Szociális tűzifát, de ne a védett erdőkből!
Amíg tart a moratórium, ilyen nem történhet: végvágás Natura 2000 területen, magas természetességű erdőben – a tűző napra került aljnövényzetben védett fajok pusztuló töveinek sokaságával. (Geresdi-dombság, Tolna, 2026. Fotó: Gálhidy László / WWF Magyaror
Természetvédő szervezetek nyílt levélben kérik a fakitermelési moratórium meghosszabbítását a miniszterelnöktől. Becslések alapján ez nem veszélyezteti a szociálistűzifa-termelés céljait, fontos lépés lehet azonban hazánk védett és Natura 2000 területeken lévő állami tulajdonú erdeinek védelmében, amíg a megfelelő kezelésüket biztosító intézményi és jogszabályi háttér létre nem jön. Ennek hiányában újabb értékes erdők, kiemelkedő nemzeti értékek semmisülhetnek meg.
Az Erdőszeretet Szövetség, a Greenpeace Magyarország Egyesület, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége, illetve a WWF Magyarország Alapítvány a miniszterelnöknek írt nyílt levélben hivatkoznak arra, hogy az új kormány által létrehozott, sokak által nagy örömmel fogadott Élő Környezetért Felelős Minisztérium egyik első bejelentése volt májusban az erdők kezelésének új alapokra való helyezése – aligha függetlenül az elmúlt évek tar- és végvágásokkal kapcsolatos társadalmi érzékenység növekedésétől.
"Nem engedhetjük tovább a tarvágásokat, erdeink nem csupán faanyagot, hanem a jövőnket és a hazánk épségét jelentik. Átalakítjuk az állami erdőgazdálkodást, hogy a profit helyett végre az ökológiai szemlélet legyen az irányadó" – jelentette ki Gajdos László miniszter közel fél éve.
Az átállás szimbolikus eszközeként szeptember végi lejárattal három hónapos fakitermelési moratóriumot hirdetett a tárca, amelynek idejére tervezte, hogy előkészíti a védett és Natura 2000 területeken található állami erdők kezelését új alapokra helyező intézményi átalakulásokat, elkezdi kidolgozni a kezelési célrendszereket, felülvizsgálni a szabályozási környezetet.
A zöld szervezetek szerint nem készült tiszta, transzparens ütemterv sem a védett és Natura 2000 területeken kitermelt fatömeg érdemi csökkentésére, sem a legértékesebb erdőfoltok lehatárolására, illetve biztosíték arra, hogy ott a legszükségesebb természetvédelmi célú beavatkozásokat leszámítva ne történjen semmiféle fahasználat. A fokozódó éghajlatváltozás miatt olyan erdőkezelésre van szükség, amely az erdők természetes alkalmazkodó- és regenerációs képességéhez igazodik.
A szociális tűzifa iránti igény elvben – a becsült mennyiségek alapján – ugyanakkor teljes egészében kielégíthető a nem védett területek alacsony természetességű erdeiből. Különösen megkönnyítené az igények biztosítását, ha a kormány módot találna arra, hogy hatékonyan segítse az ország erdeinek csaknem felét kezelő magán-erdőtulajdonosok piaci szerepvállalását, valamint visszafogná az erdőkből származó faanyag erőművi égetését.
A szervezetek álláspontja szerint a védett és Natura 2000 állami erdőterületeken kulcsfontosságú a moratórium határozatlan idejű fenntartása, legalább három okból.
- Az új minisztérium felállítása még zajlik, a moratórium idejére tervezett rendszerszintű intézményi átalakítások pedig eddig nem történtek meg. Az állami erdőgazdaságok jelenlegi finanszírozási modellje mellett a fakitermelés eddigi volumene csupán átmenetileg csökkenthető. A korlátozásokat csak akkor célszerű feloldani, amikor a kezelő intézmények működését már nem elsősorban a kitermelt faanyag biztosítja.
- A magas természetességű, védett erdőkben tervezett faanyagtermelés legtöbb formája rövid távon, középtávon és hosszú távon is károsítja az erdei ökoszisztémák működését. A természetvédelmi és rekreációs szempontból legértékesebb, a jövőben háborítatlanul vagy speciális természetvédelmi kezeléssel fenntartandó erdőtömbök lehatárolása alapvető stratégiai cél. Lehatárolások nélkül a legértékesebb erdeinket ebben a szezonban is érheti olyan, különösen a bontó-, szálaló-, vég- és tarvágásokból fakadó élőhelyi károsodás, aminek következményei akár egy-másfél évszázad alatt állíthatók csak helyre.
- A 2026-os év nyarán tapasztalt történelmi aszály olyan kritikus, vízhiányos állapotba hozta erdeinket, hogy a hagyományos erdészeti beavatkozások okozta többletstressz hatása beláthatatlan következményekkel járhat. Az erdőfelújulás ellehetetlenülése, a természetes bolygatásokra (különösen szél, tűz) és kórokozókra való fokozott érzékenység, a termőhely szélsőséges degradációja egyaránt valós veszély, ami hosszú távú állapotromláshoz, sőt erdőterület-vesztéshez vezet.
A zöld civil szervezetek méltányolják, hogy a minisztérium nyitott a párbeszédre, és ők is több javaslatcsomagot átadtak már a hosszú távú megoldások kidolgozását segítve. Ezt a jövőben is konstruktívan, szakértelmüket felajánlva folytatni fogják, a jelenlegi helyzetben azonban a moratórium megfelelő feltételek melletti meghosszabbítását kérik a kormánytól.
A nyílt levél teljes egészében ezen a linken olvasható. A kezdeményezők további szervezetek csatlakozását is várják a nyílt levélhez. Csatlakozási szándékukat a szervezetek az alábbi e-mail címen jelezhetik: regisztracio@wwf.hu