Elindult a másodköltési időszak - napkeltekor ismét felhangzik a "hajnali madárének"

A világ számos életközösségében, a trópusok mellett a mérsékelt övben, hazánkban is megfigyelhető az állatvilág egyik legelképesztőbb hangkavalkádja, melynek a kutatók külön nevet is adtak. A hajnali éneklés (dawn chorus) a napkeltét megelőző időszakban kezdődik és világosodásig tart. Magyarországon különösen szerencsések vagyunk, mivel a településeinken is gazdag madárvilágnak köszönhetően az elkövetkező reggeleken akár a fővárosban is részünk lehet az élményben.

Fekete rigó (Fotó: Orbán Zoltán).



A hajnali éneklés nem csak elképesztő élményt kínál, de rengeteg
megfejtendő kérdést is
felvet a viselkedésökológusoknak. A
felvétel első képkockái hajnali 4:04-kor, az utolsók
4:48-kor, a sötétebb nyugati és a világosabb
keleti irány felé nézve készültek
(Videó: Orbán Zoltán).


Összetett biológiai mechanizmus
Bár a hajnali madárénekben a hímek szerepe egyértelmű, a viselkedés legfontosabb szereplői (célcsoportja) valójában a "néma" (nem éneklő, csak jelzőhangokat adó) tojók. A június első felében kezdődő másodköltési időszak elején, a tojásrakáskor, a már párban élő tojók is aktívan figyelik a területen élő fajtárs hímeket. Az énekükkel bemutatkozó egyedek fajtól függően ennek: minél korábbi kezdésével, hosszával, erősségével, változatosságával jelzik a tojóknak a biológiai (genetikai) minőségüket (fitnesz). Kutatások igazolják, hogy a több éves, ebből következően bizonyítottan jobb biológiai minőségű hímek nem csak erősebb és gazdagabb repertoárral vesznek részt, de korábban is kapcsolódnak be a hajnali éneklésbe.


Hajnali éneklő karvalyposzáta
(Videó: Orbán Zoltán).


A tojók arra törekednek, hogy a lehető legjobb genetikai állományú (fitneszű) egyedekkel párosodjanak és a tojásrakás akár két hétnél is hosszabb időszakában (amikor naponta rak egy-egy tojást a madár) nem ritka a páron kívüli párosodás. Vizsgálatok szerint a tojók a hajnali éneklést is felhasználják az extrapár partner kiválasztásához, a hímeknek ezért is éri meg ennek a magamutogató viselkedésnek a gyakorlása.

Természetesen a hajnali éneklésnek a közismertebb kommunikációs funkciói is megvannak: jelzik a pár tojó tagjának a hím partner jelenlétét (az éjszaka túlélését), figyelmeztetik és bemutatják a szomszédos és idegen hímeknek a területtulajdonos dominanciáját.  


Érdekes módon az éjszaka is éneklő fülemülék nemigen vesznek
részt a júniusi hajnali éneklésben, mert ez a faj az énekesma-
daraink között szokatlan módon csak egyszer költ, és
június közepére a fiókák kikelnek, amikor a tojók
már nem fogékonyak a "félrelépésre"
(Videó: Orbán Zoltán).



Napközben minden megy a megszokott módon
A hajnali éneklés csúcsidőszaka általában kevesebb, mint egy órán keresztül, abban az időszakban tart, amikor a fényviszonyok még nem teszik lehetővé a táplálékkeresést. Amint azonban kivilágosodik, az éjszaka éhező madaraknak, különösen a párban élők hímeknek, a táplálékkeresésre kell koncentrálniuk. A fiókákat nevelőknek az utódok etetése, a kotló tojó párral rendelkezőknek a partnerükkel közös táplálkozás vagy a tojások melengetési feladatának átvétele ad munkát. Ezért napfelkelte után véget ér a közös koncert és az egyes hímek a párkapcsolati állapottól függően énekelnek többet (párkeresők) vagy kevesebbet (párban élők), de napközben csak töredék annyi éneklő madarat hallhatunk, mint hajnalban.


Mennyi énekesmadár él a környékünkön?
A hajnali éneklés megfigyelése kínálja a terület énekesmadár állomány nagyságának becsléséhez a legjobb, legpontosabb lehetőséget. Az éneklő hímeket meglehetősen pontosan meg tudjuk számolni és ha ezt kettővel megszorozzuk, akkor a tojókat is figyelembe vettük. Június közepén nem tévedünk nagyot, ha a hímek (párok) számához hozzáadunk még négy-öt madarat, az első költés fiókáit.

Ha úgy gondoljuk, hogy a széles körben elterjedt tévhit szerint városlakó szarkák és dolmányos varjak "kiirtották" az énekesmadarakat a környékről, akkor hallgassunk bele a hajnali koncertbe, és mindjárt látni fogjuk, hogy a félelmünk alaptalan (részletek >>).


Egy egyszerű trükk a madarak hallgatásához
Különösen a hajnali énekléskor − amikor akár tucatnyi faj, több tucatnyi egyedét lehet azonosítani − jöhet jól egy egyszerű trükk, amivel megsokszorozhatjuk a hallásteljesítményünket. Ehhez csak az összezárt ujjú, kissé behajlított tenyerünket kell a fülünk mögé tenni. Az így többszörösére növelt felületű fülkagylónk jelentősen több hangot továbbít a hallójáratba, amit úgy érzékelünk, mintha valaki jócskán felcsavarná a hangerőt. Az eredmény tovább fokozható, ha mindkét kezünket használjuk és közben a fejünket is forgatjuk.

Környezetpedagógusok ezzel az egyszerű trükkel nem csak a hallgatózási hatékonyságot tudják növelni, de egyszerűen és rendkívül szemléletesen tudják bemutatni a hallás fizikai hátterét (a hangfogó felület és a halláshatékonyság növekedésének jelenségét), és így azonnal világossá válik, hogy a nagy és forgatható fülű állatok miért hallanak nálunk sokkal jobban.

Madárhang hallgatás (Fotó: Orbán Zoltán).
Ezt a módszert a profi madarászok is rendszeresen
használják (Fotó: Orbán Zoltán).


Mikor érdemes hajnali éneklést hallgatni?
A csendes, szél- és esőmentes reggeleken (az esős hét után a hétvége ilyennek ígérkezik!) érdemes rászánnunk egy korai kelést az élmény átéléséhez. Június közepén hajnali 3:30 körül kezdhetjük a hallgatózást, ilyenkor egyik pillanatról a másikra váltja fel az éjszaka csendjét a hangorgia, ami többnyire kevesebb, mint egy óra alatt, 4:50 körül jelentősen veszít az intenzitásából. Természetesen ilyenkor és ezt követően is énekelnek a madarak, sőt, a "későn kelők" (például a balkáni gerlék) ilyenkor kezdenek rá, de többségük (különösen a fiókákat etetők) a nappali fényviszonyok beálltával táplálékkeresésre indul, ezért elhallgat.


Mindenkinek jó hallgatózást kívánunk!






Köszönjük, hogy egy százalék felajánlásával az MME madárvédelmi munkáját támogatta!



Orbán Zoltán

A felső kis képen az hajnali madárének egyik
"bajnoka", egy fekete rigó látható
(Fotó: Orbán Zoltán)



Kapcsolódó hírek

Az ünnepi szakosztályi ülést tengerimalac-sivítás kísérte

Advent második vasárnapján rendeztük meg szokásos évértékelő ünnepi összejövetelünket a Fővárosi Állat- és Növénykert Szeráj-termében, a szomszéd helyiségben élő majd 50 tengerimalac sivító lelkesedése mellett.  

Az MME Börzsönyi Helyi Csoportja két napos képzést hirdet "Kezdő madarász vagyok!" címmel, amely az ország több pontján eddig nagy sikert aratott. A madarász alapképzés célja, hogy a laikus madárkedvelők számára olyan tudásanyag megszerzését tegye lehetővé, melynek birtokában bárki sikerélményekkel vághasson bele a madármegfigyelésbe, az etetők és itatók madarainak...

Kuhi Szabadszállás térségében, 2018.12.03. (Fotó: Orbán Zoltán)

A madármegfigyelők számára különösen mozgalmasnak bizonyult az idei november. Első alkalommal tűnt fel nálunk egy lazúrcinege, majd a hónap utolsó napján Szabadszálláson került elő egy különleges, miniatűr ragadozómadár, egy kuhi is, melynek ez még csak a második előfordulási adata hazánkban.