A keleti sün az év emlőse 2014-ben

Először hirdeti meg az Év Emlőse rendezvénysorozatot a Vidékfejlesztési Minisztérium által működtetett VADONLESŐ Program.

Keleti sün (Fotó: Orbán Zoltán).

 

"Célunk, hogy – egyeztetve a szakmai szervezetekkel – minden évben más és más őshonos emlősállatunkra hívjuk fel a figyelmet, és ezzel is segítsük a fajok megismerését, valamint hatékonyabb védelmét. Idén az év emlőse a keleti sün (Erinaceus roumanicus). A 2009-ben indult VADONLESŐ internetes természetvédelmi program (www.vadonleso.hu) egyik kiválasztott faja a védett keleti sün, amely hazánk egyetlen őshonos sünfaja. A sün az elmúlt évek legnépszerűbb „vadonlesős” állatává vált, hiszen a honlap látogatói, a lelkes „Vadonlesők”, eddig már több mint 1700 megfigyelési adattal gazdagították Magyarország „sün-térképét”. A beküldött adatok több mint fele azonban sajnos elgázolt példányokról érkezett. Az adatok kiértékelése, valamint hazai és nemzetközi példák is arra hívják fel a figyelmet, hogy főleg a tavaszi, udvarlási időszakban és nyár végén, amikor a fiatal egyedek kirajzanak, tömegesen gázolják el az autók a kisemlősöket.


Az MME Madárbarát kert programja a más állatcsoportok védelmét
segítő megoldások
között foglalkozik a sünök védelmével is
(Videó: Orbán Zoltán).

 

Az Év Emlőse rendezvénysorozat keretében a sünök gyakorlati védelmét elősegítő és elterjedésüket részletesebben nyomon követő programokat is indítunk országszerte. A „Sünbarát kert” kezdeményezéssel a lakott területeken, kiskertekben való biztonságosabb megtelepedésüket, a regionális és országos mese- és képregényíró versennyel pedig népszerűsítésüket, a környezeti nevelésbe való bevonásukat is segítjük. Az „Év Emlőse a keleti sün” rendezvénysorozat kezdeményezője a VADONLESŐ Program, támogatói pedig a Vidékfejlesztési Minisztérium mellett a nemzetipark-igazgatóságok, a Magyar Természettudományi Múzeum, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, annak Emlősvédelmi Szakosztálya, valamint a Magyar Emlőstani Társaság.

A keleti sün Magyarországon elterjedt faj, leginkább a fás, cserjés vidékeken megfigyelhető, lakott területen kifejezetten gyakran bukkan fel. Elsősorban napnyugta után indul táplálékot keresni, mely legtöbbször rovarokból, földigilisztából, évszaknak megfelelő bogyókból és gyümölcsökből áll, de előszeretettel fogyasztja a neki kitett, vagy éppen megdézsmált kutya- és macskaeledelt is.  Az év legnagyobb részében kimondottan magányos állatnak nevezhető, a két nem képviselői csak párzáskor keresik egymás társaságát. A fiatal sünök anyjuk nyomába szegődve derítik fel a környéket, azonban amint felcseperednek, önálló életet kezdenek. A sün látása viszonylag gyenge, de az éjszakai viszonyok között remek szaglásának és kifinomult hallásának köszönhetően kiválóan tájékozódik. Kedveli a védettebb, kevésbé nyílt helyeket, gyakran kőfalak, kerítések mentén közlekedik. A hideg téli hónapokat farakások, rőzsekupacok alatt, téli álomban vészeli át. E különleges kisemlősök téli túlélési esélyeit segíthetjük azzal, hogy az év közben levágott gallyakat és a leveleket a bokrok alól nem gyűjtjük össze, hanem kupacokban hagyva menedéket nyújtunk nekik. A sün veszély esetén összegömbölyödve szúrós tűpárnává változik, és útját csak akkor folytatja, ha újra biztonságban érzi magát. Ez a sajátos viselkedésük különösen védtelenné teszi őket a közúti gázolások ellen, mivel a gyorsan érkező járművektől megijedve hiába gömbölyödnek össze, az nem óvja meg őket. A körültekintő szürkületi vezetés sok sün életét mentheti meg.

 

A keleti sün védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.

 

A programmal kapcsolatos további információk awww.vadonleso.huhonlapon és a VADONLESŐ facebook oldalán (https://www.facebook.com/vadonleso), valamint a facebook csoportban (https://www.facebook.com/groups/vadonleso/) érhetők el."

Vidékfejlesztési Minisztérium

 

Orbán Zoltán - Madárbarátok könyve (Cser Kiadó, 2013) külső borító.
Amennyiben részletesebben is érdekli a ház körül és a kertben végezhető
mindennapi gyakorlati madárvédelem és más állatcsoportok védelme,
ajánljuk figyelmébe a Madárbarátok könyvét (részletek >>), ...

 

Kapcsolódó hírek

Lazúrcinege - Sándorfalva, Fehér-tó, 2018.11.18. (Fotó: Barkóczi Csaba)

2018. november 18-án vasárnap reggel, Sándorfalva térségében, a szegedi Fehér-tó nádasában, egy hazánkban eddig nem bizonyított madárfajt, lazúrcinegét figyelt meg három madarász: Barkóczi Csaba, Domján András és Gyarmati Gábor. Ezzel 418-ra emelkedett Magyarország madárfajainak száma.

A  természet- és környezetvédelemben történt leépítések ügyében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország által kezdeményezett nyílt levelet, 85 civil szervezet írt alá.

Az október végi hosszú hétvégre szerveztük az év utolsó herptúráját. Ezúttal a beregi Márokpapiban, az elevenszülő gyík élőhelyén jártunk.