Idegenhonos teknősök eltávolítása a fővárosi Feneketlen-tóból

A Budapest XI. kerületi Feneketlen-tó üzemeltetője, a FŐKERT Nonprofit Zrt. felkérte az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztályát, hogy segítsen a tóban található idegenhonos teknősfajok egyedeinek eltávolításában.

Vörösfülű ékszerteknős a fővárosi Gőtés-tóban (Fotó: Halpern Bálint).


Az idegenhonos élőlények szándékos vagy nemtörődöm betelepítése, véletlen behurcolása vagy szökése bizonyítottan jelentős problémákat okozhat nem csak az őshonos élőlények kiszorításával vagy pusztításával, de akár az emberi élet veszélyeztetésével is. Utóbbira példa az amerikai kontinensen kísérleti körülmények közül kiszabadult, majd szaporodni és terjedni kezdő afrikai "gyilkos" méhek számos emberhalált okozó támadása.

 

Kiszorítják az őshonos mocsári teknőst

Az MME KHVSZ Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezés Programja keretében gyűjtött adatok azt mutatják, hogy a főként megunt háziállatként kikerülő, nem őshonos teknősök közül a vörös- és sárgafülű ékszerteknősök áttelelnek, és néhol szaporodnak is hazai vizeinkben.

A jelenlétük több okból sem kívánatos. Elsősorban azért, mert a Kárpát-medence egyetlen őshonos teknősének, a mocsári teknősnek táplálék- és napozóhely-konkurenseiként jelentősen rontják azok életfeltételeit. Ezen felül egzotikus parazitáik és kórokozóik terjesztésével veszélyeztethetik nem csak a mocsári teknősöket, hanem más őshonos vízi élőlényeinket is.

 

A begyűjtött teknősök az állatkertbe kerülnek

A szakemberek a kifogott teknősöket regisztrálják, továbbá a Fővárosi Állat- és Növénykert állatorvosi csapatának közreműködésével felmérik az állatok általános egészségügyi állapotát, különös figyelmet szentelve a paraziták és kórokozók kimutatására.

A vizsgálaton átesett teknősök az állatkert Karanténállomására kerülnek, ahonnan a szükséges karanténidőszak leteltét követően az egészséges példányok, a látogatók örömére a Nagy-tóba kerülnek.

 

Milyen problémákat okoznak az idegenhonos fajok?

Az idegenhonos biológiai szervezetek fokozott kockázatot jelentenek a szárazföldi és vízi ökoszisztémára egyaránt. Az ökológiai rendszerbe kívülről bekerülve ugyanis többnyire hiányoznak azok az állományszabályozó ragadozók és paraziták, melyek természetes körülmények között megakadályozzák túlszaporodásukat. Ennek következtében a behurcolt fajok olyan előnyt élveznek, melynek köszönhetően gyorsan és elképesztő mértékben szaporodhatnak el, folyamatosan újabb és újabb területekre is átterjedhetve. Eközben már a mennyiségük is számos problémát okozhat – az USA-ba behurcolt busák például hatalmas vízfelületeken teszik kockázatossá már a csónakkal közlekedést is.

Ennél is nagyobb veszélyt jelent, hogy ökológiai előnyüket kihasználva közvetlenül pusztítják vagy közvetve kiszorítják az őshonos fajokat. Ez a folyamat ráadásul kezdetben észrevétlenül, a szakemberek elől is rejtve zajlik, és mire az állományrobbanás érzékelhetővé válik, a veszély megfékezése, felszámolása is sokkal nehezebb és nagyságrendekkel drágább lesz.

 

Nemzeti és nemzetközi ellenintézkedések

Az idegenhonos biológiai szervezetek jelentette kockázat olyan jelentős a globalizált világban, hogy a kormányok újabb és újabb szabályozásokat kénytelenek bevezetni. A kérdéssel az Európai Unió 2014-es rendelete is foglalkozik, amit egy 2010-es hazai szabályozás évekkel megelőzött.

A magyar rendeletek egyik legfontosabb intézkedése, hogy tiltja vagy korlátozza bizonyos állat- vagy növényfajok behozatalát, árusítását, tartását – ezek listáját a Korm. rendelet. végén található mellékletek tartalmazzák.

Magyarországon jelenleg több teknősfaj és alfaj is szerepel ebben a felsorolásban: aligátorteknős, díszes ékszerteknős, keselyűteknős, vörösfülű ékszerteknős (15 cm-nél kisebb páncélhosszúságú példányok), és a listára várhatóan a sárgafülű ékszerteknős is felkerül.

 

A terület kezelőjén sok múlik

A FŐKERT kezdeményzése is jelzi, hogy ebben a küzdelemben milyen jelentős és megkerülhetetlen felelőssége van az érintett terület kezelőjének, hogy megtűri-e az idegenhonos fajok jelenlétét vagy aktívan tesz azért, hogy a jövőben ne okozzanak még nagyobb problémát.

 

Halpern Bálin – Orbán Zoltán

Kapcsolódó hírek

Az MME szóvivője, Orbán Zoltán, a Hiteles Tájékoztatásért Díj átvételét követően - jobbra mellette egykori kollégája, Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője látható (Fotó: Bodnár Katalin)

Az idei báli szezon egyik legrangosabb hazai eseményeként rendezték meg Budapesten a XVI. Jótékonysági Szóvivő Bált, ahol a Magyarországi Szóvivők Országos Egyesületének (MSZE) Hiteles Tájékoztatásért Díját a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője, Orbán Zoltán kapta

A tavasz közeledtével még van idő kihelyezni a műfészkeket, megtervezni és engedélyeztetni a fecskebarát falfelújítást, felszerelni a fecskepelenkákat (Fotók: Orbán Zoltán)

Miközben az elmúlt közel két évtizedben sajnos legalább megfeleződött (!) a hazai fecskeállomány, azaz mára minden második madár eltűnt az ereszek alól, a madárcsoport szerepe a klímaváltozás miatt egyre fontosabbá válik az emberek, társ- és haszonállataink egészségvédelme szempontjából is.

A BTO (British Trust for Ornithology) és az általa kiadott havilap, a Britsh Birds együtt immár több évtizede megválasztja az év legjobb madártani témájú könyvét. A tavalyi évben 54 versenyző közül a kék vércse ökológiájáról és megőrzéséről - a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) gondozásában készült - magyar, szlovák és angol nyelven is kiadott Kék könyv (The...