Gyilkos oszlopok: ölyvek és sasok az áldozatok közt

Elkészítette éves beszámolóját a madarakra különös veszélyt jelentő középfeszültségű elektromos oszlopok felméréséről a Magyar Madártani Egyesület (MME). Az elmúlt években a hazai oszlopok alig 5%-ának ellenőrzése során már mintegy négy és fél ezer áramütött madártetem került elő. Továbbra is a 2012. év madarának választott egerészölyv az elektromos hálózat leggyakoribb áldozata, de több fokozottan védett madárfaj elpusztult példánya is megkerült, így például két nyomkövetővel felszerelt parlagi sas is végzetes áramütést szenvedett az elmúlt hetekben.

Áramütött ölyv (Fotó: Demeter Iván)



Világszerte az elektromos vezetékek jelentik számos védett és veszélyeztetett madárfaj számára az egyik fő veszélyforrást, ezért a természetvédelmi szervezetek mindenhol kiemelt ügyként kezelik a probléma mielőbbi megoldását. A veszély azonban nem csak a természetvédelmet érinti, az áramszolgáltató vállalatoknak és közvetve a fogyasztóknak is sok gondot; jelentős pénzügyi veszteségeket okoznak a madarak által okozott zárlatok.

A Magyar Madártani Egyesület (MME) 2004 őszén hívta életre az országos Középfeszültségű Oszlop Felméréseket (KFO), hogy a madárvédelemben dolgozó szakemberek és önkéntesek segítségével országosan, egységes módon gyűjtött adatokhoz jusson, melyeket kiértékelve képet kaphatunk az áramütések problémájának nagyságrendjéről. Mivel hazánkban mintegy 700 000 középfeszültségű oszlop található, a probléma nagyságrendjének felmérése csak több éves munkával lehetséges. A korábbi felmérésekkel együtt már mintegy 56 667 oszlopról rendelkezünk részletes adatokkal. A 2012. évi felmérés koordinációját a „Madárvédelem és kutatás határok nélkül” (HUSK/1101/2.2.1/0336) projekt keretében végeztük, míg a terepi felmérések jelentős részét a kerecsensólyom-védelmi LIFE projekt (LIFE09NAT/HU/000384) és a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) támogatta. A felmérések idei szakaszában az önkéntesek, a Nemzeti Park Igazgatóságok és az MME munkatársai 6911 oszlopot vizsgáltak meg és összesen 19 madárfaj 377 elpusztult példányát találták meg. Az elmúlt három évtizedben természetvédelmi szervezetek és az áramszolgáltató vállalatok együttműködésében a hazai középfeszültségű elektromos vezetékhálózat mintegy egytizede már madárbarátnak mondható, azaz utólag átalakításra került, azonban az ilyen átalakítások üteme rendkívül lassú, ráadásul a nem mindig megfelelő technológiák használata miatt sokszor még ezeken az oszlopokon is pusztulnak el madarak.

Hazánkban az áramütés azon fajok esetében jelenti a legnagyobb problémát, amelyek előszeretettel használják az oszlopokat kiülésre, és amelyek hazai állománya az európai uniós állomány jelentős részét képezi. Az ilyen, mindenképpen megkülönböztetett figyelmet érdemlő fokozottan védett fajok közé tartozik a kerecsensólyom, a parlagi sas, és a kék vércse, de az 90’-es évek gólyafelmérési adatai alapján, a gólyákat érintő, emberi eredetű pusztulás szinte teljes egészében az elektromos vezetékekhez köthető. A vizsgált oszlopok alatt idén is jelentős mennyiségű áramütött madár tetemére bukkantak a felmérők. Becslések szerint az ország területén évente több tízezer madár szenved halálos áramütést. A listát, mint már több éve, a 2012-ben az év madarának választott egerészölyv vezeti, de rajtuk kívül is számos faj tetemeire bukkantak.

Áramütött parlagi sas (Fotó: Czifrák Gábor)
Éva, az áramütéstől elpusztult műholdas követővel felszerelt parlagi sas
 (Fotó: Czifrák Gábor)


Különösen fájdalmas azon fiatal parlagi sasok pusztulása, amelyeket az MME Parlagisas-védelmi LIFE+ programjának keretében a közelmúltban láttak el műholdas nyomkövetővel. A londoni olimpián aranyérmet szerzett sportolók tiszteletére elnevezett madarak közül kettő az elmúlt hetekben szenvedett balesetet. Krisztiánt (Pars és Berki Krisztián olimpikonjaink tiszteletére elnevezett madarat) az MME kutatóinak riasztása nyomán, november végén találták meg a török BirdLife partnerszervezet (DogaDernegi) munkatársai a török-szír határ közelében. Míg Évát (Risztov Éva olimpikonunk tiszteletére elnevezett sast) december 16-án találták meg a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei, Békés megyében. Mindkét esetben az adók által küldött jelek alapján sikerült a tetemeket felkutatni, ezek hiányában valószínűleg sosem tudták volna meg a kutatók mi történt a madarakkal. A helyszínen gyűjtött nyomok alapján egyértelműen áramütés okozta halálukat, és Krisztián törökországi halála a probléma nemzetközi kezelésének szükségességére is felhívja a figyelmet.


A teljes beszámoló elérhető itt >>








Köszönjük, hogy egy százalék felajánlásával az MME madárvédelmi munkáját támogatta!



Kapcsolódó hírek

Uhufiókák. (fotó: Schwartz Vince)

Nehéz hónapokon vannak túl a magyarországi uhuk. Bár a rossz hírek közzététele a természetvédelemben nem tartozik a leghálásabb feladatok közé, mégis fontos, hogy a madárkedvelők és természetszeretők lássák és érzékeljék azt is, hogy egy-egy fajnak természetes okokból is rendkívül hirtelen és drasztikus módon lecsökkenhet a szaporodási rátája egy kedvezőtlen téli időszakot...

A Karolinai papagáj Észak-Amerika egyetlen őshonos papagájfaja volt. A papagájok között egyedüli módon alkalmazkodott a hideghez, hiszen elterjedési területének északi részén már előfordult zordabb, téliesebb időjárás is.

A 2019. év madara szavazás eredménye – 2018. július 23., 12:01 (Forrás: mme.hu)

Lezárult a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) internetes szavazása 2019 év madaráról. A legtöbb szavazat a gólyatöcsre érkezett, ezért a civil szervezet ennek a madárnak, illetve élőhelyvédelmi lehetőségeinek bemutatásával foglalkozik kiemelten a jövő évben.