is bőven van ideje felfedezni a potenciális fészkelőhelyeket, ami növeli az odúfoglalás valószínűségét. Fontos, hogy jól jegyezzük meg, hova tettük ki a „C” és "B" bokorodúkat, mert rügyfakadást követően a megújuló levélfal észrevehetetlenné teszi ezeket.

Orbán Zoltán - Madárbarátok könyve (Cser Kiadó, 2013) külső borító.
Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok könyvét (bolt >>), ...

 

Nagy Csaba szerk. - Odúlakó madaraink védelme (MME, 2013) könyv külső borító.
... illetve a kimondottan az odúlakó madarak védelmével foglakozó
kiadványunkat (bolt >>)!

 

Orbán Zoltán

 

Kapcsolódó hírek

Birdo – Az év madárfotósa címen fotópályázat indult. Magánszemélyek kezdeményezésére új fotópályázat indult Birdo – Az év madárfotósa néven. Idén elsősorban a hazai madárfotósokat kívánják megszólítani, de szívesen fogadnak külföldről is résztvevőket. Nevezési díj nincs, a pályázat mindenki számára nyitott.

Ti döntitek el, hogy ki legyen 2023-ban az év madara. Szavazz a hír alatti felületen július 25-ig! A  kampány a vizes élőhely egyik legjellemzőbb és legfontosabb élőhelyére, a parti nádasok fontosságára és védelmére kívánja felhívni a figyelmet. 

Denevérszállás takarítása (Fotó: Boldogh Sándor)

Első hallásra talán furcsának tűnhet az, hogy porszívóval is lehet denevéreket védeni, de így van. Márpedig minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy segítsünk nekik, mert az épületlakó kolóniák gyorsuló ütemben veszítik el szálláshelyeiket.