![]() | ![]() | ![]() |
Legfrissebb híreink
Fülemülék éjszakája 2013
Kiemelt hírünk - Frissítve: 2013. május 19. 10:04 (Dejtári pótnap eső miatt)
Az elkövetkező hetek kora esti és éjszakai óráiban hangzik fel országszerte, még a belvárosi ...
Gólyavédelem Egyeken
2013. május 22.
A Magyarországon fokozottan védett fehér gólya a magyar nép, az Alföld kedvelt madara, de szinte egész elterjedési területén szeretik az emberek. A közkedveltség ...
Fülemülék Éjszakája - Beszámoló a Tápió-vidékről
2013. május 21.
Változatos élőhelyeken, négy helyszínen zajlott a rendezvénysorozat, amellyel egyben a Madarak és Fák Napját is ünnepeltük. Aktivistáink közreműködésével ...
Családi nap a Rákosivipera-védelmi Központban
2013. május 16.
2013 május 25-én, Európai Nemzeti Parkok Napja alkalmából családi napot rendezünk a Rákosivipera-védelmi és Bemutató Központban.
Mentett parlagisas-tojásból kelt ki a fióka
2013. május 16.
A parlagi sasokat nem csak a mérgezés és egyéb illegális emberi tevékenységek veszélyeztetik. Ez a nagytermetű ragadozó más madárfajokhoz hasonlóan igen ...
Picinke-les a Budakeszi Vadasparkban
2013. május 15.
Május 11.-én a Budakeszi Vadaspark is Madarak és Fák napi rendezvényt szervezett, és felkérésüknek eleget téve az MME is képviselte magát a programon. Délelőtt ...
Újra repül Vihra, méreg végzett Danival
2013. május 14.
Röpképtelen parlagi sast találtak Békés megye déli részén a múlt héten. A helyi vadászok és a Kőrös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársainak ...
Közel 500 látogató a Jókai – kertben
2013. május 14.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2013. május 11-én nagyszabású Madarak és Fák Napja programot ...
Schmidt Egon ismét dedikál-2013. május 15.
2013. május 13.
Schmidt Egon, az ismert ornitológus, Kossuth-díjas író 2013. május 15-én 16-18 óra között dedikálja könyveit a XXI. Egyházi könyvhéten, ...
Hogy még több madár csiripeljen a Bartók Béla úton
2013. május 13.
A Moha Kávéház és Kultúrtér Budapesten a Bartók Béla úton az MME közreműködésével környezettudatos közösségi programot valósított meg 2013. ...
Madarak és Fák Napja beszámoló a Tápió-vidékéről
2013. május 13.
Május 10-én Tóalmáson az Andrássy kastélyparkban a helyi óvodásokkal, 11-én szombaton pedig Kókán a vadászháznál, az általános iskolásokkal és ...
Odúkészítés mesterfokon - Madarak és Fák Napja program beszámolója Akasztóról
2013. május 13.
Odúkészítés mesterfokon címmel rendezték meg az akasztói általános iskolában 2013. május 11-én a Madarak és Fák Napja programot az MME Bács- Kiskun ...
Rajzpályázat Madarak és Fák Napja alkalmából
2013. május 10.
Az MME rajzpályázatot hirdet „2013 a gyurgyalag védelmének éve” és a „Tavaszi madárles” kapcsán, „A gyurgyalag csodálatos élete” címmel. Pályázni ...
Madarak és Fák Napja Nógrád megyében
2013. május 9.
Az MME Nógrád Megyei Helyi Csoportja két helyszínen is várja különböző programokkal az érdeklődőket a Madarak és Fák Napja alkalmából.
"Év kétéltűje a barna ásóbéka" című rajzpályázat eredményei
2013. május 7.
Lezárult az "Év kétéltűje a barna ásóbéka" című rajzpályázatunk. Örömünkre szolgált, hogy sok-sok színvonalas pályamunka érkezett hozzánk, amelyeket ...
Madarak és Fák Napja rendezvény Kókán
2013. május 7.
Május 11-én szombaton reggel 6-13 óra között, változatos programmal ünnepli a Madarak és Fák Napját az MME Tápió-vidéki Helyi Csoportja, a kókai vadászháznál. ...
Párt talált és fészket rakott Rudolf, a mentett parlagi sas!
2013. május 7.
Igazi sikertörténet a hazai madármentésben! Rudolf, a súlyos mérgezésből felgyógyult parlagi sas az elengedését követően párba állt egy fiatal tollruhás ...
|
Madarak és vezetékekProblémafelvetés
Ez azt jelenti, hogy minden olyan oszlop, amelyen egy madár a szárnyaival, lábaival, fejével, vagy esős, nyirkos időben a tollaival egyidejűleg érinthet két vezetőt vagy egy vezetőt és egy földelt oszlopelemet, veszélyt jelent madarainkra. A leggyakoribb a földzárlat kialakulása, mivel két vezető egyidejű érintéséhez a legtöbb oszloptípus esetében viszonylag nagy távolságot kell áthidalnia egy madárnak, míg egy kereszttartón ülve még egy kis termetű madár is könnyen megérintheti valamelyik vezetőt. A fiatal madarak több okból is fokozott veszélynek vannak kitéve. Repülési képességeik még messze nem olyan jók, mint az öreg madaraké, és ez elsősorban leszálláskor mutatkozik meg. Egy oszlopon ügyetlenkedve a fiatal madarak könnyen érinthetnek vezetőket. Mivel pedig nem olyan ügyesek még a levegőből indított vadászatban, mint öregebb fajtársaik, szívesebben vadásznak ülőhelyekről, azaz valószínűleg gyakrabban ülnek fel szabadvezetékek oszlopaira (Janss és Ferrer 2001, Lehman et al. 1999). Az öreg egyedek emellett saját, jól ismert territóriumaikban megszokott ülőhelyeket használnak, míg a fiatal egyedek kóborlásaik során ismeretlen területeket látogatnak meg. Szintén fokozottabb veszélynek vannak kitéve az oszlopokra ülő madarak esős, ködös, nyirkos időben. Ilyenkor a vizes tollazat miatt nehezebben repülnek a madarak, ezen kívül a nedves toll vezetőképessége akár százszorosa is lehet a száraz tollénak. Amerikai kutatások eredményei azt mutatták, hogy míg a száraz toll 70 kV feszültségnél sem vezette az áramot, a nedves madártollak már 5 kV feszültségnél megégtek (APLIC 1996, Lehman et al. 1999). Valószínű, hogy a legtöbb áramütéses esetben az áldozat azonnal elpusztul. Ha nem, akkor égési sérülésekkel vagy lebénulva a földre zuhan, ahol azután hosszabb-rövidebb szenvedés után pusztul el. A madarak soha nem tanulhatják meg, hogy a szabadvezetékek oszlopai veszélyesek, hiszen az oszlopra ülve vagy nem tapasztalnak semmit, vagy tapasztalatuk halálos.
Hazai tapasztalatok A fokozott adatgyűjtés eredményeképpen az MME nyilvántartásában 2003 és 2008 februárja között már 59 faj 2183 áramütés következtében elpusztult példánya szerepel, amelyek összesített természetvédelmi értéke meghaladja a 93 millió Ft-ot. Természetesen a probléma valós nagysága még ennél is lényegesen nagyobb, hiszen az eddigi felmérések csak az ország vezetékeinek kisebb részét érintették (1. ábra), és e felmérések során sohasem került figyelembe vételre a „dögevők” tevékenységének hatása. Az áramütés okozta madárpusztulások felmérésénél elkerülhetetlenül adott egy időtartam, ami az áramütés megtörténte és a tetem megtalálása között eltelik. Ezalatt a „dögevők” megehetik, vagy elvihetik a madártetemet, ezért a halálozások számát alábecsüljük (Olendorff et al., 1981). Korábban hazánkban még becsléssel sem rendelkeztünk arra vonatkozóan, hogy az áramütött madarak tetemeit milyen mértékben tüntetik el a „dögevők”, vagyis a megtalált tetemek számához képest milyen mértékű lehet a tényleges madárpusztulás (Demeter et al., 2004). Egy speciális probléma merül fel gólyáink védelmével kapcsolatban. A hazai gólyaállomány legnagyobb része a hagyományosan használt kémények és fák helyett ma már elektromos vezetékek oszlopaira építi fészkét. Ehhez a települések belterületein található kisfeszültségű, 10 kV-os hálózat oszlopait használják a madarak. Ez a körülmény számos probléma forrása mind a gólyák, mind az áramszolgáltatók számára. A gólyákat áramütés érheti a fészek építése közben, de áramütés érheti a fészekből kieső fiókát, vagy kirepülést követően a fiatal madarakat a környező oszlopok bármelyikén. Ezzel együtt a fészek anyaga zárlatot okozhat, fokozott korróziót idéz elő az elektromos felszerelésben, és egy évek óta használt, nagy méretű fészek súlya alatt le is szakadhatnak a vezetékek. Volt már példa arra is, hogy zárlat következtében kigyulladt a fészek, vagy áramfogyasztóként működött. Ennek a problémának a megoldására való közös törekvés az MME és az áramszolgáltatók között több évtizedes múltra tekint vissza, és jelentős eredmények születtek. Egy áttekintő munka szerint a tetemek eltűnésének átlagos valószínűsége 75 %, figyelembe véve a különböző éghajlati és földrajzi viszonyokat (DeVault et al., 2003). Ferrer és munkatársai (1991) Spanyolországban úgy találták, hogy az áramütéstől elpusztult madarak tetemeinek csak 37 %-a volt megtalálható – azaz 63 %-a tűnt el – az áramütést követő egy hónapon belül. Az első hazai ilyen irányú felmérés 2007 januárjában a Hevesi Füves Puszták TK területén húzódó vezetékszakaszok mentén történt. Ennek során a felmérést végző szakember 45 db fácán, gyöngytyúk és fiatal pulyka tetemét helyezte ki. A kihelyezést követő második napon már csak 29 db (64,4 %), a hetedik napon 7 db (15,5 %), a tizennegyedik napon 3 db (6,6 %), míg végül a harmincadik napon már csak 2 db (4,4 %) tetemet talált meg az oszlopok alatt (2. ábra). A felfalás/elhurcolás harminc nap alatt megfigyelt 95,6 %-os valószínűsége jóval magasabb, mint amit más kutatók tapasztaltak (Tóth, 2007). Természetesen az ország különböző területein a dögevők általi elhurcolás intenzitása lényegesen különbözhet, azonban nagy valószínűséggel mindenhol jóval nagyobb mint korában gondoltuk. Ha egy minimális elhurcolási arányt veszünk figyelembe az eddigi felmérések alapján úgy becsüljük, hogy országszerte évente minimálisan mintegy 30’000 madár eshet áldozatul áramütésnek, melyek természetvédelmi értéke az egy milliárd forintot is meghaladja! A vezetéknek repülő madarakról és ezen probléma természetvédelmi súlyosságáról sokkal kevesebb rendszerezett adattal rendelkezünk, hiszen Magyarországon ezidáig nem történt ilyen irányú célzott adatgyűjtés. A szórványosan ismertté vált esetekből is kiderül azonban, hogy a természetvédelmi szempontból egyik legjelentősebb madárfajunk, a túzok (Otis tarda), legfontosabb mortalitási okai közé tartozik a vezetéknek ütközés. A túzok-védelmi LIFE-Nature projekt során 2004 és 2008 között országszerte 36 vezetéknek ütközött elpusztult példányt találtak meg a szakemberek, és természetesen a valós esetek száma itt is lényegesen nagyobb lehet. A túzok mellett a daru (Grus grus) a másik ütközések által leginkább érintett faj, amelynek több tízezres gyülekezőcsapatai szintén veszteségeket szenvedhetnek (pl. a KMNPI területén a közelmúltban 2 eset során 8 példány pusztult el, de a HNPI területéről is ismert három korábbi eset, Szelényi & Végvári, szóbeli közl.). Az ütközések által szinte valamennyi madárfaj érintett lehet, azonban az esetek gyakoriságát tekintve a fenti két fajon kívül még a vízimadarak (lúd- és gólyalakúak) esetében lehet jelentős természetvédelmi problémáról beszélni.
A hosszú távú, végleges megoldások irányában azonban még a közelmúltig nem történt megnyugtató előrelépés. Aggasztó például, hogy az elmúlt években megjelentek olyan új oszloptípusok, amelyek szigetelés nélkül a vezetőelrendezés miatt a madarakra még nagyobb veszélyt jelentenek, mint a korábbi fejszerkezetek. Ráadásul az utóbbi évek áramütéssel összefüggő középfeszültségű oszlopfelmérései bizonyítják, hogy számos esetben szigetelt oszlopokon szenvednek madarak áramütést (http://www.mme-monitoring.hu/prog.php?datid=124).
Akadálymentes Égbolt Megállapodás Az MME „Magyarország középfeszültségű elektromos vezetékhálózatának madárvédelmi szempontú értékelése” című részletes tanulmánya innen letölthető:
Kapcsolódó oldalak:
Egyéni és céges adományozás >> Köszönjük!
|

















