Huszonhét ország szakértői tanácskoztak Kecskeméten a szalakóta védelmében

A szalakóták egyedszáma egész Európában jelentősen lecsökkent, a faj több nyugat-európai országból már kipusztult. A Kárpát-medence állománya egyelőre stabil, így ennek védelme, megőrzése kifejezetten fontos a faj európai uniós jövőjét illetően.

Szalakóta (Fotó: Horváth Tibor).

 

Mivel a szalakóta egy hosszútávú vonuló faj (a Szaharától délre telel), ezért nem elég csak a költőhelyén védeni. Nemzetközi összefogásra van szükség a költő- és telelőhelyek, valamint a vonulási útvonalak megőrzése érdekében. A nemzetközi együttműködést az érintett országok által jóváhagyott, úgynevezett fajvédelmi terv segíti.


Telelő szalakóta zebrával a háttérben (Fotó: Halmos Gergő). 

 

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság közreműködésével nemzetközi konferenciát szervezett a világ szalakótavédelmi szakemberei számára Kecskeméten 2017. január 19-21 között. „A szalakóta védelme a Kárpát-medencében” című LIFE+ projekt keretében megvalósult találkozó egyik fő célja a faj védelmére 2008-ban összeállított első Nemzetközi Fajvédelmi Terv frissítése volt.

A konferenciára 27 országból közel 80 szakember érkezett. Fontos szempont volt, hogy a résztvevők ne csak a szalakóta európai költőterületeinek országait, de a faj vonulási útvonalát (Ciprus és Izrael) és a telelőterületeket (Kenya és Dél-Afrika) is reprezentálják.


A konferencia résztvevői (Fotó: Ampovics Zsolt). 

 

A szalakóták évente mindössze négy hónapot töltenek Európában, idejük nagyobb részét a tavaszi és őszi vonulás, illetve az afrikai telelés teszi ki. A hosszú, évente oda-vissza akár több tízezer kilométeres út során sok nehézséget kell leküzdeniük, az illegális vadászat, a pihenő- és telelőhelyek leromlása, a táplálékhiány, a klímaváltozás rengeteg madár pusztulását okozza. Mindezen nehézségek mellett az egyre fogyatkozó költőterületeiken további problémákkal szembesülnek, mint például a túlzott vegyszerezés okozta táplálékcsökkenés, a fészkelésre alkalmas odvas fák hiánya, a középfeszültségű vezetékek okozta áramütés, és az intenzív mezőgazdálkodás okozta élőhelyromlás. 

Göcző Gabriella

Kapcsolódó hírek

A sötétszárnyú tőrösdarázs a rovarcsoport egyik leggyakrabban látható, településeken is előforduló faja (Fotó: Orbán Zoltán).

Májustól számíthatunk a termetes tőrösdarazsak feltűnésére amint a kertek, parkok gyepén, egy korhadó fa közelében, a komposztnál keringenek, akár nagy tömegben is. Fontos tudni, hogy ezek a félelmetesnek tűnő állatok az emberekre, a társ- és háziállatokra teljesen ártalmatlanok, ugyanakkor segítenek kordában tartani például a cserebogár-szaporulatot is!

A projekt vándorkiállításának molinói közül emlékezetből idézték fel a történéseket a versenyző csapatok a vaktérképen

Méltó ünnepe kerekedett idén tavasszal természeti értékeinknek: az orosházi Eötvös József Általános Iskola diákjaival április 21-én, a Föld napján egész napos vetélkedő-program keretében ismerkedtünk meg a város határában rejlő természeti értékekkel, a puszta gazdag madárvilágával és a kékvércse-védelmi program tevékenységével.

A "Túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában" címmel osztrák-magyar természetvédelmi együttműködés indult tavaly év végén, Európa egyik utolsó túzokállományának megőrzése érdekében. A projekt célja a túzok közép-európai állományának hosszú távú megőrzése a legfontosabb veszélyeztető tényezők kiiktatásával, a negatív hatások mérséklésével, továbbá a faj védelmével ...