TERMÉSZETVÉDELEM > Kiemelt fajvédelmi programok > Kék vércse > 2009. év madara

Legfrissebb híreink

Vörös riasztás - a kemény fagyokban kritikus kérdés az itthon telelő madarak segítése!


Kiemelt hírünk
Ezekben a napokban nem csak rendkívül hideg, de szélsőségesen száraz szibériai légtömegek alakítják Magyarország időjárását. Ilyen körülmények között ...

Tovább »

Madárodú készítés a Felnémeti Civil Házban


2012. február 2.
Az MME Bükki Helyi Csoportja madárodú készítésre hívja a madárbarátokat a Felnémeti Civil Házba. A résztvevők a barkácsolás mellett megismerkedhetnek ...

Tovább »

Nem sikerült lelőni, így megmérgezték a parlagi sast


2012. január 31.

Különös madármérgezési esethez riasztották január közepén az MME-t és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságot (BNPI). Egy sportvadász Heves megyei terepbejárása ...

Tovább »

A jelölés helyétől 2.107 km-re olvasták le egy hazai nagy kócsag gyűrűjét


2012. január 27.
A Csongrád megyei Csaj-tónál kapott tavaly színes gyűrűt az a nagy kócsag, amelyet ÉNy-Spanyolországban figyeltek meg pár nappal ezelőtt. Az MME Madárgyűrűzési ...

Tovább »

50 érdeklődő vett részt a már hagyományosnak mondható madárgyűrűzésen Telkiben


2012. január 26.
Kocsis Zsuzsa, az MME környezeti nevelési munkatársa izgalmas gyűrűző bemutatót tartott 2012. január 21-én (szombaton) Telkiben. A Kokukk Egyesület felkérésére ...

Tovább »

Madarász Kör foglalkozás a Bükki Helyi Csoport szervezésében


2012. január 24.
Az MME Bükki Helyi Csoportja 2012. január 27-én (pénteken) megszervezi az év első Madarász Kör foglalkozását a Miskolci Civil Házban. A tervek szerint ezentúl ...

Tovább »

100 civil szervezet állt ki Ángyán József VM államtitkár mellett


2012. január 23.
Környezetvédők nyílt levélben fordultak Orbán Viktor miniszterelnökhöz, hogy ne fogadja el Ángyán Józsefnek, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkárának ...

Tovább »

Madárgyűrűzés Kiskőrösön 2012. január 22-én


2012. január 19.
Az MME Bács-Kiskun Megyei Helyi Csoportja madárgyűrűzést szervez Kiskőrösön, a szücsi turjános erdő természetvédelmi területen. A gyűrűzést Agócs ...

Tovább »

Beszámoló az MME Nomenclator Bizottság tavalyi gyűléséről


2012. január 19.
Az MME Nomenclator Bizottsága (NB) 2011-es évi rendes gyűlését Hortobágyon tartotta, 2011. október 21–23-án. Az alábbiakban adjuk közre azokat a főbb változásokat, ...

Tovább »

Madarász séta a Bükki Helyi Csoport szervezésében


2012. január 18.
Az MME Bükki Helyi Csoportja madarász sétát szervez 2012. január 21-én (szombaton) Lillafüredről Garadnára. A kb. 5 km-es túra során a gyakoribb fajokon ...

Tovább »

A hideg idő ellenére is több mint 70 ember látogatott ki vasárnap a Pomázi-síkra


2011. január 16.
Az MME Budapesti Helyi Csoportja az Országos Sasszinkronhoz kapcsolódva ragadozómadár-megfigyelő túrát szervezett a Pomázi-síkon január 15-én, ahova a hideg ...

Tovább »

Közel 9 hónap alatt duplájára nőtt az MME Facebook közössége


2012. január 13.
4 ezer követőnk van a Facebook-on. Ez azt jelenti, hogy közel 9 hónap alatt megduplázódott az online közösség létszáma. Bízunk benne, hogy a növekedés ...

Tovább »

Pályázat a Keve András Madártani és Természetvédelmi Szakkönyvtár könyvtárosi munkakörére


2012. január 13.
A Nemzeti Környezetügyi Intézet pályázatot hirdet a Keve András Madártani és Természetvédelmi Szakkönyvtár könyvtárosi munkakörére. A beadási határidő ...

Tovább »

Ragadozómadár-megfigyelő túra a Pomázi-síkon


2012. január 12.
Az Országos Sasszinkronhoz kapcsolódva ragadozómadár-megfigyelő túrát szervezünk a Pomázi-síkra 2012. január 15-én (vasárnap). A túrát Bagyura János, ...

Tovább »

9. Országos Sasszinkron - 2012. január 13-15.


2012. január 12.
Az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztálya és a Monitoring Központ, együttműködve a nemzeti parkokkal és más civil természetvédelmi szervezetekkel az idén ...

Tovább »

Ma ünnepli az MME a 38. szülinapját!


2012. január 6.
38 éve, 1974. január 6-án alakult meg a Magyar Madártani Egyesület. Az akkor 200 taggal induló egyesület mára nemcsak Magyarország, de Közép-Kelet-Európa ...

Tovább »

Szotyi az eperben


2012. január 6.
Amíg az etetők alakja nem akadályozza a táplálékhoz való hozzáférést, a madaraknak gyakorlatilag mindegy, hogy az etető hogy néz ki, mit utánoz vagy ...

Tovább »

Gyorshajtáson kaptunk egy cserregő nádiposzátát!


2012. január 6.

Az olasz partnerszervezet a tegnapi napon küldte meg az adatot az MME központi irodájában működő Madárgyűrűzési Központnak, de az eset még októberben ...

Tovább »

Nyomtatás

2009 a KÉK VÉRCSE és a VETÉSI VARJÚ védelmének éve


A két védett madár életmódja szorosan összefonódott, a kék vércsék a vetési varjak fészkelő telepein költik ki utódaikat. A kék vércsét kevesen ismerik, a vetési varjakról azonban számos legenda él a köztudatban. 2009 az ő évük, ismerjük meg valódi életmódjukat!

A fokozottan védett kék vércse hazánk egyik legkisebb, legszínesebb ragadozó madara. Különlegessége, hogy saját fészket nem épít, elsősorban vetési varjak fészkeit foglalja el, és ragadozó madaraink közül egyedüliként telepesen költ.


A vetési varjú Magyarországon széles körben elterjedt, 2001 óta védett faj. Ki ne látott volna ősszel diót hordó vagy télen nagy csapatokban károgva repülő varjakat. Maga építette gallyfészkekből álló telepekben költ, melyek más fajok, például a csóka vagy az erdei fülesbagoly mellett a kék vércsék számára is otthont adnak.

 
Kék vércse pár
Fotó: Lóki Csaba



Együtt kell védenünk őket!

Hosszú távon stabil kék vércse állomány csak a vetési varjak költőtelepeinek megőrzésével biztosítható. A múlt század végén a varjak ellen indított irtó hadjárat (méreggel, a fészkek és a madarak kilövésével) eredményeként számuk két évtized alatt 90%-kal csökkent! Az ország egész területén, így a kék vércsék élőhelyein is, nagy fészektelepeik eltűntek.

Az utóbbi években egyre több varjú menekül a városokba, ahova a kék vércsék nem tudják követni őket. Drasztikus állománycsökkenése miatt a vetési varjú 2001 óta védett, azonban zajos, piszkos városi telepeik, mezőgazdasági vetőmagfogyasztásuk miatt sokan még mindig közellenségnek tartják őket.

Varjútelepek híján a vércséknek be kell érniük a szarkák egymástól távoli, elszórtan épített fészkeivel, magányosan viszont nem képesek hatékonyan szaporodni, mert így nem működik a csoportos táplálékkeresés és a ragadozók elleni közös védekezés sem. Ez az egyik oka annak, hogy a kék vércsék száma 50%-kal csökkent az elmúlt 15 évben.

 
Vetési varjak az úton
Fotó: Vasuta Gábor



Nemzetközi védelem együtt a gazdákkal

A kék vércse veszélyeztetett madár, ezért magyar-román összefogással, az Európai Unió LIFE Nature alapjának

támogatásával 2006-2009 között fajvédelmi program zajlik a két országban. Gyors beavatkozásként, több helyszínen, eddig 3500 műfészek került telepszerű kihelyezésre, melyek közel 20%-ában már költenek a vércsék.

Azonban ezek a műfészek-telepek nem jelentenek hosszú távú megoldást, a cél, hogy a kék vércsék újra természetes módon, varjútelepeken költsenek! Ehhez első lépésként a vetési varjak állománycsökkenését meg kell állítani, és el kell érni, hogy újra telepeik alakuljanak a kék vércsék élőhelyén.

Ebben legfontosabb partnereink a gazdálkodók, akik a természetkímélő módszerek alkalmazásával, a varjak kíméletével nemcsak segíthetik a madarak visszatelepülését, hanem ezért várhatóan agrártámogatáshoz is jutnak.

 

 
 Támogatta Izland, Liechtenstein és Norvégia, az EGT Finanszírozási Mechanizmuson és a Norvég Finanszírozási Mechanizmuson keresztül.