MAGUNKRÓL > Bemutatkozunk > MME központ - Jókai kert

Legfrissebb híreink

Vörös riasztás - a kemény fagyokban kritikus kérdés az itthon telelő madarak segítése!


Kiemelt hírünk
Ezekben a napokban nem csak rendkívül hideg, de szélsőségesen száraz szibériai légtömegek alakítják Magyarország időjárását. Ilyen körülmények között ...

Tovább »

Nem korán érkeztek, el sem mentek! - Mit tehetünk az áttelelő gólyákért?




Kiemelt hírünk

Az elmúlt héten több "megérkezett az első gólya" témájú hír jelent meg a médiában. Azonban az ezekben a beszámolókban tévesen bemutatott ...

Tovább »

Madárodú készítés a Felnémeti Civil Házban


2012. február 2.
Az MME Bükki Helyi Csoportja madárodú készítésre hívja a madárbarátokat a Felnémeti Civil Házba. A résztvevők a barkácsolás mellett megismerkedhetnek ...

Tovább »

Nem sikerült lelőni, így megmérgezték a parlagi sast


2012. január 31.

Különös madármérgezési esethez riasztották január közepén az MME-t és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságot (BNPI). Egy sportvadász Heves megyei terepbejárása ...

Tovább »

A jelölés helyétől 2.107 km-re olvasták le egy hazai nagy kócsag gyűrűjét


2012. január 27.
A Csongrád megyei Csaj-tónál kapott tavaly színes gyűrűt az a nagy kócsag, amelyet ÉNy-Spanyolországban figyeltek meg pár nappal ezelőtt. Az MME Madárgyűrűzési ...

Tovább »

50 érdeklődő vett részt a már hagyományosnak mondható madárgyűrűzésen Telkiben


2012. január 26.
Kocsis Zsuzsa, az MME környezeti nevelési munkatársa izgalmas gyűrűző bemutatót tartott 2012. január 21-én (szombaton) Telkiben. A Kokukk Egyesület felkérésére ...

Tovább »

Madarász Kör foglalkozás a Bükki Helyi Csoport szervezésében


2012. január 24.
Az MME Bükki Helyi Csoportja 2012. január 27-én (pénteken) megszervezi az év első Madarász Kör foglalkozását a Miskolci Civil Házban. A tervek szerint ezentúl ...

Tovább »

100 civil szervezet állt ki Ángyán József VM államtitkár mellett


2012. január 23.
Környezetvédők nyílt levélben fordultak Orbán Viktor miniszterelnökhöz, hogy ne fogadja el Ángyán Józsefnek, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkárának ...

Tovább »

Madárgyűrűzés Kiskőrösön 2012. január 22-én


2012. január 19.
Az MME Bács-Kiskun Megyei Helyi Csoportja madárgyűrűzést szervez Kiskőrösön, a szücsi turjános erdő természetvédelmi területen. A gyűrűzést Agócs ...

Tovább »

Beszámoló az MME Nomenclator Bizottság tavalyi gyűléséről


2012. január 19.
Az MME Nomenclator Bizottsága (NB) 2011-es évi rendes gyűlését Hortobágyon tartotta, 2011. október 21–23-án. Az alábbiakban adjuk közre azokat a főbb változásokat, ...

Tovább »

Madarász séta a Bükki Helyi Csoport szervezésében


2012. január 18.
Az MME Bükki Helyi Csoportja madarász sétát szervez 2012. január 21-én (szombaton) Lillafüredről Garadnára. A kb. 5 km-es túra során a gyakoribb fajokon ...

Tovább »

A hideg idő ellenére is több mint 70 ember látogatott ki vasárnap a Pomázi-síkra


2011. január 16.
Az MME Budapesti Helyi Csoportja az Országos Sasszinkronhoz kapcsolódva ragadozómadár-megfigyelő túrát szervezett a Pomázi-síkon január 15-én, ahova a hideg ...

Tovább »

Közel 9 hónap alatt duplájára nőtt az MME Facebook közössége


2012. január 13.
4 ezer követőnk van a Facebook-on. Ez azt jelenti, hogy közel 9 hónap alatt megduplázódott az online közösség létszáma. Bízunk benne, hogy a növekedés ...

Tovább »

Pályázat a Keve András Madártani és Természetvédelmi Szakkönyvtár könyvtárosi munkakörére


2012. január 13.
A Nemzeti Környezetügyi Intézet pályázatot hirdet a Keve András Madártani és Természetvédelmi Szakkönyvtár könyvtárosi munkakörére. A beadási határidő ...

Tovább »

Ragadozómadár-megfigyelő túra a Pomázi-síkon


2012. január 12.
Az Országos Sasszinkronhoz kapcsolódva ragadozómadár-megfigyelő túrát szervezünk a Pomázi-síkra 2012. január 15-én (vasárnap). A túrát Bagyura János, ...

Tovább »

9. Országos Sasszinkron - 2012. január 13-15.


2012. január 12.
Az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztálya és a Monitoring Központ, együttműködve a nemzeti parkokkal és más civil természetvédelmi szervezetekkel az idén ...

Tovább »

Ma ünnepli az MME a 38. szülinapját!


2012. január 6.
38 éve, 1974. január 6-án alakult meg a Magyar Madártani Egyesület. Az akkor 200 taggal induló egyesület mára nemcsak Magyarország, de Közép-Kelet-Európa ...

Tovább »

Szotyi az eperben


2012. január 6.
Amíg az etetők alakja nem akadályozza a táplálékhoz való hozzáférést, a madaraknak gyakorlatilag mindegy, hogy az etető hogy néz ki, mit utánoz vagy ...

Tovább »

Nyomtatás

Az MME otthona - a Jókai kert

A Jókai kert országos védettséget élvező természetvédelmi terület, mely munkaidőben szabadon látogatható közpark is egyben. Évtizedek óta itt működik az MME központi irodája, és 2009-ben a főépületbe költözött a Dunai-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság központja.

Az MME épülete a fővárosi Jókai-kertben (Fotó: Orbán Zoltán).
Az MME központi irodája 1985-óta ez a vadszőlővel befuttatott,
tégla és fa épület a Jókai kert belső útjának végén.


Az MME központi irodája és boltja
Az egyesület 1985-ben költözött a főváros XII. kerületében található Jókai kertbe (megközelítés). Az MME központi irodája a kert belső útjának végén, egyszintes, vadszőlővel befuttatott tégla és fa épületben működik. A hosszúkás épület első felében találhatók a szervezet belső irányításán dolgozó kollégák irodái, a középső bejárattól jobbra, az épület hátsó traktusában fogadja az érdeklődőket a tagnyilvántartási és Madárbarát kert ügyintézési iroda, valamint az MME bolt is.  


A Jókai kert munkaidőben szabadon látogatható közpark!
A kert a mai formáját 1979-ben nyerte el, amikor az öreg fák megóvása, s a valamikori erdős jelleg visszaállítása volt a rendezés legfőbb célja. A kovácsolt vas kapun áthaladva jobbra ívelő lejtős úton indulunk el a főépület felé, amely Jókai Mór egykori villája helyén áll. Bal kéz felől, a kerítés mentén bokorsor, a másik oldalon juharfák, cseresznye és kőris mellett elhaladva érjük el azt a kis magaslatot, amelyen az író kedves oroszlános kőasztala, padja áll.

Egy percre leülve, nézzünk körül! Előttünk a Jókainak oly kedves hársak, valamint tiszafák és vadgesztenye árnyékában Róna József Anakreon szobra emlékeztet az íróra. Hátunk mögött a város, s bár a telket ívesen körülölelő Költő utca hatalmasra nőtt fái már nem nyújtják azt a kilátást, mint egykor, a Gellérthegy egy hasadékon át még idelátszik.

Ha tovább haladunk, elérjük a főépületet. A második világháborúban erősen megrongálódott, s végül lebontott Jókai villa helyén kétszintes ház épült, amely most a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság központja. Földszintjén egy kis emlékszobában látható némely személyes tárgya, kerti szerszáma és felnagyított fényképe az írónak, továbbá itt működik a Keve András Madártani és Természetvédelmi Szakkönyvtár is. Az épület előtt hársfa és vadgesztenyék s még Jókai ültetése az a gyönyörű hegyi juhar is, amely az épület előtti kerti terasz közepén áll.

A Jókai-kert kőépületében jelenleg a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működik (Fotó: Orbán Zoltán).
 A főépület ma a Dunai-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság központja.


A főépület mellett elhaladva, jobb kéz felől találjuk az egykori majoros házat, oly sok szüret színhelyét, szinte eredeti állapotában. Meredek pincelejárója lépcsőiben mély bevésések mutatják a hajdani, a hordók mozgatását megkönnyítő sínek helyét.

A présház a Jókai-kertben (Fotó: Orbán Zoltán).
 A majoros ház.


Mögötte a terület még őrzi az egykori teraszozás nyomait, a három "lonkáét", amelyet a föld megfogására alakíttatott ki a gondos gazda. A szélvédő telepítésből néhány hársfa, bükk és juharfa áll még, s vesz körül egy, még porladóban is fenséges, kidőlt, magas kőris törzset, tövében már új fák sarjaival: dióval, eperfával, cseresznyével. A legfelső szinten egy pavilonban madártani előadásokat rendezhetnek az érdeklődő iskolák, óvodák részére. 

A kert felső sétaútja mentén található a Kő tanösvény, mely hazánk földtani múltjába segít betekinteni az ország minden részéről ideszállított és tájékoztató feliratokkal ellátott kőtömbök segítségével.

A Kő tanösvény a Jókai-kertben (Fotó: Bajor Zoltán).
A Kő tanösvény egy szakasza (Fotók: Bajor Zoltán).


A kert fáira kihelyezett mesterséges madárodúkban számos madárfaj fészkel, télen a kert több pontján is etetjük a madarakat, ezért a látogatókat egész évben számos madárfaj és az itt élő mókusok megfigyelési élménye várja a kertben.

Mókus nyári gallyfészke a Jókai kertben (Fotó: Orbán Zoltán).
Mókus nyári gallyfészke a Jókai kertben.
 
Mókus a Jókai kertben (Fotó: Orbán Zoltán).
A mókusok télen ...
  
Mókus a Jókai kert egyik etetőjén (Fotó: Orbán Zoltán).
... rendszeres, ...
 
Mókus a Jókai kert egyik etetőjén (Fotó: Orbán Zoltán).
... néhány méterről megfigyelhető vendégei ...
 
Mókus a Jókai kertben (Fotó: Orbán Zoltán).
... a Jókai kert nagy dúcetetőjének (Fotók: Orbán Zoltán).

A Svábhegy
A római kortól a XX. század elejéig Buda és a Budai-hegyvidék életében jelentős szerepet játszott a szőlőművelés és a borkészítés. A letelepedett római légiók, valamint a velük és utánuk érkezett római polgárok szívesen foglalkoztak a szőlő termesztésével. A római limes, a birodalom megerősített határvonala, majdnem pontosan megfelel a szőlő határának, úgy is fogalmazhatunk: a legionárius addig ment, míg a szőlő kísérte. A magyarországi művelés két gyökérből táplálkozik: a dunántúli római eredetű, míg a Mátra vidéki- hegyaljai a kaukázusival mutat rokon vonásokat. A magyar nyelv bolgár-török eredetű szőlő, seprő, szűr és bor szavai is innen erednek.

Szőlőt tehát már a rómaiak is neveltek Pannóniában, de nagyobb szőlőtelepítés és -művelés csak a XII. században kezdődött. "A budai és Buda környéki szőlőművesek nemcsak sokan voltak, de társadalmi súlyuk is volt. Így 1457 tragikus budai tavaszán Hunyadi Lászlót azért a vár udvarán (és nem Buda piacán) végezték ki, mert a magyar szőlőmunkások lázadásától tartottak" - írja Zolnay László. A budai szőlőművelés a török időkben érte el fénykorát. Evlia Cselebi 1660-1664-es magyarországi utazásaiból idézve: "A budai vámfelügyelő elbeszélése szerint Gül-baba dombjától, a Közép-hegyektől és Muhabad dombjaitól egész a Gürz-Eliász hegyig és Kile ovaszi dombjaiig menve, onnan pedig egész Ó-Budáig széltében és hosszában három órányi helyen 7000 szőllőkert van." (Muhabad dombjaiként a mai Szabadság-hegyet, Kile ovasziként Kelenföldet írja le az egykori utazó, Gürz-Eliász hegye pedig a Gellért-hegy). A felszabadító háborúk és ostromok tönkretették a város szőlőkultúráját, amelyet aztán a szerb és a német lakosság telepítései élesztenek újjá. Az idő múlásával az egyre-másra szaporodó présházak a szüreti mulatságok kedvelt színhelyei lesznek, különösen a XVIII. században. Gvadányi József versrészlete is ezeket az időket idézi. A XIX. század elején már egyre gyakoribbá válik, hogy nem a szőlőben, hanem nagyobb vendéglőkben tartják a szüreti mulatságokat. Juhhúsos kását, báránytokányt, káposztás bélest és más szüreti ételeket kaptak a vendégek.


A Jókai kert az író korában
Ennek a dombvidéknek egy 2 és 1 holdnyi darabját vásárolta meg Jókai Mór 1853-ban az Egy magyar nábob honoráriumából. A telken csak egy rozzant ház állt, egyébként elhagyott kőbánya volt, kökénnyel, galagonyával, földi bodzával benőve. Erre a területre az író Édenkertet álmodott. Legelőször is fákkal ültette be a ház előtti fennsíkot észak és nyugat felől. Hársak, juhar, vadgesztenye, szilfa, dió voltak első ültetései, megszelídítve az addig pusztító északi szelet. Ezzel egyidejűleg fogott hozzá a kőbánya betemetéséhez és a három terasz kialakításához. A szél után tehát a lezúduló esővíz pusztításaitól is megvédte a termőtalajt. Mivel víz csak szűkösen állt rendelkezésre - az egyedüli forrásvíz a "Mátyás kútja" volt, ahonnan hordókban fuvarozták a vizet, Jókai ciszterna építését határozta el. De ásatott vízfogó gödröket a kerítések mentén is, s az egyik teraszon rendszeresen összegyűlt vizet téglából készült földalatti csatornán vezettette a fák gyökereihez. Gyümölcsfákat és szőlőt telepített, konyhakertet létesített s teheneket tartott, amelyek tejét boldogan vitték haza ismerőseik. Külön említést érdemel az író szőlőskertje. Mikor már megismerte minden részét a telek talajának, mikor fáradságos munkával betelepítette azt szőlővel, a filoxéra kétharmadát elpusztította. Ekkor újra telepített és megkezdte harcát a kártevők ellen. Sok évtizedes tapasztalataiból, a filoxéra, a levél- és pajzstetvek, a peronoszpóra elleni küzdelmeiről, s a sok fáradságos munka melletti örömökről felejthetetlen sorokat ír Kertészgazdászati jegyzetek című, 1896-ban megjelent könyvében. De kertje fel-felbukkan elbeszéléseiben is, mint például Az orrgyilkos című novellájában.

"A budai hegyeken levő szőlőimet egy közeli faluban lakó munkások művelik: magyar emberek. Maguknak is van otthon egy kis gazdaságuk, hanem úgy osztják fel a munkát, hogy mikor a férfiak ide feljönnek szőlőt metszeni, kapálni, azalatt az asszonyok végzik a mezei munkát, mikor meg az asszonynép kerül ide kötözni, válogatni, akkor a férfiak dolgoznak otthon. A takarodás ideje alatt pedig szünetel a szőlőmunka, azalatt mindketten otthon vannak aratni, kévét kötni. Szüretre megint itt van férfi, asszony, bevégezni a szőlőmunkát."

Jókai nemcsak szőlejét, gyümölcsfáit ápolta féltő szeretettel, hanem a kertjében fészkelő madarakat is számon tartotta. S nem csak gazdasági hasznuk miatt, amit minden jó szemű gazdaember méltányol. 1875-ben egy kifosztott fülemüle fészek miatt még majorosát is elbocsátotta - erről bátyjának lánya emlékezik meg emlékirataiban.

 





Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges
adományával is hozzájárulhat a madarak
és más állatfajok védelméhez!

     

     Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >>

     Egyéni és céges adományozás >>


 Köszönjük!