Huszonhét ország szakértői tanácskoztak Kecskeméten a szalakóta védelmében

A szalakóták egyedszáma egész Európában jelentősen lecsökkent, a faj több nyugat-európai országból már kipusztult. A Kárpát-medence állománya egyelőre stabil, így ennek védelme, megőrzése kifejezetten fontos a faj európai uniós jövőjét illetően.

Szalakóta (Fotó: Horváth Tibor).

 

Mivel a szalakóta egy hosszútávú vonuló faj (a Szaharától délre telel), ezért nem elég csak a költőhelyén védeni. Nemzetközi összefogásra van szükség a költő- és telelőhelyek, valamint a vonulási útvonalak megőrzése érdekében. A nemzetközi együttműködést az érintett országok által jóváhagyott, úgynevezett fajvédelmi terv segíti.


Telelő szalakóta zebrával a háttérben (Fotó: Halmos Gergő). 

 

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság közreműködésével nemzetközi konferenciát szervezett a világ szalakótavédelmi szakemberei számára Kecskeméten 2017. január 19-21 között. „A szalakóta védelme a Kárpát-medencében” című LIFE+ projekt keretében megvalósult találkozó egyik fő célja a faj védelmére 2008-ban összeállított első Nemzetközi Fajvédelmi Terv frissítése volt.

A konferenciára 27 országból közel 80 szakember érkezett. Fontos szempont volt, hogy a résztvevők ne csak a szalakóta európai költőterületeinek országait, de a faj vonulási útvonalát (Ciprus és Izrael) és a telelőterületeket (Kenya és Dél-Afrika) is reprezentálják.


A konferencia résztvevői (Fotó: Ampovics Zsolt). 

 

A szalakóták évente mindössze négy hónapot töltenek Európában, idejük nagyobb részét a tavaszi és őszi vonulás, illetve az afrikai telelés teszi ki. A hosszú, évente oda-vissza akár több tízezer kilométeres út során sok nehézséget kell leküzdeniük, az illegális vadászat, a pihenő- és telelőhelyek leromlása, a táplálékhiány, a klímaváltozás rengeteg madár pusztulását okozza. Mindezen nehézségek mellett az egyre fogyatkozó költőterületeiken további problémákkal szembesülnek, mint például a túlzott vegyszerezés okozta táplálékcsökkenés, a fészkelésre alkalmas odvas fák hiánya, a középfeszültségű vezetékek okozta áramütés, és az intenzív mezőgazdálkodás okozta élőhelyromlás. 

Göcző Gabriella

Kapcsolódó hírek

Befektetés a jövőbe – telepített facsemeték gondozása, hogy 20-50 év múlva is tudjanak hol költeni a szalakóták (Fotó: Orbán Zoltán)

Bár szalakótáink még csak félúton járnak a dél-afrikai telelőterületeikről a magyarországi fészkelőhelyekre, a természetvédelmi szakembereknek bőven akad dolga a faj védelmét szolgáló LIFE programban.

Az idén 27. alkalommal megrendezésre kerülő Zöld Civil Országos Találkozó (röviden Zöld OT) hagyományos programelemeinek megőrzése mellett számos újdonsággal jelentkezik. Az egyik ezek közül, hogy a Zöld OT-k történetében először lesz budapesti helyszínen a 4 napos esemény. Budapest, 2017. május 18-21.

Sok rendezvényhelyszínen bemutató madárgyűrűzéssel is várjuk az érdeklődőket,ahol az egyik fő célfaj természetesen a fülemüle (Fotó: Orbán Zoltán).

Az elkövetkező hetek kora esti és éjszakai óráiban hangzik fel országszerte a világ egyik legszebb hangú madarának, a fülemülének az éneke. Hallgassa meg Ön is! Az MME minden év áprilisában és májusában Fülemülék éjszakája programokkal várja az érdeklődőket. A hírt folyamatosan frissítjük az új helyszínekkel, kérjük kövesse nyomon a változásokat!