Új emlősfaj Kazahsztánból

A természetvédelmi és a fajmegőrzés programok elválaszthatatlan része a tudományos kutatás. A kutatás kifejezetten fontos a kevésbé ismert, de ritka, vagy már a kihalás szélén álló fajok esetében. 

A 2017-ben leírt új faj, a zsetiszui szöcskeegér (Sicista zhetysuica) terepi fényképe.

A szöcskeegerek kutatása kevéssel több, mint 10 éve vette kezdetét Magyarországon, és 2012. óta immár külföldön is aktív a Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület által vezetett csoport, melyhez az MTA-DE „Lendület” Evolúciós Filogenomikai Kutatócsoport molekuláris filogenetikával foglalkozó tagjai is csatlakoztak. A szöcskeegerek rendszertanának és elsődleges élőhelyeinek megismerése miatt különösen indokolt volt külföldi tanulmányutak, és igazi „expedíciók” szervezése. A tavalyi év során egészen Kazahsztán keleti csücskéig, az Altáj és a Tien-san hegységek lábáig jutottak a kutatók, mely utazást egy angol alapítvány, a The Rufford Foundation finanszírozott.


A Kökszu-völgy ÉK-Kazahsztánban, amely a zsetiszui szöcskeegér típus területe. A szöcskeegerek gyakoriak Kazahsztánban, egyik faj sem veszélyeztetett.

Az egy hónapnál is hosszabb expedíció során Kazahsztán hatalmas területén előforduló összes szöcskeegér-fajból legalább 1-2 állatot sikerült csapdákkal megfogniuk, és kis szövetmintát venni tőlük. A szövetmintákból kinyert DNS, és az abban kódolt gének szekvenciáinak meghatározására már természetesen itthon került sor. A Tien-san két jól elkülönülő hegyvonulatán fogott egerek szekvenciái között kiugróan nagy, 16%-os eltérést találtak. Rágcsálók esetében 5% feletti eltérésnél már faji szintű különbségről beszélnek. A két populáció között kromoszomális, méretbeli, valamint színezeti eltérést is találni, így minden adott volt a Zsetiszu hegységben fogott egeret egy önálló fajnak leírni, és a hegység neve után zsetiszui szöcskeegérnek (Sicista zhetysuica) elnevezni.


Dél-Altáj, ahol sztyeppe és magashegy találkozik. 

Érdemes tudni a szöcskeegerekről, hogy a rágcsálókon belül egy önálló családod alkotnak (Szöcskeegerek családja, Sminthidae), amihez kevés, csupán 15 faj tartozik, legalábbis eddig ennyit írtak le a kutatók. A családon belül megkülönböztetünk csíkos, síkvidéki és egyszínű (csík nélküli), hegyi szöcskeegereket. Utóbbi csoporthoz tartozik a zsetiszui szöcskeegér is.

A kutatók publikációja az új faj leírásával a Journal of Mammalian Evolution szaklapban jelent meg.

Szöveg: Cserkész Tamás
Fotók: Cserkész T., Sramkó G., és Fülöp A.

 

Kapcsolódó hírek

2021 év madara szavazás fajai (balról jobbra): cigánycsuk, kis őrgébics, sordély (grafikák: Kókay Szabolcs)

A 2021 év madara szavazás mindhárom énekesmadár faja az agrár élőhelyekhez kötődik, ezért az itt folyó gazdálkodási gyakorlat indikátor madarainak is tekinthetők. A nagytáblás, sok kemikáliát használó, intenzív kultúrák élőhely átalakítása mindegyikükre negatívan hat. Ezért bármely madár kapja is a legtöbb szavazatot, általa 2021-ben fokozott figyelmet tudunk fordítani a...

Szeretettel meghívjuk az érdeklődőket 2020. július 24-én 14 órakor kezdődő Vönöczky Schenk Jakab mellszobrának felavatására.

Felnőtt kategória, I. helyezett: Nagy Eszter Lelle

Az idei évben meghirdetett „Nem mind mérges, ami fekete” című rajzpályázatunkra az ország számos pontjáról, összesen 717 egyedi, igényes és ötletes pályamunka érkezett. Úgy gondoljuk, rajzpályázatunk elérte célját: az alkotóknak sikerült megmutatni a keresztes vipera és a melanisztikus erdei siklók, kockás siklók és vízisiklók szépségét és különlegességét.