"Báró" hazaért

Március 2-án, miután "Báró" kis csapatával elhagyta Hám István barátunkat és bánsági Árkod község szántóföldjeit, nemsokára Magyarországra érkezet. 275 km megtétele után, egy jó vonulási nap végére a Pest megyei Tura község határába szállt le.

"Báró" beszáll az őrhalmi fészkébe (fotó: Papp Ferenc)


Az estét itt annak a legelőnek a közelében töltötte mely a mostanában nyíló egyhajúvirágról híres.

Ezen a legelő részen töltötte az estét Báró (fotó: Papp Ferenc)
Ezen a legelőn töltötte az estét "Báró" (fotó: Papp Ferenc)

A turai legelő ékessége a parányi egyhajúvirág (fotó: Papp Ferenc)
A turai legelő ékessége a parányi egyhajúvirág (fotó: Papp Ferenc)

 

A turai szálláshely légvonalban alig 55 km-re volt az őrhalmi fészektől, így másnap akár 2-3 óra alatt hazaérhetett volna. Március 4-én korán már 8:15-kor útra kelt és a Zagyva-folyó völgyét követve egyenes északnak tartott. A Kelet-Cserhát majd 600m csúcsait elkerülve a Kis-Zagyva völgyén haladt tovább, majd Lucfalva és Nógrádmegyer között kelet át a Cserhát alig 300m magas vonulatán. Innen nyugatra fordult az Ipoly-völgye felé, azt Pösténypusztánál érte el és a fészkét ÉNY-ról közelítette meg. Ezzel a kerülővel bő 20km-el többet repült, mintha egyenes a fészkére tartott volna. Valószínűleg ezt a többlet utat azért tette meg, mert számára így volt energiatakarékos és hatékony.

Figyeljük meg, ahogy egy sarló alakot leírva elkerüli Cserhát magasabb vonulatait
Figyeljük meg, ahogy egy sarló alakot leírva elkerüli Cserhát magasabb vonulatait

Ezzel a kerülővel az utolsó napon 75km vonult Báró
Ezzel a kerülővel az utolsó napon 75km vonult Báró

 

A lényeg, hogy "Báró" (már társai nélkül) délben épségben megérkezett az őrhalmi fészekbe, kollégái valószínűleg északabbra költenek.

Báró a hosszú úton szép szakállt növesztett ;)) (fotó: Papp Ferenc)
"Báró" a hosszú úton szép szakállt növesztett :)) (fotó: Papp Ferenc)

Báró este a fészkén (forrás: gólyakamera)
"Báró" este a fészkén (forrás: gólyakamera)

 

Kapcsolódó hírek

Országos Sasszinkron eredmények 2004-2019 között (Forrás: MME Monitoring Központ)

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil szervezetekkel együttműködve immáron 17. alkalommal szervezi meg az Országos Sasszinkront, a hazánkban telelő ragadozómadarak éves számlálását 2020. január 17-19. között.

Fecskefészkek engedélyezett eltávolítása, fehérgólya-fészkek biztonságossá tétele és lombfakadás előtti fakivágás – a települések három leggyakoribb, évről évre ismétlődő természetvédelmi problémája (Fotók: Orbán Zoltán)

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) felhívja a lakosság, az önkormányzati és állami szervek figyelmét, hogy a költési időszak kezdete előtt, az év első három hónapjában lehet és kellene elvégezni azokat a természetvédelmi szempontból érzékeny munkákat, amik áprilistól tilosak, mert veszélyt jelentenek az állatokra, a biológiai sokféleségre.

Fotó: Habarics Béla

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) rajzpályázatot hirdet „Erdei fülesbagoly” címmel óvodás, alsó tagozatos, felső tagozatos, középiskolás és felnőtt kategóriákban.