Jane Goodall és a haragossiklók védelme

Jane Goodall személyes jelenlétével is kiállt a pesthidegkúti haragossiklók védelme mellett. A  csimpánzok szociális és családi életének legismertebb kutatója legutóbbi budapesti látogatásakor néhány órára bekapcsolódott a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztályának (MME KHVSZ) egyik kiemelt természetvédelmi programjába.

Haragossikló elengedés (fotó: Pap Gábor)

Vasárnap délelőtt az általa alapított Jane Goodall Intézet  (JGI) magyarországi irodája kirándulást szervezett a természetvédő ikon számára Budapest egyik népszerű kirándulóhelyén, a pesthidegkúti vitorlázó repülőtér mellett, ahol történetesen a Magyarországon kihalás szélén álló, fokozottan védett kaszpi haragossikló  (Dolichophis caspius) is él. Mivel az MME KHVSZ a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága támogatásával évek óta végez a haragossiklókat segítő élőhelykezelési munkálatokat a Vöröskőváron, amelyekben a JGI aktivistái is részt vesznek, szinte magától értetődően adódott, hogy Dr. Goodall is kapjon ízelítőt a Haragossiklóvédelmi Programból. Az esemény izgalmasságát csak fokozta, hogy a Szakosztály épp vasárnapra időzítette két, egy nappal korábban befogott, majd a vizsgálatukat segítő rádiónyomkövetővel ellátott sikló visszaeresztését a természetbe. Jane Goodall nagy örömmel vállalta, hogy az egyik ritka hüllőt maga bocsátja vissza üregébe. A résztvevők elmondása szerint a pillanat hatalmas élményt volt minden jelenlévő, köztük a primatológus számára is.


Dr. Jane Goodall haragossiklóval (fotó: Pap Gábor)


Működésben a telemetria (fotó: Pap Gábor)
 

Dr. Jane Goodall az 1960-as években vált világhírűvé a National Geographic  jóvoltából az Afrikában, természetes élőhelyükön élő csimpánzok vizsgálatával, és az emberféle majmokról forradalmian új ismereteket hozó etológiai megfigyeléseivel. Az 1980-as évektől azonban azon felismeréstől vezérelve, hogy mind Afrikában, mind a világ más részein az élővilág soha nem látott mértékű pusztulása zajlik, életét a természetvédelem melletti kampányolásnak szentelte. A Jane Goodall Intézet számos programjával segíti a helyi közösségek oktatását annak érdekében, hogy felismerjék saját környezetük megóvásának fontosságát. Éppen ezért Dr. Goodall világszerte érdeklődéssel figyeli azokat a kezdeményezéseket, amelyekben a helyben élők és civil szervezetek maguk veszik kezükbe a természetvédelem ügyét. A vasárnap szerzett kígyós élményeiről a délutáni előadásában is beszámolt.

A pesthidegkúti haragossikló-élőhelyet számos veszély fenyegeti, köztük az erdő záródása, és az egyre fokozódó rekreációs tevékenység. Egyes hírek szerint még ingatlanbefektetési szándékok célkeresztjében is áll. Ezért olyan nagy jelentőségű, hogy a természetvédelem világhírű nagykövete személyes jelenlétével is kifejezte a terület védelmének szükségességét.

Babocsay Gergely

Kapcsolódó hírek

Lazúrcinege - Sándorfalva, Fehér-tó, 2018.11.18. (Fotó: Barkóczi Csaba)

2018. november 18-án vasárnap reggel, Sándorfalva térségében, a szegedi Fehér-tó nádasában, egy hazánkban eddig nem bizonyított madárfajt, lazúrcinegét figyelt meg három madarász: Barkóczi Csaba, Domján András és Gyarmati Gábor. Ezzel 418-ra emelkedett Magyarország madárfajainak száma.

A  természet- és környezetvédelemben történt leépítések ügyében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország által kezdeményezett nyílt levelet, 85 civil szervezet írt alá.

Az október végi hosszú hétvégre szerveztük az év utolsó herptúráját. Ezúttal a beregi Márokpapiban, az elevenszülő gyík élőhelyén jártunk.