Fülöp a fehér gólya már a negyedik telet készül itthon tölteni

Fülöp a spanyolországi Aragóniában kelt ki a tojásból 2003 nyarán. Az F1MM jelzésű, fehér színes gyűrűvel jelölt madár Magyarországra költözött és Bodrogkisfaludon kezdett költeni 2006-ban. Fülöpnek nem csak a származása, de vonulást felhagyó viselkedése is különleges, idén már a negyedik telet tölti itthon!

A "Fülöp" nevű fehér gólya (Fotó: Nagy Károly).


Fülöp nem egyhelyben üldögélve várja a tavaszt, rövidebb-hosszabb utakat tesz meg, időnként néhány hétre is eltűnik, de aztán ismét megjelenik Bodrogkisfalud vagy Bodrogkeresztúr valamelyik kéményén, ahol a fűtésből származó hő segít a fagyos napok átvészelésében. Az egyre híresebb gólyára büszke lakosok etetik is a madarat, halat helyeznek ki neki a pihenőhelye közelébe. Az élelmes gólya többnyire tőlünk függetlenül is boldogul, táplálékot keresgél a közeli Bodrogban és hullámterében, valamint a kommunális hulladéklerakóban. Minden, amit Fülöpről tudni lehet >>

 

Vonulás - klímaváltozás - áttelelés

Mérsékelt övi madaraink alapvetően az időszakos táplálékhiány elől vonulnak a kedvezőbb időjárású területekre. A hűvösödő, majd fagyos időjárás nem közvetlenül hat a madarakra, tehát nem azért vonulnak el, mert fáznak, hanem közvetve, a táplálék hozzáférhetőségének csökkenésével, amiben a hó mennyisége és időbeli eloszlása az egyik legkritikusabb kérdés. Ez az oka annak, hogy először a csak 10-15 C° feletti hőmérsékleten repülő rovarokra vadászó fajaink (sarlósfecske, gyurgyalag) indulnak  el.

A melegedő klíma egyik következménye, hogy átlagosan csökken a kemény fagyos és a hóval borított időszakok hossza és a hó mennyisége (vastagsága), ami csökkenti a potenciális táplálkozóhelyek fedettségét: a vizek nem vagy csak rövidebb ideig fagynak be, a talaj és a növényzet hosszabb idő intervallumban vagy folyamatosan hozzáférhető. Az így kedvezőbbé váló környezet a nem táplálék specialista madárfajok számára kihasználható lehetőséget jelent. 

A madarak nem egyformák, közöttük is vannak próbálkozó, felfedező hajlamú egyedek. Ezek a fajtársaik többségétől eltérően viselkednek, nem vonulnak el, helyben próbálják meg átvészelni a hideg hónapokat. Bár a kockázat óriási, hiszen egyes években a tél jóval keményebb a szokásosnál, és ilyenkor alig van esélyük a túlélésre ezeknek a "Marco Polo madaraknak", a sikeres áttelelés jelentős előnnyel jár, mivel a madár megspórolja a gyakran 10.000 km-t is meghaladó vonulás számtalan nehézségét. A klíma megváltozásával ezek a próbálkozó példányok egyre kisebb arányban pusztulnak el, így a helyben maradó viselkedés akár rövid idő alatt is dominánsabbá válhat.  

Az elmúlt néhány évben több fehér gólya is áttelelt hazánkban. Ezek a madarak a be nem fagyó folyó és állóvizekben, kommunális hulladék lerakókban keresgélnek, de kihasználják azt is, hogy az értük aggódó emberek a talajra szórt apróbb hallal, nyers marhahús darabokkal etetik is őket.

Áttelelő fehér gólyák (Fotó: Dr. Mezey Károly).
Telelő fehér gólyák Berkeszen, ...

Áttelelő fehér gólya (Fotó: Dr. Mezey Károly).
... a csirketelep mellett 2009. februárjában (Fotók: Dr. Mezey Károly).

 

A gólyák mellett áttelelő rovarevő énekesmadarakkal: csilpcsalpfüzikével, cigánycsukkal, házi rozsdafarkúval, poszátákkal is találkozhatunk a kertek bokrai között, különösen ott, ahol etetők segítik őket. Ezeknek a madaraknak rovarfogásra alkalmas csipesz-szerű csőrük van, amivel nem tudják feltörni a hagyományos téli madáreleségnek számító napraforgót. Számukra az apró magvak, a törött napraforgó szemekből kipergő bél, az alma, a faggyú, a háj, a cinkegolyó, a túró jelentenek segítséget.

Áttelelő barátposzáta alma etetőn (Fotó: Orbán Zoltán).
A téli madáretetés a vállalkozó szellemű, az elvonulás helyett az áttelelést választó
barátposzátákat
(a felső képen hím, az alsón tojó madár látható) ...
Áttelelő barátposzáta alma etetőn (Fotó: Orbán Zoltán).
 ... is segít a szűkös téli időszakban (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Figyelje Ön is az áttelelő gólyákat!

Kérjük, ha áttelelő fehér gólyát lát, és szeretne bekapcsolódni az MME fehérgólya-védelmi munkájába, akkor jelentse az adatokat az MME Monitoring Központjának:

telefon: 20/372-4280
e-mail: gorogh.zoltan@mme.hu


Ahhoz, hogy megfigyelését természetvédelmi célra használni tudjuk, a következő információkra van szükségünk:

  • a megfigyelés dátuma
  • megfigyelő neve, esetleg elérhetőségei
  • településhatár (amelyik településhez tartozik az adott terület),
  • a pontos hely megnevezése (dűlő, utca, koordináták vagy egyéb helyi név),
  • a madár viselkedésével és állapotával kapcsolatos információk rövid leírása (pl. szántóföldön keresgélt; egy villanyoszlopon üldögélt; láthatóan legyengült állapotban volt stb.)

 

A beérkezett adatok alapján, a korábbi évekhez hasonlóan, 2010. februárjában is elkészítünk egy összefoglalót telelő gólyáinkról, melyet közzéteszünk honlapunkon.

A megfigyelők és adatközlők közreműködését előre is köszönjük!     

 

Orbán Zoltán

 

 Az MME Fehérgólya-védelmi programját a Cora Íz és Hagyomány üzletága, ...

 

... valamint a KvVM Zöld forrás programja támogatja.

 

Támogatta Izland, Liechtenstein és Norvégia, az EGT Finanszírozási Mechanizmuson és a Norvég Finanszírozási Mechanizmuson keresztül.

         

Kapcsolódó hírek

Az ünnepi szakosztályi ülést tengerimalac-sivítás kísérte

Advent második vasárnapján rendeztük meg szokásos évértékelő ünnepi összejövetelünket a Fővárosi Állat- és Növénykert Szeráj-termében, a szomszéd helyiségben élő majd 50 tengerimalac sivító lelkesedése mellett.  

Az MME Börzsönyi Helyi Csoportja két napos képzést hirdet "Kezdő madarász vagyok!" címmel, amely az ország több pontján eddig nagy sikert aratott. A madarász alapképzés célja, hogy a laikus madárkedvelők számára olyan tudásanyag megszerzését tegye lehetővé, melynek birtokában bárki sikerélményekkel vághasson bele a madármegfigyelésbe, az etetők és itatók madarainak...

Kuhi Szabadszállás térségében, 2018.12.03. (Fotó: Orbán Zoltán)

A madármegfigyelők számára különösen mozgalmasnak bizonyult az idei november. Első alkalommal tűnt fel nálunk egy lazúrcinege, majd a hónap utolsó napján Szabadszálláson került elő egy különleges, miniatűr ragadozómadár, egy kuhi is, melynek ez még csak a második előfordulási adata hazánkban.