Az MME KHVSZ állásfoglalása a farkos kétéltűek tartásának és kereskedelmének szigorításáról

A napokban megjelent a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló, 41/2010 (II. 26.) kormányrendelet módosítása, amelyben tiltólistára kerültek egyes farkoskétéltű-fajok és csoportok. Az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya  arra kér minden érintettet, hogy az új szabályokat tartsa be, és ne törekedjen a tiltás megkerülésével ellenőrizetlen úton forgalmazott kétéltűeket beszerezni.

Foltos szalamandta az egyik legszebb hazai kétéltűnk.

A törvényhozó nyilvánvaló célja volt a világszerte felbukkanó Batrachochytrium salamandrivorans nevű kórokozó terjedésének meggátolása. Ez a rajzóspórás gomba a jelenlegi ismereteink szerint, hasonlóan a békákat pusztító rokonához, a B. dendrobatidishez, a kétéltűek globális kereskedelmén keresztül jutott el olyan helyekre, ahol eddig nem volt fellelhető.

A B. dendrobatidist (Bd) az 1990-es évek végén írták le, és hamar összefüggésbe hozták azon rejtélyes békapusztulásokkal, melyek nemegyszer érintetlen, védett területeken játszódtak le. Ismert és szomorú történet a gyönyörű színezetű aranyvarangy gyors kihalása Costa Ricában. A gomba szerepet játszhatott sok trópusi kétéltűfaj teljes eltűnésében, mások megritkulásában vagy lokális kipusztulásában. Közép- és Dél-Amerika mellett jelentős problémákat okozott Európa egyes részein, az Egyesült Államokban és Ausztráliában is. Úgy tűnik, a Bd világszerte sokfelé előfordult korábban is, ám különböző törzsei eltérő virulenciát mutattak. Egy igen veszedelmes gombatörzs világszintű széthurcolásában jelentős szerepet játszhatott a békákkal folytatott kereskedelem: több békafajt (pl. karmosbéka) exportálnak jelenleg is laboratóriumi vagy hobbiállatként vagy emberi táplálékként. Legnagyobb eséllyel ezek a szándékosan betelepített vagy behurcolt állatok juttatták el a virulens kórokozót olyan területekre, ahol aztán a szabadon élő populációkba kikerülve jelentős pusztítást végzett.

A B. salamandrivoranst (Bsal) 2013-ban írták le, miután Hollandiában egész foltosszalamandra-állományokat pusztított ki. Az edigi ismeretek szerint Kelet-Ázsiából származik, és az ottani gőtéknél nem okoz súlyos tüneteket. Azonban a fertőzéssel korábban nem érintkező fajok egész állományait képes kiirtani, mint azt a hollandiai foltos szalamandrák példája mutatja. A fertőzés jó eséllyel a hobbiállat-kereskedelemmel jutott Európába, hiszen a távol-keleti fajok egy részét (pl. tűzhasúgőték – Cynops spp.) gyakran tartják akvaterráriumban.

A jelenlegi jogszabályváltozás követi a világszerte elindult trendet, amely a gombafertőzés megállítását célozza (a világ leggazdagabb farkoskétéltű-faunájával rendelkező Egyesült Államok például teljes tiltást vezetett be valamennyi farkoskétéltű-fajra). Mivel nem ismerjük pontosan a terjedési útvonalakat és módokat, ezért a tiltás első körben az egyetlen logikus intézkedésnek tűnik, de tisztában vagyunk azzal, hogy hátulütői is lehetnek, például az ellenőrizhetetlen feketekereskedelem felerősödése, ami akár még ronthat is a jelenlegi helyzeten. Ugyanakkor az MME KHVSZ arra kér minden érintettet, hogy az új szabályokat tartsa be, és ne törekedjen a tiltás megkerülésével ellenőrizetlen úton forgalmazott kétéltűeket beszerezni, mert ez mind a szalamandránkat, mind a gőtéinket veszélyezteti, sőt, mivel a határok nem állítják meg a spórákat, az összes európai szalamandrára és gőtére nézve végzetes lehet! 

Javasoljuk az érintett szerveknek és szervezeteknek, hogy üljenek le további információcserére, és közösen dolgozzanak ki megoldásokat a szabályozás finomítására, olyan irányban, hogy az a gombafertőzés terjedését a lehető legnagyobb hatékonysággal gátolja. Az MME-KHVSZ a hazai herpetofauna szempontjainak képviseletével kész ebben az eszmecserében részt venni.



Magyarországon a hazai fajok nem tarthatók hobbi céllal, de Nyugat-Európában sokfelé legális az őshonos fajok tartása és tenyésztése. Balra egy európai foltos szalamandra, jobbra egy kínai tűzhasú gőte, a fertőzés gyakori hordozója látható.
Innen már csak egy lépésre van a kórokozó a vad szalamandra- és gőtepopulációktól.

 

Kapcsolódó hírek

A sérült madár (Fotó: Görögh Zoltán).

2018.05.07-én Görbeháza határában terepi ellenőrzés során a szalakótavédelmi LIFE+ projektünk területi koordinátora egy törött szárnyú szalakótát talált. Mivel a madár röpképtelen állapotban volt, befogta, majd 09-én reggel a Hortobágyi Madárkórházba szállította.

Május 11-én zajlott a 2018-as Madarak és Fák Napja Országos Verseny döntője, melyen a területi fordulóról továbbjutó legjobb csapatok mérték össze tudásukat. A döntőre Kecskeméten, a Természet Házában került sor.

Alkalmilag nappal is meg-megszólaló füttyögésük alapján akár meg is pillanthatjuk az ágak között rejtőzködő füleskuvikot (Fotó: Orbán Zoltán)

A sorozat zárásaként most a kevésbé közismert, de a lakott területeken is egyre gyakoribb, terjedőben lévő füleskuvik fészkelő állományának felmérésében tudnak segíteni az emberek. Ez azért fontos, mert gyakorisága ellenére nagyon pontatlan becsléseink vannak ennek az apró bagolyfajnak az országos állományáról.