Bálazsinegek és balesetek

A mezőgazdaságban általánosan elterjedt a kocka- és körbálák összetartására szolgáló zsinegek használata. Sajnos a bálázás után visszamaradt hulladékok nem megfelelő kezelése szintén általános jelenség.

 

Bálazsineg egy szalakóta lábára csavarodva (Fotó: Csibrány Balázs).


Sok gazdálkodó pedig nincs tisztában azzal, hogy a szabadban hagyott bálakötöző zsinegek amellett, hogy szemétként csúfítják a környezetet, igen komoly természeti károkat is okozhatnak.

A bálázás során elhagyott polipropilén madzagokat sok madárfaj előszeretettel használja fészekanyagként. A kötözőanyagot a madarak beépítik fészkeikbe, azonban a szabadon maradt hurkokba könnyen beleakadhat a fészekben tartózkodó madár lába.

A bálazsineg még komolyabb kockázatot jelent abban az esetben, ha a fészket jellemzően több madárfaj is használja. A polipropilén rendkívül lassú bomlási ideje miatt egy-egy ilyen kötözőszál éveken keresztül is veszélyeztetheti a fészekben költő madarakat.

A bálazsinegek által okozott pusztulást számos madárfaj esetében megfigyelték már, különösen a fehér gólyák esetében gyakori probléma. A madarak lábára tekeredett madzag elszoríthatja a vérkeringést, amely végül a végtag elhalásához, rosszabb esetben a madár pusztulásához vezet.

A bálazsinegek okozta kockázatok sajnos a szalakóták esetében is fennállnak. Bár másodlagos odúlakó madarak, az általuk használt természetes vagy mesterséges odvakban gyakran fészkelnek seregélyek, melyek szintén előszeretettel építik fészkeikbe az elhagyott kötözőanyagokat.


Bálazsineg miatt elpusztult szalakóta Abony határában (Fotó: Csibrány Balázs).

Csak a szerencsének köszönhető, hogy a Rollerproject munkatársainak sikerült megmentenie a biztos pusztulástól egy zsinegbe akadt szalakótát Mórahalom térségében. Egy mesterséges költőláda rutinellenőrzése közben derült ki, hogy a tojásokon kotló hím bal lába korábban beleakadt a fészekanyagba hordott, s abba teljesen belegabalyodott kötözőanyagba. A madár valószínűleg megpróbált kiszabadulni, a zsineg azonban még jobban a lábára tekeredett, s közben a fészekalj egy tojása is összetört.


A kötözőanyagot erősen tartotta a fészekanyag többi része, így a szalakótának esélye sem volt a szabadulásra (Fotó: Csibrány Balázs).

A szalakótát a fészekanyagba gabalyodott bálamadzaggal együtt emelték ki az odúból, s pár perc alatt eltávolították az életveszélyes kötözőanyagot, ami szerencsére csak pár órával az ellenőrzés előtt tekeredhetett fel a madár bal hátsó ujjára. Így a szalakóta még nem gyengült le, s jó eséllyel az érintett végtag sem szenvedett maradandó károsodást.


A madarat a bálazsineggel együtt emelték ki az odúból (Fotó: Csibrány Balázs).


Végül eltávolították az életveszélyes kötözőanyagot (Fotó: Oláh Zoltán).

A közvetlenül az odúba visszahelyezett madár végül sikeresen elrepült, s szerencsés esetben a maradék három tojás is épségben ki fog kelni. A beavatkozás nélkül sajnos mind a tojások, mind az öreg madár menthetetlenül elpusztultak volna. 


A szerencsés madár végül épségben kirepült az odúból (Fotó: Oláh Zoltán).


Szemmel láthatóan nem szenvedett károsodást a szalakóta lába (Fotó: Oláh Zoltán).

Napjainkban már kísérleteznek a bálakötözők természetes alapanyagú, gyorsan lebomló változatainak alkalmazásával, azonban a legolcsóbb és egyben leghatékonyabb megoldást még mindig a mezőgazdasági és háztartási hulladékok körültekintő elhelyezése és kezelése jelenti.
 

Kapcsolódó hírek

Fiatal vörösbegy (Fotó: Orbán Zoltán)

Itt a nyár utolsó hónapja. Augusztusban a legtöbb faj esetében lezárul a költési szezon, a fiókák már elhagyták a fészket és megkezdték szülői segítség nélküli önálló életüket.

Altaj expedició (Fotó: Bagyura János)

A Bonni Egyezmény által életre hívott nemzetközi kerecsensólyom-védelmi program megvalósításának részeként, az előző években megkezdett munkát folytatva, Bagyura János, Kazi Róbert Prommer Mátyás 2019 június 6-21. közötti időszakban Mongóliában az Altaj-hegységben végzett megfigyeléseket, a mongol kollégákkal közösen.

12. éves hím kerecsensólyom  a fiókáival (Fotó: Bagyura János)

A kerecsensólyom fajmegőrzési program keretében fiókanevelési időszakban (május közepe június eleje) évente közel húsz fészekhez  a MAVIR segítségével vadmegfigyelő kamerákat helyezünk ki. Az akció célja a zsákmányállatok meghatározása, a párokban történt változások megfigyelése, valamint a fióka korban történt mortalitás okainak a pontosabb megismerése.