"Báró" hazaért

Március 2-án, miután "Báró" kis csapatával elhagyta Hám István barátunkat és bánsági Árkod község szántóföldjeit, nemsokára Magyarországra érkezet. 275 km megtétele után, egy jó vonulási nap végére a Pest megyei Tura község határába szállt le.

"Báró" beszáll az őrhalmi fészkébe (fotó: Papp Ferenc)


Az estét itt annak a legelőnek a közelében töltötte mely a mostanában nyíló egyhajúvirágról híres.

Ezen a legelő részen töltötte az estét Báró (fotó: Papp Ferenc)
Ezen a legelőn töltötte az estét "Báró" (fotó: Papp Ferenc)

A turai legelő ékessége a parányi egyhajúvirág (fotó: Papp Ferenc)
A turai legelő ékessége a parányi egyhajúvirág (fotó: Papp Ferenc)

 

A turai szálláshely légvonalban alig 55 km-re volt az őrhalmi fészektől, így másnap akár 2-3 óra alatt hazaérhetett volna. Március 4-én korán már 8:15-kor útra kelt és a Zagyva-folyó völgyét követve egyenes északnak tartott. A Kelet-Cserhát majd 600m csúcsait elkerülve a Kis-Zagyva völgyén haladt tovább, majd Lucfalva és Nógrádmegyer között kelet át a Cserhát alig 300m magas vonulatán. Innen nyugatra fordult az Ipoly-völgye felé, azt Pösténypusztánál érte el és a fészkét ÉNY-ról közelítette meg. Ezzel a kerülővel bő 20km-el többet repült, mintha egyenes a fészkére tartott volna. Valószínűleg ezt a többlet utat azért tette meg, mert számára így volt energiatakarékos és hatékony.

Figyeljük meg, ahogy egy sarló alakot leírva elkerüli Cserhát magasabb vonulatait
Figyeljük meg, ahogy egy sarló alakot leírva elkerüli Cserhát magasabb vonulatait

Ezzel a kerülővel az utolsó napon 75km vonult Báró
Ezzel a kerülővel az utolsó napon 75km vonult Báró

 

A lényeg, hogy "Báró" (már társai nélkül) délben épségben megérkezett az őrhalmi fészekbe, kollégái valószínűleg északabbra költenek.

Báró a hosszú úton szép szakállt növesztett ;)) (fotó: Papp Ferenc)
"Báró" a hosszú úton szép szakállt növesztett :)) (fotó: Papp Ferenc)

Báró este a fészkén (forrás: gólyakamera)
"Báró" este a fészkén (forrás: gólyakamera)

 

Kapcsolódó hírek

A fecskefészkek leverése, a fehér gólyák fészkeinek eltávolítása, a kilombosodott fásszárú növényzet megsemmisítése nem csak törvénytelen, de olyan élőhelyrombolást jelent, ami rontja hazánk ellenálló képességét a klímaváltozás negatív hatásaival szemben is (Fotók: Orbán Zoltán)

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) arra figyelmeztet, hogy a nem megfelelően végzett épületfelújítások, települési vezetékhálózat oszlopkarbantartások, fa- és bokorkivágások súlyos természetvédelmi károkat okoznak.

Február 09-10-én sikeresen lezajlott a Madárszámlálók és Madárgyűrűzők III. Országos Találkozója (MMOT). A két napon 97 felmérő és madárgyűrűző volt jelen, ismerhette meg az elmúlt év közösen elért eredményeit, valamint az idei évben tervezett és még előttünk álló feladatokat. A rendezvényen a munkákban közreműködő önkénteseink és a nemzeti parkok munkatársai is nagy számban...

A madarász alapképzés célja, hogy a laikus madárkedvelők számára olyan tudásanyag megszerzését tegye lehetővé, melynek birtokában bárki sikerélményekkel vághasson bele a madármegfigyelésbe, az etetők és itatók madarainak meghatározásába.