Jane Goodall és a haragossiklók védelme

Jane Goodall személyes jelenlétével is kiállt a pesthidegkúti haragossiklók védelme mellett. A  csimpánzok szociális és családi életének legismertebb kutatója legutóbbi budapesti látogatásakor néhány órára bekapcsolódott a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztályának (MME KHVSZ) egyik kiemelt természetvédelmi programjába.

Haragossikló elengedés (fotó: Pap Gábor)

Vasárnap délelőtt az általa alapított Jane Goodall Intézet  (JGI) magyarországi irodája kirándulást szervezett a természetvédő ikon számára Budapest egyik népszerű kirándulóhelyén, a pesthidegkúti vitorlázó repülőtér mellett, ahol történetesen a Magyarországon kihalás szélén álló, fokozottan védett kaszpi haragossikló  (Dolichophis caspius) is él. Mivel az MME KHVSZ a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága támogatásával évek óta végez a haragossiklókat segítő élőhelykezelési munkálatokat a Vöröskőváron, amelyekben a JGI aktivistái is részt vesznek, szinte magától értetődően adódott, hogy Dr. Goodall is kapjon ízelítőt a Haragossiklóvédelmi Programból. Az esemény izgalmasságát csak fokozta, hogy a Szakosztály épp vasárnapra időzítette két, egy nappal korábban befogott, majd a vizsgálatukat segítő rádiónyomkövetővel ellátott sikló visszaeresztését a természetbe. Jane Goodall nagy örömmel vállalta, hogy az egyik ritka hüllőt maga bocsátja vissza üregébe. A résztvevők elmondása szerint a pillanat hatalmas élményt volt minden jelenlévő, köztük a primatológus számára is.


Dr. Jane Goodall haragossiklóval (fotó: Pap Gábor)


Működésben a telemetria (fotó: Pap Gábor)
 

Dr. Jane Goodall az 1960-as években vált világhírűvé a National Geographic  jóvoltából az Afrikában, természetes élőhelyükön élő csimpánzok vizsgálatával, és az emberféle majmokról forradalmian új ismereteket hozó etológiai megfigyeléseivel. Az 1980-as évektől azonban azon felismeréstől vezérelve, hogy mind Afrikában, mind a világ más részein az élővilág soha nem látott mértékű pusztulása zajlik, életét a természetvédelem melletti kampányolásnak szentelte. A Jane Goodall Intézet számos programjával segíti a helyi közösségek oktatását annak érdekében, hogy felismerjék saját környezetük megóvásának fontosságát. Éppen ezért Dr. Goodall világszerte érdeklődéssel figyeli azokat a kezdeményezéseket, amelyekben a helyben élők és civil szervezetek maguk veszik kezükbe a természetvédelem ügyét. A vasárnap szerzett kígyós élményeiről a délutáni előadásában is beszámolt.

A pesthidegkúti haragossikló-élőhelyet számos veszély fenyegeti, köztük az erdő záródása, és az egyre fokozódó rekreációs tevékenység. Egyes hírek szerint még ingatlanbefektetési szándékok célkeresztjében is áll. Ezért olyan nagy jelentőségű, hogy a természetvédelem világhírű nagykövete személyes jelenlétével is kifejezte a terület védelmének szükségességét.

Babocsay Gergely

Kapcsolódó hírek

A sérült madár (Fotó: Görögh Zoltán).

2018.05.07-én Görbeháza határában terepi ellenőrzés során a szalakótavédelmi LIFE+ projektünk területi koordinátora egy törött szárnyú szalakótát talált. Mivel a madár röpképtelen állapotban volt, befogta, majd 09-én reggel a Hortobágyi Madárkórházba szállította.

Május 11-én zajlott a 2018-as Madarak és Fák Napja Országos Verseny döntője, melyen a területi fordulóról továbbjutó legjobb csapatok mérték össze tudásukat. A döntőre Kecskeméten, a Természet Házában került sor.

Alkalmilag nappal is meg-megszólaló füttyögésük alapján akár meg is pillanthatjuk az ágak között rejtőzködő füleskuvikot (Fotó: Orbán Zoltán)

A sorozat zárásaként most a kevésbé közismert, de a lakott területeken is egyre gyakoribb, terjedőben lévő füleskuvik fészkelő állományának felmérésében tudnak segíteni az emberek. Ez azért fontos, mert gyakorisága ellenére nagyon pontatlan becsléseink vannak ennek az apró bagolyfajnak az országos állományáról.