Beköszöntött az ősz – a kék vércsék is szárnyra keltek

Májustól szeptemberig a kék vércsék a Fertő-tótól a Bajkál-tóig húzódó sík vidékek lakói. Életük nagy része azonban valódi föld körüli szárnyalás.

Éjszakára gyülekező kék vércsék és vetési varjak a romániai Haveselvén, Vrancea megyében 2016.09.13-án (Fotó: Solt Szabocs, MME).


Már a késő nyári, kora őszi időszakban elhagyják a fészektelepet és táplálékban gazdag helyeken gyülekeznek. Kiemelkedő gyülekezőrégiók a Kárpát-medence keleti és déli részén lévő síkságok, melyeket a szeptemberi időszakban hetente vizsgáltak a szakemberek. 2016-ban a legnagyobb éjszakázóhelyen mintegy 1100 kék vércse gyűlt össze, az összes éjszakázón együttvéve 6680 példányt számoltak.

A Kék-vércse védelmi LIFE program évek óta tartó kutatásaiból az is kiderült azonban, hogy a Fekete-tenger nyugati és északi partvidéke is kiemelten fontos vonulási állomás. Legalábbis ezt mutatják a Kazahsztánban műholdas jeladóval felszerelt példányok is, melyek ebben a vércse kánaánban készültek fel a 8000 kilométeres vándorútra. Itt nem ritkák a több ezer, sőt tízezer kék vércsét számláló éjszakázóhelyek. Kollégáink idén két egymást követő héten 3500 és 5000 éjszakázó vércsét számoltak egy havaselvei (Vrancea megye, Románia) gyülekezőn.

Idén az Európai Unió LIFE+ alapjának támogatásával az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, a Természettudományi Múzeum és a romániai Milvus csoport munkatársai még egy nagy lépést tettek, hogy megértsük ezt a lenyűgöző jelenséget. Több héten át kék vércséket fogtak be itthon és a romániai Baragan és Havaselve térségében genetikai mintavétel céljából. A több száz minta feldolgozása után reményeik szerint pontosabb képet kapunk majd, honnan származnak az átvonuló vércsék. 


3500 éjszakára gyülekező kék vércse és rengeteg vetési varjú a romániai Haveselvén,
Vrancea megyében 2016.09.13-án (Videó: Solt Szabocs, MME).

 

A gyülekezés a kék vércsék afrikai vonulásának előjátéka, fő célja a megfelelő súly- és izomgyarapodás. A vonulási viselkedést a nappalok rövidülése indítja be, de vélhetően a hatalmas próbatételre való szociális ráhangolódás, az indulás közös időzítése, "finomhangolása" is fontos szerepet kap ilyenkor.

A vércsék ideális esetben Európából, a Földközi-tenger partvidékéről elindulva pihenő nélkül, folyamatos hátszélben teszik meg az afrikai útjuk első állomásáig tartó szakaszt. Megszakítás nélkül 4-6 napig folyamatosan repülve jutnak el a Csád-tó vonalában húzódó, élelemben dús szavannákra.

A felkészülésnek, elsősorban a tartalékok felhalmozásának és az időzítésnek kritikus szerepe van. Szembe szélben még az amúgy kitűnően repülő kék vércsék sem képesek ekkora távot egyben lerepülni. Ezért a nyár után az őszi változást hozó évszakzáró ciklont követően beerősödő északkeleti passzátszelek segítségét várják ki és keresik.  Ha jól taktikáznak, a légáramlatok alkotta több ezer kilométeres, „égi futószalag” hátán egyvégtében repülhetik át a tengert és a sivatagot.

Nekünk pedig, akik itt maradunk, csak a ciklonok utáni hűvös idő és a műholdas jeladós madarak útjának követése marad.

„Ringló” az egyik aktív jeladós kék vércse – 2016.09.24. Havaselve, Románia (Palatitz Péter, MME).
„Ringló” az egyik aktív jeladós kék vércse – 2016.09.24. Havaselve, Románia
(Fotó: Palatitz Péter, MME).

Három aktív jeladós kék vércse tartózkodási helye 2016.10.06-án. A legfrisebb térképért katt a képre (Forrás: jeladosmadarak.mme.hu).
Három aktív jeladós kék vércse tartózkodási helye 2016.10.06-án. A legfrisebb
térképért katt a képre (Forrás: jeladosmadarak.mme.hu).

 

Palatitz Péter – MME Kékvércse-védelmi Munkacsoport
 

A ”Kék vércse védelme a Kárpát-medencében” (LIFE11 NAT/HU/000926)
programot az Európai Unió LIFE alapja támogatja.

A ”Kék vércse védelme a Kárpát-medencében” (LIFE11 NAT/HU/000926) program
partnerei: a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (projekt koordinátor),
a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság,
a Magyar Természettudományi Múzeum, a Raptor Protection of Slovakia és a
The State Nature Conservancy of the Slovak Republic

www.falcoproject.eu

Kapcsolódó hírek

Tengelicek kedvelt etetője negyedik emeleti erkélyen, PC-kamerával is felszerelve (Fotó: Orbán Zoltán).

A tengelic nem csak 2017 év madara, de tetszetős megjelenésének és hangjának köszönhetően az etetők egyik legkedveltebb, leginkább várt látogatója is. Cikkünkben azt mutatjuk be, miként lehet a tengeliccsapatokat az etetőre vonzani és ott akár centiméterekről megfigyelni.

„Báró”, a jeladós fehér gólya helyezte 2017. január 16-án (Forrás: jeladosmadarak.mme.hu).

A „Báró” nevű jeladós fehér gólyánk elindult Magyarországra Izraelből és ezekben a percekben már Törökországban repül. Ez a példány az egyik, ha nem a legkorábban haza érkező gólyánk évről évre.

Telelő vízimadarak a csepeli Kis-Dunán (Fotó: Orbán Zoltán).

A madárinfluenza a házi- és a vadon élő madarak betegsége. Azok az egyedek, amelyek megbetegszenek a madárinfluenzától, legyengülnek és elpusztulnak. Az influenzavírussal fertőzött madarak a vírusokat minden testváladékukkal és az ürülékükkel ürítik.